Bevállaltam, lássuk, mire jutunk – nagyinterjú Szeberényi Gyula Tamás kecskeméti fideszes országgyűlési képviselővel

• „Mindenkinek van felelőssége, de aki magasabb pozícióban van, annak nyilván több.”
• „A felső középosztályú választók körében gyengültünk, ezt kár volna eltagadni. Az alsó középosztálynál viszont erősödtünk.”
• „A gazdasági válság idején mindig kicsit többen jönnek haza, hiszen megszűnnek ott is a munkahelyek, amikor viszont fellendülés van, és jobban profitálnak a nyugat-európai országok, akkor többen mennek el.”
• „Nem szívesen teszik le az emberek az autót, inkább azt várják el, hogy az autójukkal el tudjanak jutni a céljukig.”
• „Nem tudom Orbán Viktor telefonszámát.”
• Újra indulok a képviselőségért 2026-ban.

Többek között ezeket is válaszolta kérdéseinkre Szeberényi Gyula Tamás kecskeméti fideszes országgyűlési képviselő, aki a Fideszbe 1993-ban lépett be. 1998-ban a kecskeméti önkormányzati választáson képviselői mandátumot szerzett, majd 2014-től 2022-ig alpolgármester volt, ekkor hagyott fel egyéni ügyvédi tevékenységével. 2022 óta országgyűlési képviselő a Bács-Kiskun vármegyei 2. számú választókerületben. Tagja a Gazdasági és a Költségvetési Bizottságnak, illetve a Gazdasági Bizottság Energetikai Albizottságnak is, tiszteletdíja bruttó 2,4 millió forint.

A KecsUP még kora tavasszal kereste meg Szeberényi Gyula Tamást, hogy nagyinterjút kérjen tőle, amelyet a képviselő a június 9-ei választás utánra ígért meg. Az elmúlt négy évben a kecskeméti kormánypárti képviselők rendre visszautasították a KecsUP interjú kéréseit. Ez a jég most megtört.

Nagyinterjúnk következik Szeberényi Gyula Tamással, akivel a helyi nyilvánosságról, a politikus felelősségéről, a Fidesz kecskeméti erejéről, a városba érkező vendégmunkásokról, a közlekedéssel járó kihívásokról és arról is beszélgettünk, hogy szokott-e beszélgetni Orbán Viktor miniszterelnökkel.

Ez egy egyszeri interjú?

Ezt majd meglátjuk. Én nyitott vagyok. Azt gondolom, ha van téma, akkor szívesen máskor is.

Politikusként van felelőssége – és mintát adhat abban –, hogy a helyi megosztottság, és az ellenségeskedés csökkenjen egy demokratikusabb nyilvánosság megteremtéséért?

Van a kérdésben egy állítás, amivel nem feltétlenül értek egyet. Nem gondolom, hogy nagyobb megosztottság, vagy ellenségeskedés lenne, mint ami egy versengő politikai helyzetben szokott lenni, vagy más városokban is van. Nem azt mondom, hogy ez normális, mert nyilván az emberek általában ezt nem szeretik, de a nyílt demokratikus küzdelembe beleférnek azok az ellentétek, amelyek Kecskeméten vannak. Egyébként a kérdésre válaszolva: persze, hogy van felelőssége a politikusnak. Mindenkinek van felelőssége, de aki magasabb pozícióban van, annak nyilván több.

Mi a feladata a sajtónak?

A sajtónak a feladata, hogy tájékoztasson, de most Magyarországon a sajtó nem így működik. Csak meg kell nézni a 444, a Telex, az Origo, vagy a Pesti Srácok címlapjait, hogy milyen fotók jelennek meg. A 444-en és a Telex-en, ha egy fideszes riportalannyal készül az interjú, akkor kifejezetten előnytelenek a fotók, amelyek a legrosszabb pillanatban készültek, és ugyanez fordítva a kormánypárti sajtóban. Ebből és egyéb más jelből is látszik, hogy a sajtónak Magyarországon, jelenleg nem az a legfontosabb feladata, hogy tájékoztasson. Mi, politikusok vagyunk a „reguláris hadsereg”, egyenruhában, az újságírók meg civil ruhában partizánok, akik próbálják elhitetni, hogy civilek, de valójában ugyanolyan szereplői ennek a politikai küzdelemnek.

