Magyarországon a tavalyi első negyedévhez képest idén a statisztika szerint 9,8 százalékos nominális béremelés teljesült átlagban, azonban az infláció miatt a bérek reálértéke 15,6 százalékkal lett kevesebb, ami a legdurvább mínusz az OECD-államok között. Az átlagos reálértékcsökkenés 3,8 százalékos volt – ennek több mint négyszerese a magyar adat. A statisztikában szereplő 29 ország közül ugyanakkor a Magyarországon működő cégek szerezték meg a legtöbb extraprofitot.
Sehol sem zuhantak akkorát a reálbérek, és nőtt olyan mértékben a profit, mint Magyarországon – derült ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss statisztikájából, amelyre a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) hívta fel a figyelmet.
Magyarországon kilőtt a vállalatok profitja
Ami a fajlagos profitnövekedést illeti, Magyarországon az több mint 61 százalékos volt, amivel toronymagasan vezettük a rangsort, senki a nyomunkba sem ért.
A második legnagyobb fajlagos nyereségnövekedést elért Litvánia is csak 36 százalékkal büszkélkedhetett. Tegyük mellé, a fajlagos profitnövekedés majdnem háromszor akkor volt Magyarországon, mint az OECD-átlag (ami kicsit több, mint 21 százalék).
Nem ennyire jeleskedtünk a fajlagos munkaerőköltség növekedésénél, ahol majdnem 34 százalékkal a harmadik helyet szereztük meg, nem sokkal előzött meg minket Litvánia és Észtország. Na de ha a fajlagos profit 61 százalék felett nőtt, akkor hogy lehet, hogy a fajlagos munkaerőköltség növekedésére csak szűk 34 százalék jutott?
Fajlagos profitnövekedés és munkaerőköltség-növekedés, illetve reál fajlagos munkaerőköltség-változás 2019. IV. negyedévhez képest 2023. I. negyedévében (%)
Erre mondta a Magyar Szakszervezeti Szövetség, hogy minden korábbi elképzelésnél is több pénz van a vállalatoknál – a statisztikában szereplő 29 ország közül ugyanis a Magyarországon működő cégek szerezték meg a legtöbb extraprofitot, miközben a fajlagos bérköltség csak feleannyira nőtt, mint a fajlagos profit. A szakszervezet értelmezésében ez azt jelenti, hogy a kiemelkedően magas haszon és az alacsonyan tartott bérköltség között egyre nagyobbra nyílik az olló. Vagy ahogy az OECD fogalmazott, a vállalati nyereség (több országban és ágazatban) jobban nőtt, mint a munkaerőköltség, ami arra utal, hogy a megélhetési költségek növekedése nem egyenlően oszlott el.
Forrás: 24.hu
