– Az első feladatom a haza becsületének a visszaszerzése Európában. Megpróbálni valahogy azt az óriási csorbát kiküszöbölni, ami esett rajtunk, és megpróbálni kialakítani azokat a kapcsolatokat, amiknek a segítségével ismét részesei lehetünk az Európai Unió különböző támogatási programjainak. A második, hogy az önkormányzatok gazdasági és anyagi hátterét javítsuk az Európai Unió segítségével.
Ezek Róna Péter, a Jobbik – Konzervatívok európai parlamenti listavezetőjének legfontosabb pontjai a közelgő uniós választáson, amiről – további témák mellett – beszélgetett Gyöngyösi Márton EP képviselővel a Jobbik kecskeméti fórumán múlt pénteken.
A szűk körű közönség, két óra alatt betekintést kapott arról, hogy az Oxfordban tanító közgazdász professzor milyennek látja a magyar gazdaság állapotát, mit gondol Orbán Viktor kormányzásáról, és miért fogadta el a párt felkérését az ellenzék 2022-es közös köztársaságielnök-jelöltje, mellyel szemben korábban még kritikus álláspontot képviselt. Beszélgetőpartnerét, a kecskeméti születésű Gyöngyösi Mártont a migrációról, az abortuszról, Magyarország EU tagságáról, a Kecskemétre érkező vendégmunkásokról, és arról kérdezték, nincs-e politikai trükk a lista sorrendjében, vagyis Róna visszalép-e Gyöngyösi javára.
Róna Péter: „Ki akar homok lenni egy olyan gépezetben, amelyik biztosítja hazánk jólétét?”
Róna Péter először a minap megjelent gazdasági hírre reflektált, hiszen olyan még korábban nem fordult elő Magyarországon, hogy már az első háromban az egész éves költségvetési hiány 92 százalékánál járjon a kormány. A közgazdász politikus számítása szerint a hiány fedezéséhez a kormánynak legalább 1000 milliárd forint hitel felvételére van szüksége. Hozzátette:
– Idáig az volt, hogy a költségvetés siralmas állapotát sikerült jórészt kitakarni az EU-s pénzekből. Ezt nem kellett visszafizetni, ez nem kölcsön volt, ez támogatás volt. Ebből tudtuk finanszírozni a hiányt. Csakhogy az uniós pénzek nem jönnek, és nem is fognak jönni. Az EU-val kapcsolatban drámai, tragikus helyzet alakult ki. Az EU-ban az Orbán-kormánnyal senki sem áll szóba. Maga Orbán Viktor mondta, hogy mi vagyunk a homok a gépezetben, mi vagyunk a tüske a köröm alatt. Hát kérem szépen, mi az Európai Unió, az európai társadalom, az európai gazdaság, az európai kultúra részesei vagyunk. Mi az, hogy mi vagyunk a homok a gépezetben? Ki akar homok lenni egy olyan gépezetben, amelyik biztosítja hazánk jólétét? Az uniós tagság nélkül ez az ország éhen hal.
Gyöngyösi Márton hasonlóan fogalmazott az EU-ról. A Jobbikos politikus szerint Magyarország számára az Európai Unió és a kohéziós források egy olyan típusú mankót jelentenek, mint amit Nyugat-Európának jelentettek a Marshall-segélyek a második világháborút követően. „Akkor a háborús pusztítás után kellett helyreállítani Nyugat-Európát amerikai segítséggel. Magyarországot, és a volt szocialista államokat az Európai Unióhoz való csatlakozás révén kohéziós alapok segítségével tudnánk talpra állítani. De ez nem valósult meg. Az egyik legnagyobb előnye az EU-nak éppen az, hogy a fölzárkózáshoz forrásokhoz tudnánk jutni, például a közös határvédelem területén” – érvelt az EU mellett a jobbikos EP képviselő, aki úgy látja, hogy az ország két táborra szakadt: az egyik fele tagadja Európát, a másik fele minden problémájának a megoldását az Európai Uniótól várja.
