Az üzleti szolgáltató központok megtelepedése a magyar befektetési politika egyik sikersztorija volt a 2010-es években. A beruházó cégek minden évben újabb és újabb centereket hoztak létre, nagy, akár több ezres foglalkoztatotti létszámmal. A 90-95 százalékos arányban diplomásokat alkalmazó ágazat jóval a magyar átlagbér feletti fizetéseket kínál, valamint a bérek adótartama és a vállalati adók nagy része is Magyarországon csapódik le.
2019 volt az új egységek számát nézve a rekordév, amikor összesen 14 szolgáltató központról hozott létre megállapodást a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM). Ezzel szemben 2022 és 2023 során együttesen mindössze 7 új vállalat lépett be a magyar piacra.
Az újonnan létrehozott centerek leginkább Németországból érkező, főként az autóiparban aktív cégekhez köthetők, s ezek közepes vagy kisebb méretű egységek. Az amerikai gyökerű befektetők, amilyenek a 2010-es években jöttek hazánkba, viszont a koronavírus-járvány óta nem érkeznek.
Az új befektetők hezitálnak a magyarországi beruházásokkal kapcsolatban, aminek oka, hogy a magyar gazdaságpolitika nem működik eléggé kiszámítható módon, emiatt nem látnak garanciát arra, hogy az új befektetésük sikeres lesz, akár 4-5 év múlva is.
A leggyakoribb rossz megítélést kiváltó indokok közt szerepel, hogy a forintárfolyam az utóbbi időben eléggé volatilis volt és az inflációs nyomás is jelentősen nőtt, meglehetősen kiszámíthatatlan módon.
Az új befektetők így inkább a kelet-közép-európai régión belül olyan helyszíneket preferálnak, amelyek esetében a gazdaságpolitikát kiszámíthatóbbnak ítélik meg. Ilyen például Lengyelország, amelynek a megítélése a kormányváltástól függetlenül jó volt. A lengyelek előnye azért is utcahossznyi hazánkkal szemben, mert a centerek elterjedése nem főváros centrikus. Sok vidéki városban vannak komoly volumenű befektetések, s ezek a városok egymással versengenek, fontos szerep jut a lokális és önkormányzati szintű támogatásoknak is.
Biztató az itthoni iparág számára, hogy az elmúlt három évben az üzleti szolgáltatóközpontoknak csak kis része döntött úgy, hogy magyarországi tevékenységét más országba helyezi át. Nem Magyarország a legolcsóbb az EU-n belül, de összességében a befektetők még mindig alacsony költségű helyszínként tekintenek Magyarországra, amely a régión belül is vonzó célpont.
Érzékelve a visszaesést, Szijjártó Péter külügyminiszter tavaly decemberben bejelentette, hogy átírják az egyedi kormánydöntéssel megítélhető céges támogatások feltételrendszerét.
