- A nagyvárosok közötti kapcsolatrendszerben levezethető a globális szintű problémák lokális megoldására való törekvés: a klímavédelem, a mobilitás, a digitális társadalom építése, a szociális fenntarthatóság és hasonló témákban egyaránt.
- A teljes uniós támogatási rendszer az államközi megállapodásokon alapul, s amikor Magyarországgal szemben pénzügyi forrásokat tart vissza az Európai Bizottság, akkor a magyar városok és állampolgárok joga is csorbul – az ellenzéki és kormánypárti településeké egyaránt. Ebben a helyzetben szükséges a forráselosztási mechanizmust megváltoztatni, és közvetlenül, azaz brüsszeli forrásból elnyerhető forrást megnyitni a városok számára
– mondja Kendernay János Karácsony Gergely városdiplomáciai főtanácsadója a budapesti Városházán.
Újságunk mostani vendége a rutinos diplomata, Kendernay János, aki frissen kinevezett igazgatója Budapest városdiplomáciai testületének. 1966-ban született, egyetemeit az ELTE és berlini Humboldt Egyetem germanisztika-skandinavisztika szakjain végezte. Dolgozott a Külügyminisztérium vezető munkatársaként, 1994-től Brüsszelben, majd 1999-ben a Külügyminisztérium európai uniós együttműködési főosztályának vezetőjévé nevezték ki, majd 2010-ben a Európai Külügyi Szolgálat diplomatája lett. A szolgálatból 2018-ban lépett ki, amikor vezető közéleti pályafutásba kezdett, 2019-20-ban az LMP társelnöke, jelenleg Karácsony Gergely városdiplomáciai főtanácsadója a budapesti Városházán.
KecsUP: Kezdjük azzal, hogy miképpen lehet definiálni a városdiplomácia fogalmát és mi ennek a helye a városok közötti nemzetközi kapcsolatrendszerben?
Kendernay János: Köszönöm szépen a megkeresést. A városok közötti kapcsolatrendszer mindig is létezett, viszont igazán izgalmas, hogy épp az elmúlt években lett ennek a speciális diplomáciai keretnek egészen új a dinamikája és alapvetően a tartalma is. A városok közötti együttműködést több szinten érdemes megragadni. A hagyományos és a klasszikus terep nyilvánvalóan az államok közötti kapcsolatrendszer, amiben a hatalmat gyakorló kormányzati vezetők működtek együtt nemzetközi partnereikkel. A városok az államközi kapcsolatokrészeként váltak a két- és többoldalú nemzetközi globális diplomácia részévé.
A megszokott, korábban hagyományos testvérvárosi együttműködések gyakran gasztronómiai és kulturális csereprogramokként működtek. Ezeknek is megvan még a létjogosultsága, de a városközi kapcsolatok tartalma izgalmas és rendkívül dinamikus változásban van napjainkban. Ez 2019 óta igaz Budapest nemzetközi kapcsolataira is, ami rendkívül progresszív kezdeményezéseket hívott életre.
A nagyvárosok közötti kapcsolatrendszerben pontosan levezethető a globális szintű problémák lokális megoldására való törekvés a klímavédelem, a mobilitás, a digitális társadalom építése, a szociális fenntarthatóság és hasonló témákban egyaránt.
Ezek a kihívások sokszorosan terhelik meg a nagyvárosokat, s ezek kezelésében éppen a nagy településeknek van kiemelt szerepük és felelősségük. Mivel ehhez friss anyagi és tudástőkét kell társítaniuk, s a fejlesztésekhez is egyre újabb forrásokra van szükségük, a városok közössége új, korábban szinte kizárólag kormányzati szinten elképzelhető súlyú szereplőkké válnak a nemzetközi közösségen belül. Ennek megfelelően a városok vezető képviselői és a polgárok nem csupán véleményt cserélnek, hanem új, sokszínű szövetségeket hoznak létre.
Ennek egyik kézzelfogható példája, hogy 2019 óta Budapest kezdeményezésére a visegrádi fővárosok között létrejött a szabad városok szövetsége, amely eredetileg a négy visegrádi fővárossal indult és jelenleg már több, mint 30 város szövetsége világszerte, hiszen tagja Los Angeles is. Ebben az esetben egy világos, közös politikai értékvállalással kötött szövetségről beszélhetünk, ahol a liberális demokrácia alapértékei adják az együttműködés alapját.
Mi a dinamikája ennek a szövetségnek? Egy kissé úgy tűnik, hogy a kezdeti lendület mintha alábbhagyott volna.
Ennek a projektnek az a sajátossága, hogy bár hivatalosan a városok szövetségéről beszélünk, ezt minden esetben a városok polgármesterei alkotják meg a közös értékek mentén. Ez azt jelenti, hogy a mindenkori önkormányzati választások eredménye befolyásolhatja a szövetség dinamikáját is.
A szabadság demokratikus elveit valló polgármesterek összefogásának szép példája volt a közelmúltban a török választások alkalmával „felségsértéssel” vádolt isztambuli polgármester melletti nyilvános kiállás egy közös nyilatkozat formájában. 2023 elején pedig – részben a szövetség képviseletében a négy visegrádi városvezető felkereste a kijevi Klicskó főpolgármestert. Az út résztvevőjeként tanúsíthatom, hogy a látogatás nemcsupán lelki, hanem politikai támogatást is jelentett azok számára, akik mindennap a túlélésért küzdenek. Míg a magyar kormány és diplomácia vezetője a lábát sem tette eddig Kijevbe, nekem személyesen lelki megnyugvást és elégtételt is jelentett az, hogy a legnagyobb magyar önkormányzat első számú választott vezetője társaságában meglátogathattam a bucsai tömegsír immár rendezett emlékhelyét és Kijevben a főpolgármester mellett állhattam – fejet hajtva az áldozatok előtt. Ezt fontos, a városdiplomácia történetében is kiemelkedő megnyilvánulásnak tartom.
