Az elmúlt időben érkeztek reménykeltő hírek a magyar gazdaságról, miszerint újra nőttek a reálbérek, június és augusztus között véget ért a magyar gazdaság egy éve tartó recessziója, valamint októberben és novemberben egy számjegyűre csökkent az infláció.
Viszont léteznek olyan érdekes statisztikák, amikből nem lesznek hírek. Például igaz, hogy a reálbérek nőnek, de a növekedéssel együtt is csak a 2021-es szintet érték el. Igaz, hogy véget ért a recesszió, de a nemzeti össztermék még így is csak most kezdte el megközelíti a 2022 első negyedéves szintet. Igaz az is, hogy egy számjegyű az infláció, csakhogy ez nem azt jelenti, hogy csökkennek az árak, hanem csak azt, hogy lassabb tempóban nőnek.
A kereslet bezuhanása volt a fő oka annak a válságnak, amiből most kezd kilábalni a magyar gazdaság. A reálbércsökkenés miatt a lakosság visszafogta a fogyasztását, a kereslet eltűnése miatt pedig a belső piacra termelő cégek és a szolgáltatószektor szenvedni kezdett. Eközben a fogyasztástól függő adók beesése miatt az állam is kifogyott a bevételekből.
Mire elég hosszabb távon az a teljesítmény, ami miatt a harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest már növekedni tudott a nemzeti össztermék? Bár a magyar gazdaság az idei harmadik negyedévben megközelítette, de még nem érte el azt a szintet, ahol 2022 első negyedévében volt. A reálbérek csökkenése miatt alapvetően az egész régióban megélhetési válságról beszélhetünk, októberre a szűkebb régiónkban utolsóként a magyar inflációs mutató is egy számjegyűvé vált.
A vásárlóerő alakulása kapcsán jó hír a szeptemberi reálbérnövekedés, viszont a magyar reálbérek alakulását nézve az látszik, hogy az idei első kilenc hónap átlagos reálbérszínvonala és a tipikus dolgozó bérhelyzetéről jobban árulkodó mediánbérek reálértéke is a 2021 hasonló időszakában jellemző szintet közelítette meg.
Mindez a nemzeti össztermék fogyasztási összetevőjében is jól látszik, de az átlagember számára ez a leginkább abban érzékelhető, hogy ugyanannyi pénzből jóval kevesebb termék jön ki bevásárláskor. A 2023-as infláció az alacsonyabb jövedelmű magyar háztartások számára hosszabb időtávon nézve is kivételesen súlyos fogyasztási sokkot okozott. Ennek a hatása az élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának visszaesésében mutatkozik meg a leglátványosabban.
A gazdasági szereplők várakozásait számszerűsítő bizalmi index alakulásából jól látszik, hogy áll most a fogyasztás visszaeséséből kibontakozó válság. A fogyasztók pesszimizmusa 2022 elejétől sokkal meredekebben zuhant be, mint a vállalatoké. Habár idén már javulni kezdett a fogyasztók hangulata, novemberben még mindig mélyebben volt, mint ahol a járvány évének jelentős részében járt.
Mindezek ellenére a közeljövőben hozzászokhatunk majd, hogy – hacsak nem történik valami váratlan – egyre jobb adatok jönnek a magyar gazdaságról. Ennek egyrészt a növekedés összetételéből következő okai lesznek, másrészt pedig statisztikai hatásokról lesz szó.
