„Be fogjuk vezetni azt az elvet a közbeszerzéseknél hogy a magyar állami beruházásoknál az egy ajánlat nem ajánlat, ami azt jelenti, hogy egy érvényes közbeszerzéshez minimum kettő érvényes ajánlatra van szükség. Ezzel megszűnik az összes egyajánlatos közbeszerzés. (…) A nyertes ajánlattevő nem üzleti titkot képező ajánlatát nyilvánosságra hozzuk, teljesen új rendszer Magyarországon (sic!), tehát minden szám nyilvános és hozzáférhető lesz, a konkurensek és természetesen az adófizetők részére.” – közölte az előző hetekben Lázár János építési és közlekedési miniszter.
Köszönjük Miniszter úr! Köszönjük, hogy 2023-ban, mintegy 23 évvel a rendszerváltás után – mely amúgy a mai 20-30 évesek többségének nem jelent többet az egykor oly népszerű Győzike-show egyik epizódjának sorsfordulatánál – megtörténhetett.
- Amikor alsó hangon 2,7 ezer milliárd forint hiányzik az államkasszából,
- Amikor a magyar politikai rendszer unortodox (értsd korrupt, csaló) működése miatt az Európai Unió több ezer milliárd forintot tart vissza,
- Amikor egyes alapértékeket, szabadságjogokat, a társadalom egyes csoportjait a kormány kirekeszt,
- Amikor a KSH előzetes becslése szerint tavaly újabb 26 500 ember hagyta el az országot,
- Amikor a pedagógusokat az állam kiszolgáltatott helyzetbe kényszeríti,
- Amikor a magyar külpolitikai irány egyet jelent a zsarnok, elnyomó, autoriter és diktatorikus rendszerek támogatásával,
- Amikor Magyarországon a reálkeresetek tavaly szeptember óta folyamatosan és egyre nagyobb mértékben csökkennek, holott az infláció 20 százalék feletti.
A lista persze nem teljes, hazánk gazdasági és mentális állapota még ennél is kritikusabb. De legyünk pozitívak, végre valami úgy fog működni, ahogyan működnie kell! Csak egy dolog nem hagy ezzel kapcsolatban nyugodni: hogy mi lesz majd ezután azokkal az üzletemberekkel, akik mesés gazdagságukat pontosan a Nemzeti Együttműködés Rendszerének, a közbeszerzéseknek köszönhetik? A teljesség igénye nélkül
- Szíjj László építőipari nagyágyúval, a Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Zrt. tulajával, az elmúlt 13 év közbeszerzéseinek legnagyobb spílerével;
- Mészáros Lőrinccel a magyar üzleti élet üstökösével és polihisztorával, volt gázszerelővel és médiamogullal, a felcsúti futballklub tulajdonosával, a hazai közbeszerzések állócsillagával;
- Garancsi István üzletemberrel és építőipari szupervállalkozóval, a Market Építő Zrt. tulajdonosával, egy szebb napokat is megélt magyar futballklub tulajdonosával, a hazai közbeszerzések bástyájával;
- Barkász Sándor építőipari vállalkozóval, a békési Mészáros Lőrinccel, a Békés Drén Kft. főtulajdonosával, a békési közbeszerzések buldózerével;
- Paár Attilával a miniszterelnök vejének közeli milliárdos üzlettársával, a WHB építőipari csoport főtulajdonosával, a közbeszerzések császárával?
Amolyan Simicska Lajos módjára elszegényednek majd? Korántsem! Hisz a kormány mindig gondol a sajátjaira, főleg ha azok a sajátok az ő kutyájuk kölyke, a nemzet nagytőkései. Akár kecskeméti viszonylatban is, ahol az elmúlt években többször kerültek elő nemzetünk nagyjai. Ilyen beruházás volt például
- a 2021-es homokbányai munkásszálló megvalósítására vonatkozó közbeszerzésre, mely ugyan elkezdődött, de azóta sem valósult meg maradéktalanul;
- az Aqua Hotel építkezésére, ahol „egészen véletlenül” felmerült Szíjj László is;
- vagy az 54-es főút 2×2 sávosra bővítésére, melyet a Duna Aszfalt végzett el.
Hiszen nagytőkések nélkül – mint arról Orbán Viktor még 2012-ben a Parlamentben beszélt – nem nemzet a nemzet. Rájuk bizony szükség van, a nyugati beruházókra meg nincs, és aki ezt nem így látja, az labanc. Csak a végén nehogy Orbánra égjen a labancság.