Az újságírók kérdeznek, de arra ritkán érkezik válasz a politikusoktól. Ez az interjú is nagyon sokára valósult meg. Ennek az állóháborúnak az is az oka, hogy nincs párbeszéd.

Biztosan így van. Mi megbeszéltük, hogy a választás után fogok válaszolni a KecsUP kérdéseire. Nyilván van kockázata. Korábban készült egy interjú, amit Szemereyné Pataki Klaudia polgármester adott a KecsUP-nak, és akkor az volt az újságíró célja, hogy kifejezetten megpróbálta a polgármester hitelét gyengíteni. (Az említett interjút Gunity Gábor, volt főszerkesztő jegyzi, aki már nem tagja a szerkesztőségnek – a szerk.) Ezek után nem szívesen adtam volna interjút egy választási kampányban, mert nem akartam a saját csapatom esélyeit rontani. Most bevállaltam az interjút, és azt mondom, hogy lássuk, mire jutunk.

Mivel magyarázza a Fidesz erejét Kecskeméten?

Az egyik, amit mindig el szoktak mondani, hogy a Fideszen belül létezik egyfajta bajtársiasság. És ez nem csak a legbelső körre vonatkozik, hanem úgy általában mindenkire. Én ahhoz a generációhoz tartozom, amelyikhez a Fidesz vezetői. Ők most már a hatvanas éveik elején vannak, én inkább az ötven végén, ugyanazok a generációs érzéseink, amikor a politikáról beszélgetünk. Olyan ez, mint otthon, amikor a családban beszélgetünk, és nyilván ez egy összetartó erő.

A következő ok, hogy 2010 után az ellenzék teljesen padlóra került, mert 2002 és 2010 között olyan politikát folytattak, amivel méltán kivívták azt, hogy utána kétharmadot szerezzünk, még a jóval arányosabb választási rendszerben is. Vagyis az ellenzék morális és intellektuális állapota, ami meghatározta az előző évtizedet. Elsősorban Gyurcsány Ferenc személyét kell kiemelni, aki vállalhatatlan politikus, ugyanakkor ebből a felhozatalból ő a legtehetségesebb, és zsebre vágta az egész ellenzéket. Az elmúlt négy hónapban lett egy új politikai jelenség, de gondolom, erről majd beszélünk még. A harmadik ok gazdasági: 2014 utáni periódus véleményem szerint egy gazdasági sikertörténet volt, a GDP növekedett, alacsony volt a munkanélküliség és az infláció. Csökkent az államadósság és az államháztartás hiánya.

Az említetteken kívül, ami a sikert okozta, hogy Kecskemét társadalma hagyományosan jobboldali, konzervatív, az emberek hagyományosan a mezőgazdaságból és a földből éltek, illetve abból, amit otthonról hoztak a családi iparon keresztül, és ezek inkább jobboldali értékek.

2019-ben az ellenzéki pártok szövetsége sikert hozott Kecskeméten, az alapvetően lakóteleppel sűrűn beépített Széchenyivárosban. 2024-re azonban az ötpárti Szövetség, a Hírös Városért Egyesület szétesett, és mindhárom itteni választókerületet visszanyerte a Fidesz-KDNP. A kertvárosias és a középosztálybeliek körében népszerű Petőfivárosban, Vacsiközben és a belváros egy részében, ellenben 2019 után 2024-ben is az ellenzéki jelöltekre voksoltak a legtöbben. Már nem a középosztály pártja a Fidesz?

A választási eredmények azt mutatják, hogy azokban a körzetekben veszítettünk, ahol a legjobbmódú emberek élnek. A felső középosztályú választók körében gyengültünk, ezt kár volna eltagadni. Az alsó középosztálynál viszont erősödtünk. Korábban a Vacsi köz és a Petőfiváros biztos bázisa volt a Fidesznek. Nagyon meg kell küzdenünk azért, ha szeretnénk ezeket a városrészeket visszahódítani 2029-ben.

Nemcsik Mátyás kormánypárti képviselő választókerületében, aminek az egyik része a jómódú villanegyed, a Kétfarkú Kutya Párt 20 százaléknál is többet ért el.

