A befektetők sorra nyitják a tartós befektetési számlákat, ezzel menekülve az adók elől – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb statisztikáiból. Az értékpapírszámlák száma majd három év alatt 350 ezerrel nőtt. Kedvencek közé tartoznak az állampapírok, de a nagy adóhátrányuk ellenére a befektetési alapok is tartják velük a lépést.
Az új tartós befektetési számlák (TBSZ) száma megközelítette a 285 ezret szeptember végén, holott az év elején még alig 257 ezer ilyen számla volt a pénzügyi intézményeknél. A TBSZ-ek lényege az, hogy a rajtuk lévő értékpapírok árfolyamnyeresége után A 15 százalékos kamat-, illetve árfolyamnyereség-adó mellett a júliustól kivetett 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) sem kell megfizetni a számlán lévő értékpapírok nyeresége után.
Egyedül a 2019 júniusától kibocsátott állampapírokat nem terheli a kamatadó és a szocho. A szocho kiterjesztése után vásárolt befektetési jegyek hozama után viszont meg kell fizetni a 15 százalékos kamatadót és júliustól a szochót is, utóbbi közteher alól egyedül az ingatlanalapok mentesülnek. Mivel a befektetési alapok igen népszerűek Magyarországon, nem meglepő, ha a hozamukat sújtó összesen immár 28 százalékos közterhet egyre többen igyekeznek elkerülni.
A TBSZ-ek a 2010-es évek közepén voltak népszerűek, 2017-ben 360 ezer fölött tetőzött az ilyen számlák száma. A hanyatlást az állampapírok kamatadómentessége és a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) bevezetése hozta el. Miután ez az értékpapír vált az egyik legnépszerűbb befektetéssé Magyarországon, és normál értékpapírszámlán tartva sem kellett utána adózni, sokak számára okafogyottá vált a lejáró TBSZ-ek újranyitása.
Az elmúlt időszakban az értékpapírszámlák száma gyorsan nőtt, ami nem meglepő, hiszen a bankok a betétekre általában szerény kamatot fizetnek. Az infláció viszont tavaly és az idén extrém magasságokba ugrott, ezért a lakosság keresi a magasabb hozamot ígérő befektetéseket. Nagy a kereslet az állampapírokra, a befektetési jegyekre, sőt újabban a banki kötvényekre is, emellett sokan spekulálnak a tőzsdén, ahol főleg a bankpapírok (OTP-részvény) forgalma emelkedik ki.
Idén több mint 130 ezer új számlát nyitottak a magyarok a bankoknál, brókercégeknél és fióktelepeknél – az MNB adatai szerint. Ez azt jelenti, hogy 2020 vége óta már csaknem 350 ezer új értékpapírszámla nyílt az országban, és ebben nincsenek benne azok, amelyeket a Magyar Államkincstárnál igényeltek kifejezetten állampapírvásárlás miatt.
Történelmi csúcsot ért el a kisbefektetők teljes értékpapír-állománya is, szeptember végén már majdnem 22 ezer milliárd forintnyi értékpapír halmozódott fel, ebből több mint 12 ezer milliárd forintot tett ki az állampapír. Csaknem 1900 milliárd forintnyi friss pénzt fektettek be állampapírokba kilenc hónap alatt a háztartások, ennek a legnagyobb részét feltehetően az inflációt követő Prémium Magyar Állampapírban (PMÁP), amelyen már több mint 6500 milliárd forint van.
Jól mennek a befektetési alapok is, kilenc hónap alatt 1557 milliárd forintnyi friss lakossági megtakarítást vonzottak, ezzel a befektetési jegyek háztartásoknál lévő teljes állománya megközelítette a 8 ezer milliárd forintot. Stabil maradt a banki kötvények iránti lakossági kereslet is, a háztartásoknál lévő teljes állomány már meghaladja az 540 milliárd forintot, ami egy éve még alig érte el a 70 milliárdot.
Magyar tőzsdei részvényekben szeptember végén a háztartások 1392,7 milliárd forintot tartottak, ami történelmi rekord. Azonban A megmaradt értékpapírokon viszont nyertek csaknem 300 milliárd forintot az év eleje óta.
A legtöbben az úgynevezett “egyéb monetáris intézmények”, közismertebb nevükön bankok részvényeivel kereskednek, ami a Budapest Értéktőzsde esetében praktikusan főleg az OTP részvényét jelenti. A háztartások részvényeinek több mint a fele, 709 milliár forintnyi van bankpapírban, ezeken kilenc hónap alatt csaknem 190 milliárd forintos árfolyamnyereség keletkezett.
via 24.hu