„Ezzel nem értek egyet” – mondta Gyöngyösi, mert szerinte ezt a munkát itthon kell elvégezni, amihez az EU erőforrást nyújt. A diplomata családban felnőtt politikus megemlítette, hogy közvetlen közelről látta Írországot a ’90-es években, ami az árnyékból tört ki az uniós források segítségével. Szerinte ez volt a „kelta tigris ideje”.
Olcsó magyar munkaerő, annál is olcsóbb a vendégmunkás
– Most ez nem csak az Orbán-kormány sara, ez egy történelmi gond. A magyar történelemben, a monarchiától kezdve az alapvető magyar gazdasági modell az volt, hogy jöjjön hazánkba a külföldi tőke, azt párosítsuk az olcsó magyar munkaerővel, és a létrehozott termékeket pedig majd exportáljuk világszerte – foglalható össze röviden Róna Péter gazdaságtörténeti okfejtése. Megjegyezte azt, hogy:
– Már 50 éve a közgazdász szakma ezt a modellt elutasította.
Így folytatta:
– Mert nekünk az a kérdés, hogy ebből az össztermékből mennyi marad meg a magyar társadalom javára. Teljesen mindegy, milyen növekedési rátát produkálunk, ha miközben az életszínvonalunk csak süllyed. És megélhetési problémákkal küszködünk. És elképesztő inflációval kell megküzdenünk. És a magyar vállalatok tényleges beruházását nem tudjuk igazán ösztönözni, vagy azokat nem tudjuk megtámogatni. Az van, hogy beszorultunk az alulfizetett munkaerő és a külföldi tőke uralma közé. Ezt hozta össze egy olyan kormány, amelyik a nemzeti szuverenitást, a nemzeti büszkeséget állítólag pártolja. Ebből egy szó sem igaz.
Róna Péter egy adatot is megosztott azzal kapcsolatban, hogy mekkora hányadban részesül a munka, és mekkora hányadban részesül a tőke.
– Rossz hírem van, ebben az arányban Magyarországon tapasztalható a legrosszabb arány, ugyanis Magyarországon a munka a nemzeti össztermékből kap 42-43 százalékot, a tőke pedig 58 százalékot. Németországban ez pont fordított arányban oszlik meg.
Gyöngyösi Márton felidézte a Jobbik egyik korábbi kampányát, a béruniós kezdeményezésüket, ami arról szólt, hogy a periféria országai fel tudjanak zárkózni a nyugat-európai országokéhoz. Róna Péterrel már ekkor tartottak közös fórumokat – fűzte hozzá. A Jobbik akkor azt üzente, hogy az EU-nak és a magyaroknak is az érdekük az, hogy ne tátongjon életszínvonalbeli szakadék a tagállamok között, mert Magyarországról el fog vándorolni a munkaerő.
– Jelenleg Magyarországnak az a tragédiája, hogy a kormányai a felzárkóztatás folyamatát nem csak nem vitték végbe, el se kezdték. Magyarország már nemcsak Hollandiához, Írországhoz és Ausztriához képest van hátrányban, hanem Romániához és Szlovákiához képest is. Az életszínvonal csökken Magyarországon, egyre többen vándorolnak ki, ami itthon munkaerőhiányt okoz. Már több mint egymillió honfitársunk dolgozik külföldön – írta körül a helyzetet Gyöngyösi Márton.
– Ennek a folyamatnak a következménye pedig az – folytatta a Jobbik politikusa –, hogy az olcsó munkaerőre épített magyar gazdaságban az olcsó munkaerőt is be kell hozni, mert már az is elmegy Magyarországról, hogy helyettük Bangladesből, a Fülöp-szigetekről, Vietnámból áramoltassák be a vendégmunkásokat. Ezt látni Kecskeméten is. A Jobbik – Konzervatívok ezért fölemelte a szavát ez ellen a folyamat ellen. Nem az 500 ezer vendégmunkásra van szüksége a magyar gazdaságnak, amit Orbán Viktor és Parragh László be akar telepíteni Magyarországra. Helyette az oktatást kell fejleszteni, innovációba, a tudásba kell forgatni a forrásokat, hogy Magyarországon elindulhasson a bérfelzárkóztatás, aminek az eredményeképpen egy magyar fiatalnak – legyen az mérnök, orvos vagy kétkezi munkás perspektívát tud nyújtani a kormányzat – fejtette ki a Jobbik társadalompolitikai elképzelését az EP képviselő.
