Az Európai Parlament hosszas viták és drámai fordulatok után február 27-én 329 igen, 275 nem és 24 tartózkodás mellett elfogadta a Természet-helyreállítási törvényt (Nature Restoration Law). Az európai döntéshozók szerint, erre azért van szükség, mert az európai élőhelyek több mint 80 százaléka rossz állapotban van. Milyen területek jöhetnek számba Kecskemét környékén és mikor fog ez a munka elkezdődni?
Jelenleg Európa területének négyötöde szenved degradációtól, azaz a természetes élőhelyeink többsége nincsen jó állapotban. Felismerve ezt a sürgős problémát, az Európai Bizottság 2022. június 22-én egy áttörést jelentő természet-helyreállítási törvényt javasolt a Green Deal csomag részeként. A cél pedig nem más, mint elősegíteni a károsodott ökoszisztémák átfogó helyreállítását az EU szárazföldi és tengeri területein.
A jogszabály összhangban van az EU klíma- és biodiverzitás céljaival, valamint megerősíti az EU kötelezettségeit az ENSZ biológiai sokféleség megőrzési (kunming-montreali) keretrendszere alapján. A lényege ennek az, hogy az aláíró felek vállalták, hogy 2030-ra 30 százalékát a területeiknek természeti védelem alá helyezik. A törvény végrehajtásától a Bizottság jelentős gazdasági előnyöket vetít előre; becsléseik szerint minden befektetett euró legalább nyolc eurós hasznot hozhat.
A Természet-helyreállítási törvény igen ambiciózus célokat állít fel az Európa-szerte tapasztalható természet visszaesésének megfordítására. A tagországoknak első lépésben legalább 30 százalékkal kellene növelniük a rossz állapotban lévő élőhelyeiket 2030-ig, s tízévenként további 30 százalékkal, hogy 2050-re teljesíthető legyen a 90 százalékos javulás. Az EU tagállamait kötelezik arra is, hogy két év alatt állítsák össze a Nemzeti Helyreállítási Terveiket, és ezekben részletes célokat, helyreállítási intézkedéseket és finanszírozási követelményeket határozzanak meg.
Parázs vita a jobboldal és a baloldal között
A törvényt hatalmas vita előzte meg, és drámai fordulatoktól sem volt mentes. A jobboldali politikai csoportok nem támogatták, és volt, amikor a szakbizottságban szavazat egyenlőség alakult ki. Addig nyújtottak be ugyanis módosító javaslatokat, hogy az addigi támogatói is elfordultak a tervezettől. Tavaly nyáron nagyon szűk többséggel mégis átment a Parlament szűrőjén. A Bizottság-Tanács Parlament közötti trialógusban további enyhítések történtek, így a végszavazáson már valamivel több képviselő állt be a törvény mögé. A Tanácsban a miniszterelnököknek még jóvá kell hagyni, és ezután a tagországoknak két évük van a saját jogrendjükbe átültetni a környezetvédelmi célokat.
Kecskeméten sem jó a helyzet
Kecskemét környékén is számos olyan természetes élőhely található, ami nincsen jó állapotban. A KecsUP-on már írtunk róla, hogy milyen kevés a zöldfelület a városban, és szükség volna a lombkorona-felület növelésére, amely védelmet nyújtana a nyári hőhullámok során. Mellbevágó adat, hogy
az egy kecskeméti lakosra eső zöldfelület mértéke 6,86 négyzetméter, ez pedig alig közelíti meg a WHO által minimumként meghatározott 9 négyzetméter/fő értéket.
A város klímastratégiája nem fedi el a problémát, de hiába az alapos dokumentum, ameddig a gyakorlat mást mutat. A szakmabeliek szerint az ökológiai folyosók kialakítása részben nyújthat megoldást. Ezek olyan egybefüggő természetes élőhelyet biztosító területek, amelyek otthont adnak az állatvilágnak és biztonságot a növényvilágának. Ilyen vonal lehetne a csónakázó tótól induló és Kiskunfélegyházánál a Dong-érbe folyó Csukás-éri-főcsatorna. És több olyan természetes élőhely is van még Kecskeméten, aminek az állagán lehetne javítani, hogy jobb ökológiai szolgáltatást nyújtson az itt élőknek.
