Vannak gyerekek, akiket születésüktől fogva nehezen lehet rávenni a húsfogyasztásra. Nem tetszik az állaga, íze, színe, illata…így rendre ott marad a tányéron. Egyre gyakoribb az is, hogy a nagyipari húsgyártásról keringő online képek, videók miatt dönt úgy egy kiskamasz, hogy számára sokkal fontosabb az állatok szeretete, mint egy finom vacsi. Akárhogy kerül is képbe, a vegetáriánus életmód bizony feladja a leckét a szülőknek, különösen, ha ők nem ezt az étrendet követik. Engedjenek-e a gyerek igényeinek, vagy győzködni, erőltetni kell a húsevést? A döntést sok kérdés övezi, például hogy milyen táplálkozási szempontokat kell figyelembe venni? Ezekre kerestük a választ Tajti Mónika lajosmizsei dietetikus segítségével.
Egy kis fogalomtisztázás
A vegetarianizmus nem egy egységes táplálkozási mintázat, többféle változata létezik. Közös jellemzőjük, hogy az étrend alapját a növényi eredetű élelmiszerek adják, amely eltérő mértékekben kiegészülhet állati eredetű termékekkel. A flexiteriánus étrend mindössze a húsfogyasztás mérséklésére helyezi a hangsúlyt egy vegyes, kiegyensúlyozott étrend követése mellett, míg a vegán étrendben kizárólag növényi élelmiszerforrások szerepelnek.
A szemivegetáriánusok tejtermékeket, tojást, továbbá alkalmanként csirkehúst és halakat is fogyasztanak. A laktovegetáriánusok húst nem, tejet és tejtermékeket azonban fogyasztanak. Az ovovegetáriánus táplálkozási mintázatot követők tojást fogyasztanak a növényi eredetű élelmiszerek mellett, a húst, tejet és tejtermékeket azonban kiiktatják az étrendjükből.
Megijedjen-e a szülő, ha a gyereke vegetáriánus akar lenni?
– Minél inkább korlátozott a gyermek étrendje, tehát minél szigorúbb vegetáriánus étrendet szeretne követni, annál nagyobb az esély arra, hogy a szervezete nem kapja meg az egészséges működéséhez és fejlődéséhez szükséges tápanyagokat – fogalmaz Tajti Mónika, dietetikus. – Az állati eredetű tejtermékekkel, tojással, hallal kiegészített táplálkozás kiegyensúlyozott lehet, kisebb eséllyel okoz hiányállapotokat. A szigorú és nem szakszerűen összeállított vegetáriánus étrend azonban egészségügyi problémákat okozhat.
Mik lehetnek a rövid és hosszútávú hatásai a vegetáriánus étrendnek?
– A fizikailag és szellemileg is folyamatosan fejlődő gyermekek esetében egyes tápanyagok optimális fogyasztására jelentős figyelmet szükséges fordítani, akkor is, ha az illető nem vegetáriánus. Egy korlátozottabb, megszorításokkal járó étrend esetében- amilyen a vegetáriánus étrend is- a tápanyagok teljeskörű biztosítása nehézségekbe ütközhet – hívja fel a figyelmet a szakember.
– Kiemelten szükséges hangsúlyt fektetni az alábbi tápanyagok bevitelére: fehérjék, vas, a cink, B12-vitamin, kalcium, D-vitamin, valamint az omega-3 zsírsavak. A szigorú vegetáriánus táplálkozás rövid és hosszú távon is járhat hiányállapotokkal, a fizikai és szellemi teljesítmény csökkenésével, vérszegénységgel, valamint negatívan befolyásolhatja a pszichomotorikus fejlődést is. A vegetáriánus étrendre jellemző lehet az alacsony energia-és fehérjebevitel is, amely alultápláltsághoz vezethet.
Milyen pozitív hatása lehet a gyerekre nézve a vegetáriánus étrendnek?
– A vegetáriánus étrendet követők jellemzően egészségtudatosabbak. Étrendjük jellemzően bővelkedik zöldségfélékben, gyümölcsökben, teljes értékű gabonafélékben, hüvelyesekben és olajos magvakban. Ezeknek az élelmiszereknek a fogyasztása hozzájárul számos krónikus, nem fertőző betegség kialakulásának kockázatának csökkenéséhez.
– Nem szabad azonban megfeledkezni arról a fontos tényről, hogy a nagyobb mértékű növényi eredetű élelmiszerfogyasztás miatt a vegetáriánusok nagyobb mértékben lehetnek kitéve az ezen élelmiszercsoportokhoz köthető étrendi kockázatoknak is. Pl. a teljes értékű gabonafélékben, csírákban és korpatermékekben előforduló aflatoxinok, a hüvelyesekben megtalálható antinutritív anyagok, továbbá a növényvédőszer-maradványok, rovarirtó szerek, nehézfémek és egyéb anyagok kedvezőtlen egészséghatásának.
Mi a helyzet a vegánsággal?
