Mi is megírtuk a napokban, hogy Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányzati lépésekből az rajzolódik ki, egyre fontosabb lesz a magánellátás az egészségügyben. Csakhogy ez a szektor egyre drágább, 2024-ben már-már luxusnak számít – írja a Pénzcentrum.
A magyar kórházakban a pandémia óta különösen megnyúltak a műtéti várólisták, így egyre többen lehetnek, akik fizetnének egy magánklinikán a műtétért, hogy ne kelljen hónapokat várniuk. Akik viszont ezt választják, több százezres, nem ritkán milliós kiadással kell számolniuk.
A Pénzcentrum megvizsgálta, hogyan változott a műtéti várólisták hossza a magyar kórházakban 2024-re. Kiderült, hogy 2023 januárjához képest ismét romlott a helyzet. A pandémia jelentősen rontott a kilátásokon, és hiába különítettek el erre a célra 2022-ben és 2023-ban is extra forrást, a plusz keretösszeg önmagában már nem jelent megoldást.
A lap sorra vette, hogy bizonyos műtéti beavatkozásoknál mennyi az átlagos várakozási idő. A NEAK friss adatai szerint a leghosszabban a szaruhártya műtétekre kell várni, átlagosan 469 napot, ami 147 nappal több, mint 2023 januárjában volt. Egy térdprotézis beültetésére 261, egy csípőprotézisre kerek 200 napot vártak átlagosan a magyar betegek. Egy mandula, orrmandula műtétre tavaly még 28 napot kellett várni, most 80 napos várakozási idővel lehet számolni.
Egészségügyi kockázatot is hordozhat a hosszú várakozás amellett, hogy ez kellemetlen is a betegek számára. Az életminőséget jelentősen befolyásolja, hogy állandó mozgásszervi fájdalommal, elhomályosult látással, vagy folytonos epegörcsökkel, kiújuló sérvvel mennyi ideig kell együtt élni. A várakozási idő alatt a beteg állapota is romolhat, ami befolyásolhatja a műtét sikerességét.