– Gondoljanak bele, ma az osztrák búza minősége három kategóriával van feljebb, mint a legjobb magyar búzáé – vette át a szót Róna Péter. Azért állhatott elő a minőségromlás – folytatta –, mert kutatásra, fejlesztésre és a termesztéshez kapcsolódó tudományos munkára nincs pénz. A közgazdász ezt egy másik példán keresztül világította meg. A makói hagyma termesztéséhez fűződő kutató-fejlesztő 2007-ben bezárt. A makói hagyma minősége hiába kiváló, mégis a teljesen kommersz, közömbös hagymák közé került, miközben a franciák, az olaszok, a spanyolok fejlesztettek. A magyar hagyma ezen a piacon az alacsony minőségű szintre esett vissza, miközben Róna szerint Magyarország rendelkezik azzal a szakmai tudományos képességgel, amivel sikert lehet elérni. „De van egy politika – tette hozzá –, ami ezt nem engedi meg.”
A magyar önkormányzatok az Orbán-kormány vesztesei
– A fő ok, amiért elfogadtam ezt a jelölést, hogy a magyar önkormányzatok, városok, kutatóintézetek, közvetlenül kapják meg az uniós pénzeket. Tehát legyen egy olyan szerkezet, aminek mentén az önkormányzatok és intézetek pályázhatnak egyenesen az Európai Uniónál az ingyenes támogatásra annak érdekében, hogy az önkormányzatok, amelyeket ez a kormány alapjában véve nagyon legyengített, visszaerősödjenek, és meghozzák azt az intézményes hátteret a városaikban és a falvaikban, amire aztán a magyar vállalkozók támaszkodhatnak – mondta Róna Péter. Erre azért van szükség – érvelt a politikus, mert az önkormányzatoknak megvan az a gazdasági szerepük, amivel kiváló ellátást tudnának biztosítani az öregkorúaknak, a helyi munkaerőpiacon és más fontos közszolgáltatásokban, ha ezeket a forrásokat valóban arra költenék, amire szükség volna.
– Betelt tehát a pohár. Ha engem az én honfitársaim kiküldenek Brüsszelbe, én megpróbálom visszaszerezni azt a megbecsülést, azt a becsületet, ami nekünk megvolt – beszélt bizakodón a Jobbik EP-listavezetője.
Gyöngyösi Márton: nincs politikai trükk
– Nincsen semmiféle trükk, azzal kerestem meg Róna Pétert, ha elvállalja az EP-lista első helyét, és elnyeri a mandátumot, akkor ő fogja képviselni a Jobbikot és Magyarországot az Európai Parlamentben az általa meghirdetett program alapján
– válaszolta arra a kérdésre Gyöngyösi Márton, hogy a professzor visszalép-e a javára, ugyanis több olyan párt is indul, akinek az EP-listáját olyan politikus vezeti, aki már a bejelentés pillanatában deklarálta azt, hogy nem megy ki Brüsszelbe vagy az Európai Parlamentbe.
Róna Péter: gyermekkorát Magyarországon töltötte, de az 1956-os forradalom leverése után családjával az USA-ba emigrált, ahol később a Pennsylvaniai Egyetem gazdaságtörténeti szakán kezdte el egyetemi tanulmányait. Emellett az Oxfordi Egyetemen szerzett jogi diplomát. A 70-es években egy washingtoni ügyvédi irodában kezdett dolgozni jogászként, később a Schroders Bank elnök-vezérigazgatójává nevezték ki. 1990-ben lemondott tisztségéről, és haza jött, hogy átvegye az Első Magyar Alap vezetését Budapesten. Több magyar egyetem oktatója, 2010-től az Oxfordi Egyetem Blackfriars Hall gazdaságtörténeti vendégkutatója. 2011-től éveken át az LMP pártalapítványa, az Ökopolisz Alapítvány kuratóriumának társelnöke. 2022-ben az egyesült ellenzék, az Egységben Magyarországért köztársaságielnök-jelöltje.