Ennek más az oka. A Szövetség a Hírös Városért Egyesület jelöltje visszalépett, és a másodlagos pártpreferencia alapján a baloldali szavazók a Kutya Párt jelöltjére szavaztak. A Fidesz végül megnyerte a választókerületet, ami egy vegyesebb összetételű körzet, mert ott van a Máriaváros is, nem csak a villanegyed.

Az európai parlamenti választáson Kecskeméten a Tisza Párt és a Fidesz fej-fej melletti eredményt ért el. Olyan nem fordult még elő az elmúlt 20 évben, hogy a kormánypártok és egy ellenzéki párt között a különbség alig ötszáz szavazat legyen. Magyar Péter vagy Gyurcsány Ferenc a nagyobb ellenfele a Fidesznek?

Minden jel arra mutat, hogy Magyar Péter lesz, de azért én nem becsülném le Gyurcsány Ferencet sem, mert nem hiszem, hogy olyan könnyen fogja magát megadni. Az MSZP és a DK összezuhant, ezt lehetett látni. A kecskeméti polgármester-jelöltre leadott szavazatok és az uniós szavazatok között így is több mint tízezer voks a különbség a Fidesz és a helyi ellenzék között. Számításaink szerint a Tisza Pártra leadott szavazatok 60 százaléka baloldalról, az MSZP-DK-tól érkezett és csak körülbelül 5-10 százaléka a Fidesztől, továbbá 12 százalék a Mi Hazánktól és 15 százalék a Kutyapárttól és egyéb kisebb pártoktól.

Abba fogja hagyni a Fidesz a gyurcsányozást?

Amit az ellenzéki sajtó gyurcsányozásnak nevez, az a Fidesz szembesítő kampánya, amely rámutat arra, hogy az a politikai elit, amely 2002 és 2010 között egy tragikus teljesítményt nyújtott, még mindig itt van, és még mindig jelentkezik a hatalomért. És ezt nem szeretnénk, ha elfelejtenék az emberek. Amennyiben ez a politikai erő eltűnik, mert Magyar Péter legyőzi, akkor nyilván érvényét veszíti.

A személyes szabadság egyik formája a személyautó használata

Kecskemét gazdaságának legerősebb szereplője ma a Daimler-Benz csoporthoz tartozó Mercedes autógyár. Előnyei ellenére kihívásokkal is jár a növekedés: a városi forgalom egyre nagyobb, ami a város teherbíróképességére jelentős hatást gyakorol. Valós kihívás a munkaerőhiány is, amit már ma is csak a főként ázsiai vendégmunkásokkal lehet enyhíteni. miközbenem csökken a magyar munkaerő Nyugatra történő kivándorlása, ellenben növekszik a vendégmunkások száma Magyarországon és Kecskeméten is. Nincs ez ellentmondásban az Orbán-kormány kommunikációjával?

A 2018-as választási győzelmünk nagy részben annak köszönhető, hogy a 2015-ös migrációs válságra jó választ adtunk. De nyilván nem bocsátottak meg a politikai ellenfeleink, és ezért azt a felfokozott hangulatot, ami a migrációval szemben Magyarországon van, és nyilván erre a Fidesz is ráerősített, most megpróbálják úgy beállítani, hogy a vendégmunkások veszélyesek. A migránsok és a vendégmunkások összemosásában óriási szerepe van az ellenzéki politikai erőknek, például a jobbikos országgyűlési képviselők bevezették a migránsmunkás kifejezést. És azok az emberek, akik nem érdeklődnek annyira a politika iránt, azoknál el is hiszem, hogy ezt így össze is lehet mosni, és ha még van egy kis kormányellenes érzés bennük, akkor könnyedén lehet őket ezzel hergelni.

Ez Ön szerint nem kihívás Kecskeméten?

Az illegális migráció elleni küzdelem a Fideszhez kötődik, tehát a mi politikai népszerűségünknek olyan sokat ez nem ártott. A sajtó sokat foglalkozik vele, valóban Kecskeméten is látni különleges öltözetben sétáló embereket, akikről látszik, hogy nem európaiak. De nem hallottam még jelentős konfliktust az együttéléssel kapcsolatosan. Zömében nem is az iszlám világból jönnek a vendégmunkások, hanem a katolikus Fülöp-szigetekről, vagy a hindu országokból. És különben sem mondjuk azt, hogy mindent meg tudunk oldani magyar munkaerővel, azt mondjuk, hogy amit nem tudunk megoldani, csak oda hozunk vendégmunkásokat.