A németek középkori közmondását alapul véve kijelenthető, hogy a városi levegő szabaddá tesz a 21. század nehéz éveiben is. Ebben az összefüggésben a város diplomáciája, a városlakók külföldi képviselete mennyiben lehet ellensúlya a manapság egyébként sajátos utat járó magyar diplomáciának Ukrajnában?
Azt hiszem, hogy a magyar diplomácia teljes korrekciója nem lehetséges egy város képviseletében, de azért jelentős súlya van a legnagyobb legitimitással rendelkező, első számú magyar városvezető kijevi megjelenésének és a főváros számos kárpátaljai és kijevi menekülteket támogató budapesti kezdeményezésének, a befogadó intézmények, a városházi fogadó irodák, az oktatási és szociális, humanitárius segítségek sorának, amit épp a kijevi látogatás alkalmával tucatnyi felújított, egyébként lecserélt BKK-busz átadása és Beregszász számára egy utcai világítást újjáépíteni képes, emelőkosaras jármű biztosítása is kiegészített. Mindezeket a lépéseket ukrán és nemzetközi partnereink is elismeréssel nyugtázzák.
A háborús kérdéskör után békés, de szintén viharos terület a magyar-EU kapcsolatok színtere. A magyar kormány számára hosszú ideje befagyasztott európai források mellett a közvetlen városfejlesztési források jelentősége megnövekedett. Ezek megnyitásában milyen szerepet játszhat a városdiplomáciai testület és a Brüsszelben lévő Budapest-képviselet?
Valóban az egyik legnagyobb kihívás a budapestieknek vagy éppen kecskemétiek számára az, hogy miképpen sikerülhet helyi fejlesztésekhez uniós forrásokhoz jutni, amikor a kormányzat számára az ellentmondásos politika és korrupció miatt nehézzé teszik a hozzáférést az uniós pénzekhez. A teljes uniós támogatási rendszer az államközi megállapodásokon alapul, s amikor a magyar kormánnyal kemény, a jogállamisági és a feltételességi eljárásoknak megfelelően pénzügyi forrásokat tart vissza az Európai Bizottság, akkor a magyar városok és állampolgárok joga is csorbul – az ellenzéki és kormánypárti településeké egyaránt. Ebben a helyzetben szükséges a hagyományos döntési és forráselosztási mechanizmust megváltoztatni és a lehető legtöbb, közvetlenül, azaz brüsszeli forrásból elnyerhető forrást megnyitni a városok számára.
Ez óriási feladat, s még nem látom ennek a jogi és intézményes megoldását, de azt várom, hogy a Bizottság az elmúlt 5 év tapasztalatából kiindulva megfelelő megoldásokat találjon. Irodáink itt és Brüsszelben Jávor Benedek vezetésével sokat dolgoznak a közvetlen források mielőbbi megnyitásán, klímacélokra Budapest az első kedvezményezettek között van Európában.
Ha 5 vagy 10 év múlva találkozunk ismét egy immár valóban szabad és európai országban (nevezzük Magyarországnak), a mi a vízió, mit szeretne a városdiplomácia élén leginkább megvalósítani?
Érdekes és jogos kérdés, amit magamnak is feltettem, amikor néhány hónapja elkezdtem ezt a munkát. A 2019-ben megkezdett rendkívül progresszív lépések egy része már kezd beérni: idetartozik a fiatal városdiplomatákat képző Akadémia, és a sikeres nemzetközi városfejlesztési konferenciák, a Budapest Fórumok sorozata, amely 2023 októberében is folytatódik. Ezek jól futó projektek, a feladatom ezekkel annyi, hogy továbbra is működőképesek legyenek. A Budapest Global kezdeményezésünk az a vadonatúj terület, ahol szeretném, ha közszereplők, a közintézmények, a felsőoktatási és kutatási intézmények innovációs szövetségben működhetnének együtt, amelyek a városi létnek és jó(l)létnek támogatását szolgálnák. Szeretném, ha 5 éven belül ez lenne a város egyik legdinamikusabb platformja a magán, a közösségi, az üzleti és a tudományos közösségek számára Budapest és az ország fejlődése érdekében.
KecsUP: A beszélgetés időpontja nagyjából félidőben van március idusa és az áprilisi törvények szentesítése között, hogyha visszamegyünk százhetvenöt évet a történelemben. Széchenyi István, ha velünk van gondolatban Podmaniczky báróval vagy Bárczy István főpolgármesterrel, akkor elégedetten tekinthet most erre a munkára, mert mindaz, ami most itt elhangzott vízióként, az összhangban van a pesti és a magyar történelem egyik legszebb fejezetével. Ebben a szellemben kívánok sok sikert a további munkához.
KJ: Köszönöm én is a beszélgetést ezzel a gondolattal, hiszen épp most tértem vissza Torinóból, ahol egy konferencia után épp Kossuth ottani szobrát koszorúztam meg, épp a negyvennyolcas hősökre is emlékezve Budapest nevében.
Az interjút készítette Zarándy Zoltán.