Miről beszélt még Róna Péter a fórumon?
Az elmúlt években a magyar kormány már kora nyárra elkészítette a következő évi költségvetési tervezetet, amire idén nem kerül sor. Ezt a magyar költségvetés amerikai választásokhoz való kötésével indokolják. Róna Péter szerint a költségvetés tervezésének vajmi köze van az amerikai választásokhoz, mert Magyarország és az Egyesült Államok közötti gazdasági kapcsolat minimális. A magyar külkereskedelem Amerikával nagyon szerény méreteket ölt, tehát ez nem lehet tényező – magyarázta Róna Péter, aki hosszú éveken át dolgozott az amerikai bankszektorban.
A közgazdász professzor nem hagyta kritika nélkül a kormány inflációs politikáját sem. Róna Péter szerint az Orbán-kormány pont azt tette, amit a szakkönyvek leírnak, hogy mit nem lett volna szabad bevezetni, mert az csak növeli az inflációt. Bevezették az ársapkákat, ami aztán a többi árnak a drámai emelkedéséhez vezetett.
Rosszul teljesített Magyarország az elmúlt 15 évben, ami a népesség fogyásban is megmutatkozik Róna Péter elemzése szerint. „A bolgárokon kívül az EU-ban mindenki lekörözte Magyarországot. 15 évvel ezelőtt a lengyel nemzetgazdaság a magyar nemzetgazdaság 65 százalék körüli szintjén állt. Mára előttünk vannak, ahogy a szlovákok is” – jellemezte a kelet-európai államok gazdasági fejlődését. Hozzátette: ha ezt nem veszi komolyan a kormány, az ország rohamosan elnéptelenedik.
„Tavaly 43 ezerrel több ember halt meg, mint amennyi született. 13 ezerrel több ember hagyta el a hazát, mint amennyien visszatértek. A demográfusok egybehangzóan ugyanazt mondják, az évszázad közepére Magyarország népessége 7,5 millió alá esik.”
– érvelt Róna Péter.
Szóba hozta a nagyon súlyos klímaváltozással járó kihívásokat a Homokhátságon és az Alföldön, ami ma már az elsivatagosodás veszélyét hordozza magában. A Jobbik listavezetője szerint a kormány nem foglalkozik ezzel a veszéllyel, miközben víztározókra és csatornázásra, és a vízgazdálkodás fejlesztésére kellene költeni. Ezért is volna szükség, hogy a megyék közvetlenül is fordulhassanak az Európai Unióhoz.
„Az egész ország csatornázási rendszerét, hogy ezt helyreállítsuk az elkövetkezendő 5-7 évben, körülbelül 10 ezer milliárd forintra volna szükség.”
Gyöngyösi Márton: „ellenzem az abortuszt”
Az Európai Parlament április 11-én kimondta, hogy az abortusz alapjog, azonban az EU Alapjogi Chartájának az abortuszra való kiterjesztése érdekében történő módosításához valamennyi tagállam egyhangú hozzájárulására lenne szükség. Gyöngyösi Márton, aki a kecskeméti fórumra Brüsszelből érkezett, az EP szavazásával kapcsolatban kifejtette:
„Nemmel szavaztam, mert hívő katolikusként ellenzem az abortuszt. Úgy gondolom, hogy az élet a fogantatás pillanatától kezdődik.”
Gyöngyösi azt támogatja, hogy ez a tétel kerüljön rögzítésre, és azután kezdődhetne egy értelmes vita az abortuszról, amit maga is szorgalmazna. Úgy véli, hogy egyesek ebből ideológiai kérdést csináltak, és az ezzel kapcsolatos vitát alapvetően ideológiai és nőjogi keretezésben leuralta a politika.
