Jól érezhető akkumulátorgyár mizéria bontakozik ki Magyarországon, kérdés miért jó ez az országnak, vagy inkább a kormánynak? Ha felfut a termelés a gyárakban, az jelentősen megdobja a papíron kimutatható GDP-értéket, azonban tényleges növekedési hatásuk nincs, a hazai vállalatokra pedig kiszorító hatást gyakorolhatnak.
Vegyük példának a kínai CATL debreceni akkugyárát, ahol ha 2025/26 körül beindul a termelés, akkor jelentős, egyszeri növekedési hatással jár majd. Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint az itt megtermelt hozzáadott értéket szinte biztosan ki fogja áramoltatni az országból a cég, így csak papíron, statisztikai értelemben kimutatott GDP-növelő hatás lesz.
- Az alacsony adókulcsok mellett realizált profitot a CATL várhatóan kivonja az országból. Molnár szerint ez csak abban az esetben nem történne meg, ha a magyar állam egy extramagas kamatozású, hozamgarantált kötvénykonstrukciót kínálna a kínaiaknak azért, hogy a profit itt maradjon. Hasonlóra azonban eddig nem volt példa.
- Az amortizáció minden valószínűség szerint csak papíron jelenik majd meg, hiszen a CATL által megmozgatott működőtőke túlnyomó része nem készpénz, hanem gépek, berendezések és építőipari elemek formájában áramlik Magyarországra, hiszen azokat itt nem tudják beszerezni.
- A személyi jellegű ráfordítások pedig nagyrészt nem Magyarországon lesznek elköltve, hiszen a debreceni gyárba érkező fizikai munkaerő döntő része valószínűleg kínai vagy más ázsiai országból származó dolgozó lesz, a menedzsment pedig biztosan.
A GKI szerint a CATL üzeme a termelésbe állítás utáni első évben
A 2026-os választási évben sokat nyomhat a latban ez az egyszeri növekedési hatás. Igazolni lehet vele a keleti nyitás sikerét és be lehet mutatni, hogy az EU-konfliktusok ellenére milyen hatalmasat tudunk fejlődni, nem utolsósorban pedig létrejött több ezer új munkahely. A választók eddig sem kérték számon, hogy a kimutatott GDP-ből ténylegesen nem keletkezik az országnak jövedelme – mondta a szakember.
A befektetők és hitelminősítők is látják, hogy az ország makrogazdasági mutatói jelentősen romlottak az elmúlt néhány évben. A kormányzat jelenleg nem találja a módját annak, hogy rövid távon hogyan fogunk értelmezhető növekedést felmutatni. Az elszálló államadósság és költségvetési hiány miatt megnőtt az ország kockázati prémiuma, drágult a finanszírozásunk, és az EU-források nem jönnek. Következményként megjelent a leminősítések réme, és negatív megítélésünk sokat rontott a forint helyzetén is.
Ha a kormánynak egyszer sikerül 1,5 százalékkal növelni a GDP-t egy statisztikai tétellel, azzal a pénzpiaci szereplők is meggyőzhetők, hiszen látványosan javulhatnak az ország pozíciói. Kis ország vagyunk, nem éri meg nagyon átfogóan elemezni, a hitelminősítők, a deviza- és állampapír-befektetők jellemzően nem vizsgálják, hogy ez a papíron kimutatott jövedelem egy külföldi cégé, nem belföldön használják fel. Márpedig nemzetközi szinten a fontos gazdasági mutatókat a GDP-arányában szokták kiszámolni. Ez az uniós hatóságoknak is referencia értékként szolgál, így papíron az EU-s felzárkózásunk mutatószáma is javulhat, éppen 1,5 ponttal közelebb kerülhetünk a közösségi átlaghoz – mondta a GKI vezérigazgatója.
Az autópari multik és a kabinet karöltve járnak, hiszen minél nagyobb adózás előtti eredményt realizálnak a gyártók, annál magasabb GDP-értéket lehet kimutatni. A kormány számtalan speciális adó- és egyéb kedvezményt ad a multicégeknek, hogy ne vigyék el a gyártást, közben a gyakorlatban ezek a bónuszok arra ösztönöznek, hogy érdemes legyen nálunk kimutatni a külföldön lévő telephelyek profitját is. Az uniós szinten is rekordalacsony társasági adókulcs mellett az elmúlt években a nagy, főként járműipari multik számtalan kedvezményt kaptak, például fejlesztési-, munkahelymegtartó és kutatás-fejlesztési (K+F) kedvezményt, amit leírhattak az adójukból.
A kimutatott eredmények eltűnnek az országból, de papíron megnövelik a magyar GDP-t. Azonban hiába nő a gazdaság, a profitkiáramlás miatt a Magyarországon elosztható jövedelem mindig jóval kevesebb lesz, mint amennyit GDP-ben megtermelünk. Molnár László emlékeztetett: nem véletlen, hogy a globális minimumadót végül Magyarország kihagyásával fogadta el az Európai Unió. Az Orbán-kormány annyira ellene volt az egységes, nemzetközi 15 százalékos társasági adókulcsnak, hogy az Egyesült Államokkal is nézeteltéréshez vezetett, ezért mondták fel az amerikaiak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt.
Az uniós források elapadni látszanak, a kormányzat számára egyetlen járható út kínálkozik: a működőtőke (FDI)-vonzó képesség csúcsra járatása. Mivel a Covid-járvány óta az FDI-beáramlás az egész EU-ban drasztikusan visszaesett, ezeket a nagyon magasra tolt léceket leginkább csak Ázsiából érkező befektetőkkel lehet megugrani. A debreceni akkumulátorgyár-beruházás is várhatóan csak egyszeri pozitív hatásként fog jelentkezni, hosszútávú, fenntartható növekedési hatása nem biztosított. A cég nem kapcsolódik majd Debrecen gazdasági hagyományaihoz, nem fog együttműködni a helyi kis-, és középvállalatokkal, és a rutinszerű, összeszerelő tevékenység miatt K+F-együttműködéseket sem valószínű, hogy kialakít a helyi kutatóintézetekkel, egyetemekkel. Emiatt semmilyen „kisugárzó”, gazdaságfejlesztő hatása nem lesz.
A multicégek beágyazottság nélküli üzemei kiszorító hatást gyakorolnak a hazai kkv-kra. A multik jelenléte lényegében nem bővíti, hanem szűkíti a szektorális ökoszisztémát,
via 24.hu
