Egy, a mérsékelt konzervatívok táborába tartozó litván európai parlamenti (EP) képviselő szerint a budapesti kormány az ukrán háború kirobbanása óta sorozatosan megsérti az őszinte együttműködés uniós elvét, ami miatt az alperesek között lenne a helye az EU Bíróságán.
Orbán Viktor tavaly decemberben két fontos döntést próbált meggátolni: a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával és a háborúban álló ország pénzügyi megsegítését. A vétófenyegetések ellenére végül megszavazta mindkettőt.
Andrius Kubilius szerint a magyar kormányfő „megteremtette az Európa Uniót fenyegető állandó veszélyt, az orbanizáció veszélyét. Ez az EU döntéshozatali képességének gyengítése azáltal, hogy egy tagállam visszaél a vétójogával és azt zsarolásra használja, például felfüggesztett közösségi pénzek kicsikarására.”
A litván EP-képviselő úgy látja, hogy meg kell állítani a „vétóval zsarolás kultúráját”, mielőtt elterjedne. Szerinte a szavazati jog megvonása nem a megfelelő eszköz erre, így azt fontolgatja, hogy aláírásgyűjtésbe kezd, majd annak nyomán felkéri az Európai Bizottságot, vizsgálja meg: Magyarország megszegi-e az őszinte együttműködés elvét.
Andrius Kubilius állítása szerint „a tagállamoknak az EU szerződéseiben rögzített vétójoga nem abszolút. A vétójogot olyan kivételes esetekre kell fenntartani, amikor egy ország nemzeti érdeke veszélyben forog. A vele való visszaélés, ha az kockára teszi az Unió célkitűzéseit, a szerződések nyilvánvaló megsértése.”
Laurent Pech jogászprofesszor, a Dublini Egyetem jogi karának dékánja szerint a „vétójog használata önmagában nem visszaélés. Az őszinte együttműködés elvének megsértése miatt induló eljárásban bizonyítani kell, hogy egy kormány a vétójogot különböző ügyekben zsarolás céljából használja.”
