Július elsején veszi át az EU soros elnöki tisztségét Magyarország a következő fél évre. Másfajta elnökségi környezetben találják majd magukat Orbánék, mint amilyen 2011-ben volt, amikor Magyarország utoljára ellátta a feladatot.
Bóka János, európai uniós ügyekért felelős miniszter, és Navracsics Tibor a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen beszéltek a feladatokról, a Magyarország EU-s megítélése miatti nehézségekről, és az EU-s elnökségben rejlő hosszabb távú bizalomépítés lehetőségéről. Navracsics szerint a magyar elnökségnek az intézményi ciklusváltás miatt sem lesz könnyű dolga, de bizonyos abban, hogy az Európai Parlament Magyarországhoz való viszonya sem segíti a helyzetet.
Az EP „elképesztően bornírt Magyarországgal szemben”, ez látszik abból is, hogy „átlag kéthavonta fogad fel egy határozatot Magyarországgal szemben”, amelyből kitűnik, hogy sokan a képviselők közül úgy vélik, „nem is kellene léteznünk, földön kellene lennünk”, de „még mindig tagok vagyunk” – mondta Navracsics hozzátéve, hogy „biztosak lehetünk benne, hogy az új EP összetétele után sem várható változás”. Szerinte ez az európai baloldali pártok miatt borítékolható.
Bóka szerint is leginkább az EP-vel való konfliktus a legmélyebb, amely bőven túlmutat a szokásos, Európa-politikát érintő vitákon, hiszen egyenesen arról van szó, hogy az EP a magyar politikai rendszert választási autokráciának tartja, ami „nem tudom, pontosan, hogy mit jelent, de érzem, hogy ez nem jó.”
Navracsics kritikát is megfogalmazott a kormánypárttal szemben: szerinte akkor lehetne nagyobb eséllyel remélni, hogy az EU soros elnöksége az EP-ben is segítené Magyarországot politikai tőkéje növeléséhez, és így érdekérvényesítő képességének elnökség utánra is szóló erősítéséhez, „ha a Fidesznek sikerülne olyan pártcsaládot találnia, amely nagyobb elfogadottsággal rendelkezik.”
„Az EP-ben ma az a helyzet, hogy a Fidesz nem tartozik egyik pártcsaládhoz sem, ezért az EPP-ben lévő egyetlen KDNP-s képviselőtől eltekintve senki nincs, aki a több mint 700 fő testületben bármilyen szempontból fontosnak tartaná a Fidesszel való szolidaritást.” „A két szép szemünkért” erre nem lehet számítani – mondta a miniszter. Ezért arra van szükség, „hogy a Fidesz ismét részévé váljon az európai pártcsalád rendszerének.”
Bóka három szempontot mondott a sikeres EU soros elnöki tisztséghez:
- elősegítette-e az intézményi átmenet zökkenőmentességét a magyar közreműködés,
- a feladatot tisztességes közvetítőként, a lojális együttműködés szellemében látta-e el a magyar elnökség,
- és azokon a szakpolitikai területeken, amelyek a magyar elnökség alatt prioritást élveznek, sikerül-e úgy alakítani a politikai diskurzust, hogy attól az utána következő elnökség sem térhet el.
„Ha ezt elértük, az elnökség sikeres volt”, Bóka szerint a számháborúk ezen túl lényegtelenek, bár bizonyosan lesznek ilyenek is.
Az EP-választások után zajlik majd az Európai Bizottság elnökének jelölése, a biztosok jelölése, parlamenti meghallgatásuk, majd szeptemberben a róluk való szavazás, amely után legkorábban november 1-jén állhat fel az új EB – egyelőre kérdés, hogy azt valóban Ursula von der Leyen fogja-e vezetni.
