Miért a magyar kormányt hibáztatják az EU-ban a természet helyreállítását szolgáló jogszabály késlekedéséért?

Újabb stációhoz érkezett a legutóbbi Tanács ülésen az EU természet helyreállításáról (Nature Restoration Law) szóló rendeletének kálváriája. Eddig is komoly ellenállásba ütközött jobboldalról a szabályozás, ami drámai fordulatok után jutott tovább a jogalkotási folyamatban, de most mégis elsüllyedni látszik a Bizottság Zöld Megállapodásának zászlóshajója. Hogy mit is jelent pontosan és milyen hatással lehet térségünk életére erről bővebben a KecsUP-on is írtunk már.

Mit is tartalmaz pontosan a jogszabály?

Az ENSZ Globális Biodiverzitás Keretegyezménye minden ország számára komoly célokat tűz ki a természetes élőhelyek helyreállítása tekintetében. Az ideiglenesen elfogadott jogszabály értelmében az EU-tagállamoknak az évtized végéig meg kell kezdeniük a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordítását az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20%-án, miközben közösen 25 000 kilométernyi duzzasztott vízi utat kell megnyitni és 3 milliárd új fát kell ültetni. Ezzel párhuzamosan célokat tűz ki egy sor konkrét ökoszisztéma fokozatos helyreállítására, a füves rétektől a lecsapolt tőzeglápokig.

Hogyan lett a magyar kormány bűnbak?

Miután a Bizottság 2022-ben benyújtott javaslatát végül sok herce-hurce után az Európai Parlament szűk többséggel elfogadta, és a Tanács-Bizottság-Parlament hármas egyeztetése (trialógus) után már meggyőzőbb többség támogatását is megkapta a Parlamentben, már csak a miniszterelnököket és államfőket tömörítő Európai Tanács jóváhagyására volt szükség, hogy életbe lépjen a jogszabály. Belgium, az EU Tanácsának soros elnöke elhalasztotta a szavazást, amikor kiderült, hogy a tagállamok nem támogatják eléggé. Belgium az északi flamand régió ellenállása miatt kénytelen volt tartózkodni, és nem tudta megszerezni a szükséges minősített többséget az európai parlamenti képviselőkkel kötött és az Európai Parlament által a múlt hónapban elfogadott jogalkotási kompromisszum jóváhagyásához.

Az Európai Parlamentben csak a Jobbik képviselője, Gyöngyösi Márton szavazott a tervezet ellen a magyar képviselők közül, így a Fidesz függetlenek között ülő képviselői is megszavazták, és a magyar kormány is támogatásáról biztosította a jogszabályt. Ám a Tanács ülés előtt megváltozott a Karmelita álláspontja. Annak ellenére, hogy Ausztria (miközben ott kormányon vannak a Zöldek), Finnország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország (új progresszív vezetése van az országnak) és Svédország nem támogatta a törvényt, a környezetvédő aktivisták gyorsan Budapestre irányították haragjukat.

„Furcsa, hogy a magyar kormány pont ezt a pillanatot választotta a rövid távú memóriavesztésre” – mondta Erich de Castro Dias, a Climate Action Network Europe szakpolitikai vezetője az Euronewsnak, utalva egy korábbi uniós tanácsi vitára is. „Talán más tagállamok is megoszthatják a néhány rövid hónappal ezelőtti feljegyzéseiket, amikor pontosan ezt a szöveget vitatták meg, és Orbán Viktor jóváhagyta.”

Az Euronews arról ír, diplomáciai forrásokra hivatkozva, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felvetette a kérdést Orbánnak és más kormányfőknek, akik jelenleg Brüsszelben tartózkodnak az Európai Tanács csúcstalálkozóján, de megjegyezte, hogy az a tény, hogy a természetvédelmi törvényt a Környezetvédelmi Tanács hétfői napirendjéről is levették, „nem áll jól”.

Mi lesz ezután?

Ha ebben a ciklusban nem tudja elfogadni a jogszabályt az EU, akkor a szabályozással szemben álló jobboldali erők várható előretörése miatt az EP választáson, a következő ciklusban vajmi kevés esély nyílik majd az elfogadására. A Bizottság ezen ciklusára tett fő vállalása az európai gazdaság kizöldítését szolgáló Green Deal volt, így hogy a törvénycsomag zászlós hajóját, a Természet helyreállítási törvényt is elsüllyesztette most a Tanács, a Bizottság hitelességén is csorba esett.