2010 óta 324.179 magyar vándorolt ki főként a nyugati országokba, csak 2023-ban 33.700, miközben mintegy 120 ezer regisztrált vendégmunkás tartózkodik Magyarországon. Munkaerőpiaci szakértők szerint a vendégmunkások nem olcsóbbak a magyaroknál.

Logikus, hogy nem olcsóbb, hiszen például szállást is kell biztosítani nekik. De a kérdés arra vonatkozik, hogy miért nem hívjuk haza a Nyugat-Európába költözött Tescoban dolgozó magyar árufeltöltőket és az éttermi kiszolgálókat, és miért nem állítjuk be dolgozni a hindu vendégmunkások helyett?

Egy kormány teljesítményét nem méri, hogy milyen arányban vándorolnak ki az állampolgárai?

Nyilván nem lehet Magyarországot Svájccal összehasonlítani a kivándorlással kapcsolatosan, hanem a környező posztszovjet térséget kell alapul vennünk. Csehországot és Szlovéniát leszámítva Lengyelországból, Romániából, a balti államokból, Bulgáriából, Horvátországból is lakosság arányosan sokkal többen mentek el, mint Magyarországról. Nyilván törekedni kell a kormánynak arra, hogy minél kevesebben válasszák a külföldet, és e téren voltak is sikeres éveink, amikor többen jöttek haza, mint ahányan kivándoroltak. A gazdasági válság idején mindig kicsit többen jönnek haza, hiszen megszűnnek ott is a munkahelyek, amikor fellendülés van, és amikor jobban profitálnak a nyugat-európai országok, akkor többen mennek el.

Az autóipar válságáról és az elektromos autók iránti keresletről szóló hírekkel napi szinten találkoznak az olvasók. Tudja-e, hogy a kecskeméti Mercedes-gyár visszaáll három műszakról kettőre, ami várhatóan több száz munkaerő csökkenését jelenti?

Nem hallottam róla, de ez lehet egy természetes folyamat is. Kecskeméten nincsen akkumulátorgyártás, de országosan nyilván több helyen is van. Ez alapvetően egy gazdaságfilozófiai kérdés. Van, aki azt mondja, hogy a jövő az elektromos autóé. Ha a jövő ez, akkor valóban a legszűkebb keresztmetszet az akkumulátorgyártás, és az lesz a nyertes, aki ezeket a gyártókapacitásokat megszerzi. Ezzel szemben más azt mondja, ez zsákutca, mert küszöbön a hidrogénmeghajtás alkalmazása vagy más alternatív módszer. Ezt egyelőre még senki nem tudja. Az viszont kétségtelen, hogy aki ezen a területen pozíciókat fog magának, az kedvezőbb helyzetbe kerül. És nem csak az állam, a kormány, hanem nyilván az emberek is, akik ezen a területen dolgoznak.

Maradjunk az alapkérdésnél. Ez egy rövidtávú kilengés, vagy a kecskeméti gazdaság egyoldalúan kiszolgáltatott?

Az ezredfordulón Székesfehérvárról kivonult a legnagyobb gyár, az IBM, ami jelentős veszteséget okozott a fehérvári költségvetésben. Akkor meg is állapítottam, hogy milyen szerencsénk van Kecskeméten, hogy nem vagyunk egyoldalúan kitettek. Persze, valahol irigyeltük is a székesfehérvári iparűzési adóbevételt. Most már nem vagyunk ebből a szempontból szerencsés helyzetben, viszont minket irigyelnek az adóbevételeink miatt. De tekintettel arra, hogy a Mercedes bővíti a kecskeméti gyárát, ebből arra következtetek, hogy ez nem egy végleges döntés, hogy három műszakról kettőra állnak át. Valószínűleg a globális kereslet jelenleg ezt most megköveteli, de a gyár kétszeresére történő bővítése azt mutatja, hogy a Mercedes a globális kereslet hosszú távú növekedésével számol.

