Jól érezhető akkumulátorgyár mizéria bontakozik ki Magyarországon, kérdés miért jó ez az országnak, vagy inkább a kormánynak? Ha felfut a termelés a gyárakban, az jelentősen megdobja a papíron kimutatható GDP-értéket, azonban tényleges növekedési hatásuk nincs, a hazai vállalatokra pedig kiszorító hatást gyakorolhatnak.
Vegyük példának a kínai CATL debreceni akkugyárát, ahol ha 2025/26 körül beindul a termelés, akkor jelentős, egyszeri növekedési hatással jár majd. Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint az itt megtermelt hozzáadott értéket szinte biztosan ki fogja áramoltatni az országból a cég, így csak papíron, statisztikai értelemben kimutatott GDP-növelő hatás lesz.
- Az alacsony adókulcsok mellett realizált profitot a CATL várhatóan kivonja az országból. Molnár szerint ez csak abban az esetben nem történne meg, ha a magyar állam egy extramagas kamatozású, hozamgarantált kötvénykonstrukciót kínálna a kínaiaknak azért, hogy a profit itt maradjon. Hasonlóra azonban eddig nem volt példa.
- Az amortizáció minden valószínűség szerint csak papíron jelenik majd meg, hiszen a CATL által megmozgatott működőtőke túlnyomó része nem készpénz, hanem gépek, berendezések és építőipari elemek formájában áramlik Magyarországra, hiszen azokat itt nem tudják beszerezni.
- A személyi jellegű ráfordítások pedig nagyrészt nem Magyarországon lesznek elköltve, hiszen a debreceni gyárba érkező fizikai munkaerő döntő része valószínűleg kínai vagy más ázsiai országból származó dolgozó lesz, a menedzsment pedig biztosan.
A GKI szerint a CATL üzeme a termelésbe állítás utáni első évben 700 milliárd forintnyi hozzáadott értéket fog kimutatni, ami statisztikailag a magyar GDP 1–1,5 százaléka. Ebből az összegből 300 milliárd az amortizáció, a fennmaradó rész nagyobb hányada a profit, legkisebb részét pedig a munkaerőköltség alkotja. Az első két tétel azonban a tőkemérlegen keresztül kimegy az országból, tehát tényleges GDP-növelő hatásuk nem lesz.
A 2026-os választási évben sokat nyomhat a latban ez az egyszeri növekedési hatás. Igazolni lehet vele a keleti nyitás sikerét és be lehet mutatni, hogy az EU-konfliktusok ellenére milyen hatalmasat tudunk fejlődni, nem utolsósorban pedig létrejött több ezer új munkahely. A választók eddig sem kérték számon, hogy a kimutatott GDP-ből ténylegesen nem keletkezik az országnak jövedelme – mondta a szakember.
A befektetők és hitelminősítők is látják, hogy az ország makrogazdasági mutatói jelentősen romlottak az elmúlt néhány évben. A kormányzat jelenleg nem találja a módját annak, hogy rövid távon hogyan fogunk értelmezhető növekedést felmutatni. Az elszálló államadósság és költségvetési hiány miatt megnőtt az ország kockázati prémiuma, drágult a finanszírozásunk, és az EU-források nem jönnek. Következményként megjelent a leminősítések réme, és negatív megítélésünk sokat rontott a forint helyzetén is.
Ha a kormánynak egyszer sikerül 1,5 százalékkal növelni a GDP-t egy statisztikai tétellel, azzal a pénzpiaci szereplők is meggyőzhetők, hiszen látványosan javulhatnak az ország pozíciói. Kis ország vagyunk, nem éri meg nagyon átfogóan elemezni, a hitelminősítők, a deviza- és állampapír-befektetők jellemzően nem vizsgálják, hogy ez a papíron kimutatott jövedelem egy külföldi cégé, nem belföldön használják fel. Márpedig nemzetközi szinten a fontos gazdasági mutatókat a GDP-arányában szokták kiszámolni. Ez az uniós hatóságoknak is referencia értékként szolgál, így papíron az EU-s felzárkózásunk mutatószáma is javulhat, éppen 1,5 ponttal közelebb kerülhetünk a közösségi átlaghoz – mondta a GKI vezérigazgatója.
