A Fidesz Novák Katalinnal, a Jobbik a „migránsmunkások” ellen, a Momentum az akkugyárak ellen kampányolt Kecskeméten

• Novák Katalin államfői roadshow a Homokhátságon és a kizárt újságíró esete.
• Lantos Csaba: 10 éven belül jöhetnek a mini atomerőművek Kecskemétre.
• Jobbik: „migránsmunkások” a legújabb veszély.
• Momentum: ebben a formában nem kellenek akkumulátorgyárak Magyarországra.
• Márki-Zay Péter a tavalyi ellenzéki vereség után inkább saját pártjával fújna ébresztőt.

A választóknak még távolinak tűnhet, de a pártok már javában kampányolnak a jövő júniusi dupla választásra készülve, amikor egyszerre választunk önkormányzati és európai parlamenti képviselőket. Mozgalmas politikai hetet tudhat maga mögött Kecskemét. Itt járt a köztársasági elnök, a Fidesz, a Jobbik, a Momentum és a 2022-es választásokon alulmaradt ellenzéki miniszterelnök-jelölt is, immár saját pártjával.

Államfői roadshow kérdések nélkül

Kecskemétre látogatott előbb Novák Katalin köztársasági elnök, aki három napon át nem politikai és politikai szereplőkkel találkozott Bács-Kiskun vármegyében. Definíció szerint a nép egységét szimbolizáló államfő kecskeméti ellenzéki politikussal nem találkozott, de a Fidesz városi, megyei képviselőivel és az országgyűlésiekkel igen. Novák első állomásaként a Kecskeméti Katona József Színház szerdai előadását tekintette meg, majd ellátogatott a Mercedes Kosárlabda Akadémiára, az Univer hetényi üzemébe és a rajzfilmstúdióba is.

A vidékjáró államfői roadshow joggal adhatná azt a hitet az újságírónak, hogy végre feltehet pár fontos kérdést az ország első számú politikus asszonyának, de erre lehetőség nem adódott. Programjairól szerkesztőségünknek semmilyen információt nem küldtek, nulla esélyt adva a kötelező regisztrációra, és a kormánypárti médiumok felé is az alábbi jelzéssel éltek a szervezők: „részben sajtónyilvános esemény (fotó és vágóképezési lehetőséggel)”, ami egyszerűen annyit takar, hogy interjúzási lehetőség nincs. Kérdezésre hiába volna igény, azt tapasztalni, hogy a „nagy” politikai teret egyre inkább a bezárkózás jellemzi, amiről a KecsUP főszerkesztője ejtett szót az Öt ok, amiért ez itt nem egy Novák Katalin nagyinterjú írásában.

Mini atomerőművek, nyugati bérek, „migránsmunkások” – ez volt a csütörtöki és a pénteki politikai kínálat

Csütörtökön egy kormánypárti és egy ellenzéki politikus váltotta egymást Kecskeméten. Lantos Csaba energiaügyi miniszter dél-alföldi közép- és nagyvállalati vezetők előtt tartott előadásában ajánlotta a város figyelmébe, hogy akár 10 éven belül elérhetők lesznek mini atomerőművek, és a Mercedes-gyár hamarosan könnyebben telepíthet szélerőműveket. Erre azután kerülhet sor – ezt már mi fűzzük hozzá, hogy az Orbán-kormány az EU-val zajló vitájában feloldani látszik azt a még 2016-os határozatát, amely irreálisan nagy – 12 kilométeres – távolságban határozta meg a települések határától mért távolságot, amelyen belül nem lehet szélerőműveket telepíteni. Az elmúlt években ezzel gyakorlatilag ellehetetlenítették a szélturbinák hazai telepítését.

Innentől pedig jöjjenek a választásokra készülő ellenzéki párti mondások.

A volt közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter, az Ébresztő Magyarország című országos turnéjának csütörtöki kecskeméti állomásán folytatta pártjának építését. A Mindenki Magyarországa Néppárt elnöke többek között arról beszélt közönsége előtt, hogy a korrupció felszámolása nélkül nem lesz rendszerváltás Magyarországon és nyugati kultúra nélkül nem lesznek nyugati bérek sem.

Z. Kárpát Dániel jobbikos parlamenti képviselő már pénteken félreverte a harangot, azelőtt, hogy a Jobbik európai parlamenti képviselője, Gyöngyösi Márton a momentumos Vajda Viktóriával, a liberális párt EP-listájának 4. helyén szereplő gödi önkormányzati képviselővel közös vitafórumon vitázott migránsokról, munkásokról és a hazánkba települt multinacionális gyáróriásokról.

Z. Kárpát sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a Jobbik szerint „az ázsiai migránsmunkások tömeges és áramvonalasított behozatala hátrányba hozza a magyar munkaerőt, és sokkal inkább arra kellene koncentrálni, hogy a 200 ezerre tehető magyar munkakereső, álláskereső részesüljön ingyenes átképzési programokban”. Ehhez illusztrációként az Igazság Fala címre keresztelt vándorkiállításukat mutatta be a Deák Ferenc téren, melyen a bevándorlásellenes párt politikusa arra mutatott rá, hogy szerinte milyen kockázattal jár, ha a Fidesz-kormány félmillió harmadik világbeli vendégmunkást kíván behozni a magyar munkaerőpiacra.

A vendégmunkás „migránsmunkás”? Mi a gond az akkugyárakkal a Momentum és a Jobbik szerint?

