Egy olvasónk megszámolta: csütörtökön délelőtt az ügyféltérben 51-en, az előtérben pedig 14-en várakoztak a kecskeméti, Kálvin téri nagypostán. Mindez nyilván visszavezethető arra, hogy tavaly novemberben hat postát zártak be a magas energiaárakra hivatkozva, és ezek azóta sem nyitottak ki újra.
„Ma délelőtt 10 körül átmentem a nagypostára – mert máshova nem lehet – egy levélért, amiről értesítést dobtak a postaládába. Az előtérben 14 személy várakozott, voltak, akik állva, néhányan széken ülve. Az ügyféltérben – megszámoltam – 51 személy várt! Szegény dolgozók az ablakok mögött dolgoztak, ahogy bírtak, de nem igazán birkóztak meg az ügyfél mennyiséggel. Persze nem minden ablak működött és az sem tett jót, hogy az értesített levelekért is sorba kellett állni, növelve a tömeget. A postákat bezárták, mert drága a fűtés. A bezárt postahivatalokból hova lettek a dolgozók, hogy nem tudnak minden ablakot működtetni? Sokan elégedetlenkedtek, de mit tudunk tenni, csak ott lehet ügyintézni!” – írta kecskeméti olvasónk. Kérdésünkre azt is elmondta, több mint 30 percet volt töltött a postán, de a várakozás az ügyintézés fajtától is függhet, ugyanis volt olyan ismerőse, aki már sorban állt, mikor ő megérkezett, és még akkor is, mikor eljött.
Megemelt kapacitást ígértek
Mint ismert, a Magyar Posta tavaly október végén döntött úgy, hogy országosan 366 postahelyet ideiglenesen bezárnak az energiafelhasználás csökkentésére hivatkozva. Kecskeméten összesen hat posta lett a döntés áldozata: a Kodály Zoltán téri (vasútállomásnál lévő), a Dózsa György úti, a Czollner közi (hunyadivárosi), a Gázló utcai (vacsiközi), a reptérnél lévő és a ménteleki.
Akkor a Magyar Posta azt ígérte, a fennmaradó szolgáltatóhelyek megemelt kapacitással, több ügyfélkiszolgáló pulttal fogadják majd az ügyfeleket.
A kecskeméti ellenzék azonnal nekiugrott a Fidesznek, és „Bezárta a Fidesz” feliratú matricákat ragasztott a bezárásra ítélt postaépületekre. Mondván, hogy a kormány általi rezsiemelés és az elhibázott kormányzati döntések vezettek oda, hogy kecskemétiek ezreinek okoznak kellemetlenséget a bezárások.
A november 12-étől elrendelt ideiglenes bezárásból azóta végleges bezárás lett ott, ahol az önkormányzat nem kötött szerződést a postával, hogy díjfizetés ellenében újranyithasson a postahivatal. A posta ugyanis közölte, hogy továbbra is nagyok a fenntartási költségek, ráadásul még mindig több a posta az országban, mint amennyit a jogszabály előír, így nincs lehetőség az ideiglenes posták megnyitására.
A város nem vállalta fel a működési költségeket
Kecskeméten a Gázló utcai posta újranyitását közel hétszáz aláíró kérte. Tóth Szilárd, a körzet önkormányzati képviselője (Szövetség) ezért arra tett javaslatot, hogy a Magyar Posta és a kecskeméti önkormányzat kössön postai szolgáltatás igénybevételére piaci szolgáltatási szerződést, és a város a posta működési költségeinek felét vállalja át. Ilyen konstrukcióra ugyanis több más vidéki településen is sort került. Ezt a javaslatot azonban elutasította a fideszes többség.
Szemereyné Pataki Klaudia polgármester februárban más utat vetett fel: keressenek piaci szereplőket, akik megállapodást kötnek a postával és saját üzletükben végeznek postapartneri szolgáltatást. A Hunyadivárosban és a Vacsiközben állítólag találtak is ilyen vállalkozókat, akik vállalnák a postapartnerséget.
Erről is írtunk nemrég. A Magyar Posta ugyanis meghirdette új partneri programját, amelyben olyan helyi vállalkozások (például élelmiszerüzletek, gyógyszertárak vagy bankfiókok), illetve önkormányzatok vehetnek részt, amelyek vállalják, hogy átveszik a Magyar Posta alapvető szolgáltatásait. A csekkfelvételt, valamint a levél- és csomagfelvételt lehet majd végezni az új partnereknek, a háznál történő kézbesítéssel továbbra is a Magyar Posta foglalkozik majd.
Kisboltok és falusi vállalkozók menekülhetnek meg a programnak köszönhetően. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége elnöke elmondta, a posta bizonyos esetekben havi 235 ezer forintot fizet az együttműködésért. Az új lehetőség fontos lehet azoknak is, akik ragaszkodnak a régi típusú szolgáltatásokhoz, esetleg a csekkeket sem elektronikus átutalással, hanem személyesen fizetnék be.
Még a hat is sok – legalábbis a törvény szerint
Jelenleg a Postának 25 ezernél nagyobb népességszámú településeken 25 ezer lakosonként legalább egy postahelyet kellett biztosítania. Ezt akarták úgy módosítani, hogy már csak a 30 ezresnél népesebb városokban kelljen 30 ezer lakosonként legalább egy posta, de májusban még elhalasztotta az Országgyűlés a postatörvény módosításáról szóló javaslat zárószavazását.
A törvény szerint tehát elvileg most is a szükségesnél több a meglévő hat posta Kecskeméten, persze erről az itt lakók – főleg akik éppen sorban állnak – nyilván másként vélekednek. Hat automata van még egyébként a városban.
Megkerestük a Magyar Postát, és érdeklődtünk, hétköznapokon hány ablakot tudnak nyitva tartani a nagypostán? Megkérdeztük azt is, bezárt hat kecskeméti postából a megmaradt postahivatalokba vettek-e át munkatársakat, hogy a megnövekvő ügyfélforgalmat koordinálni tudják, és véleményük szerint mekkora szerepe játszhat a nagy sorok kialakulásában a posták számának csökkenése? Végül arra is kíváncsiak voltunk, a Magyar Posta szerint milyen változtatásokkal lehet a problémákon enyhíteni, van-e esély a bezárt posták újbóli megnyitására? Ha kapunk válaszokat, visszatérünk a témára.