A törvényben meghatározott maximális 25 főnél több gyermek vehető fel a Corvina, a Ferenczy Ida és a Kálmán Lajos kecskeméti önkormányzati óvodák több csoportjába a 2024-2025-ös nevelési évtől, döntött egyhangúlag a város közgyűlése a februári ülésén. Némely csoportban egy, legfeljebb kettő gyermekkel járhatnak többen, de vannak olyan csoportok, ahol négy és öt plusz helyet kell biztosítani.
Mindeközben az óvodáskorúak létszáma folyamatosan csökken, és egyre több család választja a nem városi fenntartású intézmények egyikét.
A 2022/2023. évi nevelési évben az önkormányzati fenntartású óvodákban 2933, a nem városi működtetésűben pedig 1309 gyermek számára biztosították az óvodai ellátást.
A döntéshozók a 2023 őszén bezárt Szent Miklós (itt várhatóan magánóvoda nyílik) és Csongrádi utcai önkormányzati óvodákat is felemlegették, és a vitából az is kiderült, hogy szerintük nem bezárták azokat, hanem csak a kapacitásokat helyezték át.
Összefoglalva az előterjesztést, a képviselők arról határoztak, hogy az önkormányzati óvodákban hány csoport, illetve ezek a csoportok milyen létszámmal indulhatnak el a következő évtől. Mivel a jogszabály lehetőséget kínál arra, hogy intézményvezetői javaslatra a meghatározott csoportlétszám húsz százalékkal túlléphető legyen, így kijelölték azokat az óvodai csoportokat, ahol eggyel, kettővel, vagy akár öttel is több gyermek járhat a törvényben előírt 25 főnél.
Emelkedik a csoportlétszám öt-öt fővel, 25-ről 30-ra, többek között a Tóth László sétányi és a Bíró Lajos utcai, és a ménteleki (Kecskeméti úti) óvodákban. A Lánchíd utcaiban minden csoportot eggyel bővítenek. (Az összes változtatást nem soroltuk fel cikkünkben, ezeket az előterjesztés mellékleteként itt és itt és itt olvashatják el.)
A kormánypárti és az ellenzéki képviselők szavazási magatartásában ugyan nem volt eltérés, ennek ellenére a vitájukból kitűnt, milyen kihívásokkal is néz szembe a városi forrásból működő óvodai rendszer.
Csökkenő gyermeklétszám, eltérő városrészek és bezárt kapacitásáthelyezés alá eső kecskeméti óvodák – ezek körül forogtak a képviselői hozzászólások
Pászti András kormánypárti képviselő azzal magyarázta a csoportlétszám emelésének szükségességét, hogy „nem minden választókörzetben van ugyanannyi óvodás, ezért vannak olyan óvodák, ahol a jelentkezők száma egy picivel nagyobb, mint amennyi gyermek elférne. A legnagyobb létszám-emelkedés 5 fő, és nagyon sok helyen nem is kellett emelni egyet se” az alacsony gyermeklétszám miatt.
Kopping Rita ellenzéki képviselő a túlterhelt óvodákkal kapcsolatban megjegyezte, ennek ellenére tavaly mégis két óvodát zártak be Kecskeméten, amit „megfontolandó lett volna életben tartani”. Kopping párttársa, a DK-és Bodrozsán Alexandra is hibásnak tartotta becsukatni a Csongrádi és a Szent Miklós utcai önkormányzati óvodákat. Szerinte ezt az is alátámasztja, hogy míg az előző évben 104 gyermekkel, a következő évtől már 176 fővel lépik túl a maximálisan megengedett létszámot. Kiemelte: egyre több a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek, miközben a nevelők és az intézmények is egyaránt túlterheltek.
Pászti András reagált az ellenzékiek kritikájára: az óvodák bezárásához egyszerre hozzájárult a született óvodások létszámának csökkenése az elmúlt években, a kisgyermekek lakóhely szerinti egyenetlen eloszlása, és a város szűkösebb költségvetése. A csoportlétszámnál pedig valóban fontos kitétel az SNI-s gyerekek ellátása – értett egyet Pászti Bodrozsánnal –, hiszen, ahogy fogalmazott: „sajnos a mi országunkban jelenleg egyre több olyan gyermek jelenik meg, aki kettőt ér vagy hármat ér, amit a nevelési tanácsadó vagy épp az áthelyező bizottság megállapított. És nekik speciális nevelés szükségeltetik ahhoz, hogy eljussanak az iskolába” – mondta az Esélyteremtési Bizottság elnöke.