A polémia erről másnap folytatódott a Momentum és a Jobbik közös közéleti klubestjén az Otthon Kávézó hátsó termében. Ami valódi vitának aligha volt mondható, amire keserédes mosollyal Pörzse Sándor moderátori szerepében már az elején felhívta a vegyesen jobbikos és momentumos hallgatóság figyelmét. Lényegi különbség arról valóban nem kerekedett ki a két ellenzéki politikus mondanivalója között, ha az Orbán-kormány „Magyarország akkumulátorgyártó nagyhatalommá” válásának gazdaságpolitikáját kellett kritizálni. De nyelvpolitikai szóhasználatban, és hogy szükség van-e vendégmunkásokra Magyarországon, abban már nem volt teljes egyetértés.

Az est témája az akkugyárak idetelepítéséről és a külföldi munkaerő hazánkba hívásáról szólt, hol polkorrekt, hol kevésbé polkorrekt módon. De ennyire ne rohanjunk előre, mert hiába a nyomasztóan ható magyar belpolitikai állapotok – amiről Gyöngyösi és Vajda is egyformán beszéltek az esten -, van mit írnunk az Európa a Jövőnk Egyesület által szervezett politikai estről, amiből jócskán van hiátusa a homokhátsági politika iránt érdeklődő közönségnek.

Pörzse Sándor az első kérdést Gyöngyösinek tette fel, hogy miért a „migránsmunkás” szót használják bevándorlás elleni politikájuk leírására a jobbikos képviselők, akik még 2010 körül beleragadtak a „cigánybűnözés” szóba, és most a „migránsmunkás” sem egy éppen polkorrekt kifejezés.

Gyöngyösi Márton szerint lehet vitatkozni azon, hogy „vendégmunkásnak nevezzük-e a Magyarországra betelepítendő 500 ezer filippinót, bangladesit, és másokat, akiket a kormány tervszerűen Magyarországra betelepítene. Jellemzően ázsiai országból és nagyon alacsony bérezés mellett. És olyan munkakörülmények mellett, ami a rabszolgamunkának a minősített esete.” A Jobbik mai politikáját azzal magyarázta, hogy 2015 óta a kormányzat folyamatosan a migránsokkal riogatta a magyar társadalmat, „ezt többnyire az akkori Jobbiknak a nyomására is tette”, tehát, hogy legyen kerítés és védjék meg az országot a kontrollálatlan migrációval szemben. A Fidesz kommunikáció mindezt Soros Györggyel és „új világrend van kialakulóban” típusú mantrával zenésítette meg.

„Most pedig azt látjuk, hogy a kormány alapvetően kínai érdekeket kiszolgálva több tucat akkumulátorgyárat épít szerte az országban. Egy olyan országban, ahol már a kétkezi munkát sem tudják biztosítani magyar munkavállalókkal, merthogy Magyarországról folyamatos az elvándorlás”

– mondta Gyöngyösi, majd hosszan beszélt arról, hogy szerinte ennek ugyanaz lesz a végeredménye, mint ami volt Németországban, hogy alapvetően megváltoztatta az országnak a kulturális identitását. „Magyarországnak szerintem még egy nagy előnye van minden más országgal szemben, hogy viszonylag homogén, a kulturális identitása viszonylag egységes és erős. A jelenlegi kormány most pont ezt készül megbontani.”

A Momentum gödi önkormányzati képviselője, Vajda Viktória Gyöngyösi után néhány fogalombeli különbségre hívta fel a szimpatizánsok figyelmét. A Fidesz, de a Jobbik is, ahogyan használja a migráns szót, „én ezt semmilyen formában nem vagyok hajlandó elfogadni”. Vajda szerint „nem azzal van a probléma, hogy vendégmunkások lesznek az országban, hanem azzal van a probléma, hogy akkumulátorgyárak lesznek az országban”. Az akkugyárakat ugyanis a valós magyar munkaerőpiaci igényektől függetlenül telepítik az országba.

Tehát nem arról van szó, hogy olyan helyekre hívnak vendégmunkásokat, ahol nincsen elegendő magyar munkaerő, vagy nincs, aki elvégezze anyagi megfontolásból. „A Momentum álláspontja ezért az, hogy nincsen szükség ebben a formában akkumulátorgyárakra Magyarországon” – fejtette ki a képviselő, majd Gyöngyösivel egymást váltva az akkugyártással járó veszélyekről beszéltek: környezetterhelésről, a gyenge szabályozási és ellenőrzési rendszerről, a vizek és a termőföldek szennyezéséről, leépített munkavállalói jogokról, vízkorlátozásról.

Érintett helyi képviselőként Vajda elmesélte azt is, hogy miként csavarta ki a kormány a gödi önkormányzat kezéből az ellenőrzés jogát, amikor tiltakoztak az akkugyár ellen (röviden: a rendkívüli jogrendet kihasználva Göd iparterületét különleges gazdasági övezetté nyilvánította a kormány és átirányították a város innen befolyó adóbevételeit a megyei önkormányzathoz).

A közel másfélórás est további részében Gyöngyösi és Vajda a hazai gazdaságról adtak látleletet. Összeszerelő-ország helyett magas hozzáadott értékű gazdasági tevékenységre volna szükség, az oktatás átalakítására, mely itthon tartja a magyar szürkeállományt,és a hazai vállalkozók támogatására és nem megadóztatásukra, miközben a multinacionális cégeknek elképesztő adókedvezményeket juttatnak – erősítették egymás gondolatait. Összefoglalva: az ellenzéki politikusok amellett érveltek végig, hogy szerintük azért téves az Orbán-kormány akkugyártás stratégiája, mert hiába mondja azt a kormánypárt, hogy a jövő iparága az elektromobilitás, amihez nagyon sok akkumulátorra van szükség, olyan gyorsan változó iparról van szó, ahol nem lehet monopolhelyzetbe kerülni.