Hiába nyert nagyot a forint gyengülésén a jegybank tavaly, a brutális kamatkiadások miatt 402 milliárd forint veszteséggel zárt. Idén a veszteség még nagyobb lehet, a jegybank saját tőkéje szinte biztosan negatívba fordul. A kormánynak veszteségtérítést kellene fizetnie, de nagyon úgy tűnik, hogy ezt meg akarja spórolni.
A jegybank friss beszámolójából kiderül, hogy soha nem látott veszteséggel zárta a 2022-es évet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – 402 milliárd forinttal. A rekord veszteséget a kamatkiadások okozták, a forintban elszámolt kamatkiadások 1,2 ezermilliárd forintra rúgtak tavaly, a deviza elszámolású kamatkiadások összege pedig 381 milliárd forint volt. Ezzel szemben a kamatbevételek alig nőttek a megelőző évhez képest, forint eszközökön 137 milliárdról 221 milliárdra, a deviza eszközökön 204 milliárdról 287 milliárdra.
A jegybank tavaly kamatemelési ciklusban volt, az alapkamatot szeptemberben 13 százalékra emelte, októberben pedig az egynapos betéti eszköz élesítésével 18 százalékos irányadó kamatot vezetett be, így nem meglepő a brutális kamatveszteség.
A 18 százalékos irányadó kamatot októberben a forint árfolyamának szabadesése miatt kellett bevezetnie a jegybanknak. A forint árfolyamának megroppanása mögötti egyik ok egyértelműen a magyar gazdaság sebezhetősége, illetve a kormány gyakorta kiszámíthatatlan, rendszeresen piactorzító gazdaságpolitikája, illetve az Európai Unióval folytatott korrupciós-jogállamisági vita, amely miatt az uniós támogatások folyósítása mind a mai napig a levegőben lóg.
A jegybank elnöke, Matolcsy György szerint megfelelően jártak el, a pénzpiaci instabilitást pedig igyekezett a háborús helyzetre és az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantására hárítani. Viszont elég nyilvánvaló volt, hogy a kamatemelési ciklus ünnepélyes lezárásával a jegybank kiszolgáltatta magát. Kénytelen is volt egy “utolsó kamatemelés” utáni drasztikus kamatemeléssel beavatkozni.
A jegybank saját tőkéje 256 milliárd forintra olvadt, a kamatszintek még mindig rendkívül magasak: az irányadó kamat őszre csökkenhet az alapkamat szintjére, az alapkamat pedig év végén mérséklődhet valamelyest. Virág Barnabás alelnök iránymutatása szerint az Európa-bajnok infláció letörése érdekében 2024-ben pozitív reálkamatot kell fenntartani. Ha az infláció idén év végére 10 százalék alá csökken, ez még mindig 10 százalék feletti kamatszintet jelent.
A jegybank kamatvesztesége 2023-ban is hatalmas lesz ilyen kamatpálya mellett. Ha a forint árfolyama stabil marad – ami kiemelt jegybanki cél -, a jegybanknak nem lesz a kamatveszteséget legalább valamelyest ellensúlyozó árfolyamnyeresége. Összességében a hatalmas jegybanki veszteség idénre borítékolható, és mivel a saját tőke már tavaly év végére 256 milliárd forintra csökkent, az MNB saját tőkéje idén negatívba fordul.
Úgy tűnik a kormány nem kíván veszteségtérítést végrehajtani, ugyanis a Költségvetési Tanács a 2024-es költségvetés tervezetéhez fűzött véleményében nehezményezte, hogy a kormány nem tervezett be a büdzsébe fedezetet az MNB veszteségtérítésére. A költségvetési törvényjavaslatban adott válasz szerint „a kormány fontosnak tartja, hogy ennek kezelése kérdésében az Országgyűlés alakítsa ki álláspontját, figyelembe véve más európai uniós tagországok gyakorlatát is”.
Az Országgyűlés álláspontját a jegybanktörvény rögzíti, a költségvetésnek ilyen helyzetben veszteségtérítési kötelezettsége keletkezik. A kormánynak pedig mint végrehajtó hatalomnak be kellene tartania a hatályos törvényeket, jelen esetben a jegybanktörvényt, és olyan költségvetést kellene összeállítania, ami fedezetet tartalmaz a veszteségtérítésre.
Tavaly már lazítottak a veszteségtérítési szabályokon, ugyanis korábban a különbözetet a központi költségvetésnek 8 napon belül meg kellett térítenie a jegybanknak. Ez úgy változott, hogy a költségvetés 5 éven belül, évente egyenlő részletben köteles fizetni.
A jelek szerint még lazább szabályozást akar a kormány, amit a kétharmados többséggel meg is tehet vita nélkül. A 2024-es költségtervezet irreálisan optimistának tűnő alapokra épít, ahogy azt a Költségvetési Tanács is megjegyzi. Így nem meglepő, hogy a kormány inkább nem mondana le több száz milliárd forintról a jegybank veszteségtérítésére, ez praktikusan jelentős megszorítással érne fel.
A jegybanknak nem dolga, hogy nyereséges legyen, sőt az sem feltétlenül probléma, ha a tőkéje negatív. Ám semmiképpen nem küld jó üzenetet, különösen a jelenlegi inflációs és kamatkörnyezetben, hogy a kormány kedvére módosítgatja a jegybanktörvényt.
via HVG