Kolon-tó
A Homokhátság egyik legfontosabb természeti értéke, pláne az elsivatagosodás veszélyei között, a Kolon-tó, ami az EU-s jogszabály után nagyobb figyelmet kaphat. A tó a Duna-Tisza köze egyik legnagyobb édesvízi mocsara. A mintegy 3.000 hektár nagyságú védett természeti terület a tó csaknem 1.400 hektáros nádasát, és az azt körül ölelő változatos tájakat foglalja magában. A régióban mára már szinte teljesen megszűntek az ehhez hasonló, nyílt vizekkel tarkított mocsaras élőhelyek. A 19. század közepén megkezdődött a tó lecsapolása, mely az élőhely radikális megváltozásával járt. Az 1950-es évekre a korábbi nádasok helyét gyenge termőképességű szántók, nehezen hasznosítható rétek vették át.
Megkérdeztük a Kiskunsági Nemzeti Parkot, mi várható a Kolon-tóval a Természet-helyreállítási törvény elfogadását követően. A jövőre vonatkozóan ugyan konkrét terveket nem kaptunk, de megismerhetjük, milyen lépések történtek a rendszerváltás óta, és milyen munkálatokat szükséges elvégezni a vizes élőhely védelmében.
– Még 1988-ban és 1989-ben történt egy nagyobb beavatkozás, amikor kotrással kialakítottunk egy közel 6 hektáros, 1,5 m mélységű nyílt vízfelületet, az Öreg-vizet, ahol a tó különleges halállománya az aszályos években is menedéket talált – válaszolta érdeklődésünkre a Nemzeti Park igazgatósága. Hozzátette: 20 évvel később 20 hektár kiterjedésű nyílt vizet alakítottak ki, változó, 1-1,8 m vízmélységgel (ez a Nagy-víz), ahol az erős hullámzást itt már szigetek törik meg, melyek pihenőhelyként is szolgálnak a madarak számára. Kihívást jelent azonban az, hogy „a nyílt vizek a jelenlegi környezeti körülmények között hosszútávon hajlamosak a visszanövényesedésre, ezért mesterségesen kell segítenünk a fenntartásukat”.
– A mély nyílt vizek fenntartása kevés beavatkozást igényel, hiszen a szakaszosan, tízévente elvégzett, szegélyzónában történő zöld nádvágás megakadályozza a nádszegély behúzódását. A vízfelszínek közepén kialakuló kisebb kákás, sásos foltok megjelenése növeli az élőhely változatosságát, azok méretét is időszakos zöld vágással tudjuk kordában tartani – avat be a Nemzeti Park a részletekbe. A sekély nyíltvizek karbantartása ezzel szemben lényegesen nehezebb feladat – folytatják, melyet ugyancsak zöld nádvágással lehet megoldani.
Látványosabb beavatkozás volt a 2011 és 2012-ben történt mederkotrás, amikor a nagy mennyiségű iszapot a tó mellett deponálták és rekultiválták. 16 hektáron őshonos fa- és cserjefajokból álló erdőt telepítettek. Ültettek többek között hazai nyárfajokat, magyar kőrist, kocsányos tölgyet, hazai szil fajokat, galagonyát, kökényt, mogyorót. „A növekedéshez idő kell, de az évszázad közepére ez a mesterséges erdő már egy természetes erdő képét fogja mutatni. Nagy örömünkre 2022-ben már egy tő virágzó, fokozottan védett bugaci nőszőfűre és egy tő védett vörösbarna nőszőfűre is bukkantunk itt” – számolt be az eddig eredményekről a nemzeti park.
A természetbarátok figyelmébe ajánlják még a Kolon-tó megismerését segítő, az Izsákon hamarosan megnyíló Fürkésző Oktatóközpontot; a tetején kilátóponttal és a hét állomásból álló, szabadon látogatható digitális tanösvénnyel.
