– Az első feladatom a haza becsületének a visszaszerzése Európában. Megpróbálni valahogy azt az óriási csorbát kiküszöbölni, ami esett rajtunk, és megpróbálni kialakítani azokat a kapcsolatokat, amiknek a segítségével ismét részesei lehetünk az Európai Unió különböző támogatási programjainak. A második, hogy az önkormányzatok gazdasági és anyagi hátterét javítsuk az Európai Unió segítségével.
Ezek Róna Péter, a Jobbik – Konzervatívok európai parlamenti listavezetőjének legfontosabb pontjai a közelgő uniós választáson, amiről – további témák mellett – beszélgetett Gyöngyösi Márton EP képviselővel a Jobbik kecskeméti fórumán múlt pénteken.
A szűk körű közönség, két óra alatt betekintést kapott arról, hogy az Oxfordban tanító közgazdász professzor milyennek látja a magyar gazdaság állapotát, mit gondol Orbán Viktor kormányzásáról, és miért fogadta el a párt felkérését az ellenzék 2022-es közös köztársaságielnök-jelöltje, mellyel szemben korábban még kritikus álláspontot képviselt. Beszélgetőpartnerét, a kecskeméti születésű Gyöngyösi Mártont a migrációról, az abortuszról, Magyarország EU tagságáról, a Kecskemétre érkező vendégmunkásokról, és arról kérdezték, nincs-e politikai trükk a lista sorrendjében, vagyis Róna visszalép-e Gyöngyösi javára.

Róna Péter: „Ki akar homok lenni egy olyan gépezetben, amelyik biztosítja hazánk jólétét?”
Róna Péter először a minap megjelent gazdasági hírre reflektált, hiszen olyan még korábban nem fordult elő Magyarországon, hogy már az első háromban az egész éves költségvetési hiány 92 százalékánál járjon a kormány. A közgazdász politikus számítása szerint a hiány fedezéséhez a kormánynak legalább 1000 milliárd forint hitel felvételére van szüksége. Hozzátette:
– Idáig az volt, hogy a költségvetés siralmas állapotát sikerült jórészt kitakarni az EU-s pénzekből. Ezt nem kellett visszafizetni, ez nem kölcsön volt, ez támogatás volt. Ebből tudtuk finanszírozni a hiányt. Csakhogy az uniós pénzek nem jönnek, és nem is fognak jönni. Az EU-val kapcsolatban drámai, tragikus helyzet alakult ki. Az EU-ban az Orbán-kormánnyal senki sem áll szóba. Maga Orbán Viktor mondta, hogy mi vagyunk a homok a gépezetben, mi vagyunk a tüske a köröm alatt. Hát kérem szépen, mi az Európai Unió, az európai társadalom, az európai gazdaság, az európai kultúra részesei vagyunk. Mi az, hogy mi vagyunk a homok a gépezetben? Ki akar homok lenni egy olyan gépezetben, amelyik biztosítja hazánk jólétét? Az uniós tagság nélkül ez az ország éhen hal.
Gyöngyösi Márton hasonlóan fogalmazott az EU-ról. A Jobbikos politikus szerint Magyarország számára az Európai Unió és a kohéziós források egy olyan típusú mankót jelentenek, mint amit Nyugat-Európának jelentettek a Marshall-segélyek a második világháborút követően. „Akkor a háborús pusztítás után kellett helyreállítani Nyugat-Európát amerikai segítséggel. Magyarországot, és a volt szocialista államokat az Európai Unióhoz való csatlakozás révén kohéziós alapok segítségével tudnánk talpra állítani. De ez nem valósult meg. Az egyik legnagyobb előnye az EU-nak éppen az, hogy a fölzárkózáshoz forrásokhoz tudnánk jutni, például a közös határvédelem területén” – érvelt az EU mellett a jobbikos EP képviselő, aki úgy látja, hogy az ország két táborra szakadt: az egyik fele tagadja Európát, a másik fele minden problémájának a megoldását az Európai Uniótól várja.
„Ezzel nem értek egyet” – mondta Gyöngyösi, mert szerinte ezt a munkát itthon kell elvégezni, amihez az EU erőforrást nyújt. A diplomata családban felnőtt politikus megemlítette, hogy közvetlen közelről látta Írországot a ’90-es években, ami az árnyékból tört ki az uniós források segítségével. Szerinte ez volt a „kelta tigris ideje”.
Olcsó magyar munkaerő, annál is olcsóbb a vendégmunkás
– Most ez nem csak az Orbán-kormány sara, ez egy történelmi gond. A magyar történelemben, a monarchiától kezdve az alapvető magyar gazdasági modell az volt, hogy jöjjön hazánkba a külföldi tőke, azt párosítsuk az olcsó magyar munkaerővel, és a létrehozott termékeket pedig majd exportáljuk világszerte – foglalható össze röviden Róna Péter gazdaságtörténeti okfejtése. Megjegyezte azt, hogy:
– Már 50 éve a közgazdász szakma ezt a modellt elutasította.
Így folytatta:
– Mert nekünk az a kérdés, hogy ebből az össztermékből mennyi marad meg a magyar társadalom javára. Teljesen mindegy, milyen növekedési rátát produkálunk, ha miközben az életszínvonalunk csak süllyed. És megélhetési problémákkal küszködünk. És elképesztő inflációval kell megküzdenünk. És a magyar vállalatok tényleges beruházását nem tudjuk igazán ösztönözni, vagy azokat nem tudjuk megtámogatni. Az van, hogy beszorultunk az alulfizetett munkaerő és a külföldi tőke uralma közé. Ezt hozta össze egy olyan kormány, amelyik a nemzeti szuverenitást, a nemzeti büszkeséget állítólag pártolja. Ebből egy szó sem igaz.