De ez akkor is érinti a munkaerőt.

Azt feltételezem, hogy ez majd a vendégmunkásokat érinti, és az ötven és hetven kilométerről, vagy a még messzebbről beutazókat. Kecskeméten talán kevésbé fogjuk ezt megérezni, de nyilvánvalóan a piacgazdaságban ilyen dolgok előfordulhatnak.

2022-ig alpolgármester volt, ugyan nem a közlekedés volt a fő területe, de nem lehet megkerülni a kecskeméti közlekedés ügyét ebben az interjúban. A polgármester azt mondta, amikor a miniszterelnök Kecskemétre látogatott a kampányban, hogy a belvárost tehermentesíteni kell az autóforgalomtól. Ez nem új keletű igény, több mint tízéve napirenden lévő kérdés. Ehhez a politikai akarat hiányzik, vagy szakmailag kihívás az önkormányzat előtt?

Is-is. Az emberek többségének az akarata ellen nem lehet menni. Ma egy családban általános a két autó használata. A reálbérek az elmúlt tizenvalahány évben növekedtek, és az emberek hozzászoktak a nagyobb fogyasztáshoz, és a több autóhoz. Nincsenek még akkora dugók Kecskeméten, hogy átszálljanak a tömegközlekedésre. Élvezik az autó kényelmét, és úgy vannak vele, hogy inkább elviselik a reggeli és a délutáni fél órát, ami valóban zsúfolt.

Bevezettük Hetényegyháza felé, a MÁV-val együttműködve, a vasúti közlekedést segítő autóbusz átszállást. Amikor ez elindult, én ki is próbáltam, és eleinte alig voltak rajta, most már kicsit többen utaznak vele. Hetényegyháza időközben kapott egy bekötőutat is, ráadásul az Izsáki út négysávosításának az első üteme is elkészült. Másrészt azért is egy nagyon nehezen megoldható feladat a tehermentesités, mert annyira jó tömegközlekedést csinálni, hogy tízpercenként járjanak a buszok, mint Budapesten, olyan horribilis költséget jelent, ami nem éri meg.

Azt mondja, hogy a tágabban vett belvárosban rövid távon a tehermentesítéssel nincsen dolga az önkormányzatnak?

A négysávosítás nem zárja ki a tömegközlekedés fejlesztését, sőt, a buszsáv kialakítása csak így képzelhető el.

Ez a terv már 2011-2012-ben is megfogalmazódott a város stratégiai dokumentumaiban.

Igen, elvileg azzal, hogy négy sáv van, az lehetőséget nyújt a tömegközlekedés fejlesztésére, ha a forgalom azt indokolja. De én úgy látom, hogy a kecskemétiek azt nem szívesen vennék, hogy buszsáv legyen, és közben az Izsáki úton továbbra is álljanak a dugóban, miközben mellettük három-négy busz is elmegy. Nem szívesen teszik le az autót, inkább azt várják el, hogy az autójukkal el tudjanak jutni a céljukig.

Ezt friss mérésekkel is alá tudja támasztani?

Én azt gondolom, hogy jó a tömegközlekedésünk, mióta az új szolgáltató három évvel ezelőtt átvette a szolgáltatást. Amikor megválasztottak országgyűlési képviselőnek, vettem én is éves bérletet, és egy darabig busszal közlekedtem. Kénytelen voltam végül visszaszállni az autóba, mert egész egyszerűen annyira a menetrendhez voltam kötve, hogy feleannyi helyen tudtam megjelenni, és úgy éreztem, hogy ez a munkám rovására ment. Ugyanakkor láttam, hogy a korábbiakhoz képest a közösségi közlekedésünk színvonala emelkedett, még akkor is, ha az utasszámnövekedés nem volt kiugró. Ebből következtetek arra, hogy ragaszkodik mindenki a személyes szabadságának ehhez a formájához, ami a személyautót jelenti.

2026-ban is újraindulna

Parlamenti képviselősége óta eddig mindösszesen három önálló indítvány szerepel a neve alatt. Kettőben az ellenzéket kritizálta, egy pedig arra vonatkozott, hogy miként erősíti Kecskemét és térsége gazdasági növekedését a Mercedes gyár bővítése. Ellenben 47-szer szólalt fel, többségük hosszabb vezérszónoki hozzászólás volt. Szabadon választja magának a témákat, vagy nagyon szigorú frakciófegyelem uralkodik a Fideszben?

Egy nagy frakciónak vagyok a része, ráadásul 14-en vagyunk olyanok, akik első ciklusukat kezdtük a 135-ből. A többség régi motoros, úgyhogy nyilván én beálltam a sor végére, és azokat a feladatokat végzem, amelyek kellenek ahhoz, hogy megismerjem a parlament működését. Az első egy-két év az ezzel telt. Szóltam egyébként, hogy szívesen vállalok plusz szakmai munkát az országgyűlés Gazdasági Bizottságában és az Energetikai Albizottságban is, a választókörzetemen felül. És ezért ilyen témájú törvényjavaslatoknál vezérszónokként kaptam feladatot. Nyilván nem a legfontosabb témákban még, de arra jó volt ez a viszonylag nagyszámú felszólalás, hogy egy kis rutint szerezzek és némi ismertséget, hiszen előtte és utána a minisztérium képviselőjével, az államtitkárral és a miniszterrel is lehet beszélgetni, háttérinformációkat szerezni a törvényjavaslattal kapcsolatosan.

A Fidesz politikai kommunikációja a választási eredmények tükrében eddig sikeres. Mindig azonosul a pártja kommunikációjával?

Szerintem nincs olyan ember, aki mindig mindennel azonosul egy pártban, de a főbb irányokkal egyetértek, ahogy a főbb értékekkel is.

Volt olyan, hogy azt mondta, hogy inkább nem szólal meg?

Persze, hogy mondtam.

Többször is?

Körülbelül a témák 5-10 százalékánál jeleztem, hogy nem foglalok állást, de például a frakcióülésen, a szavazásokkor, általában állást is foglalok. Egy komoly pártnál működik frakciófegyelem, máskülönben nem is lehetne egy országot kormányozni. Ha nem működnének így a frakciók, hanem a 199 képviselő úgy szavazna, amit éppen akkor gondol, akkor egy költségvetést nem lehetne elfogadni. Ezt általában az emberek nehezen értik, vagy nem szokták elfogadni, de ez akkor is így van. A Fideszen kívül ilyen párt az elmúlt időszakban a DK volt, ott is így működik a frakciófegyelem. Ahol nem így működik, ott előbb-utóbb jön a széthullás.

Szokott Orbán Viktor miniszterelnökkel beszélni?

Előfordult már, hogy beszélgettünk, főleg a szavazások szüneteiben. Nem négyszemközt, de előfordul, hogy megkérdezi, milyen háttérinformációkról tudunk. Tehát nem egy megközelíthetetlen személy.

Pedig Orbán Viktor kapcsán elterjedt az a vélekedés, hogy megközelíthetetlen vagy fel sem lehet hívni. Ha telefonon hívja, kap visszahívást?

Nem tudom a telefonszámát, és nem is gondolom, hogy közvetlenül fel kell, hogy hívjam. Ehhez túl nagy a frakció, és ha valamilyen információra van szükségem, akkor tudom, hogy kit kell hívni. A legfontosabb döntések a kormányülésen születnek meg, de az előkészítés is legalább olyan fontos. Ott kell, hogy jelen legyek, a lobbitevékenységet ott kell kifejteni.

Nem egészen két év múlva országgyűlési választás lesz. Tervez újraindulni 2026-ban?

Igen.

Utolsó kérdés, szokta gyakorolni az ostorcsattogtatást? (A kampány ideje alatt megpróbálkozott az ostorpattogtatással Szeberényi Gyula Tamás, amelyről itt írt a KecsUP.)

Nem, nem szoktam. De láttam a Facebookon, hogy nagy izgalmat váltottam ki vele. Gondolkodtunk is rajta, hogy kitegyük-e, aztán kaptam hideget és meleget, hogy még erre is alkalmatlan vagyok. De úgy vélem, hogy az ellenzéki polgártársaimnak is ki kell engedniük a gőzt valahogy.

(Megjegyzés: Az interjút Falusi Norbert készítette, aki 2010 és 2019 között a kecskeméti képviselőtestület tagja volt.)