Látványosan büszke Homokbánya városrész és a Rudolf-laktanya rehabilitációjára a kecskeméti városvezetés. De vajon hogy állnak most a megálmodott fejlesztések, örülhetnek-e egyszer majd a kecskemétiek az évtizedek alatt lepusztult területek újjászületésének? Alábbi cikkünkben ennek jártunk utána.
Noha egyelőre úgy tűnik, hogy egy időre elapadtak Magyarország számára az uniós források, a 2014-2020-as támogatási ciklusban többezer milliárd forint támogatási forrás érkezett. A kecskeméti önkormányzat kirakatprojektjeire például összesen 4,301 milliárd forint jutott, amiből két barnamezős beruházás – Rudolf-laktanya rehabilitációja és Homokbánya-városrész megújítása – is részben megvalósulhatott. Ezek annyira látványosra sikeredtek, hogy a városvezetés méltán érezheti úgy, hogy megújította Kecskemét városát.
A pénztemető kommunista átkok
Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy az érintett területekre összességében nem volt annyira nehéz feladat valami korszakalkotót álmodni, révén hogy azok már gyakorlatilag az enyészettel álltak rokonságban. Ez a Rudolf-laktanyára pedig különösen igaz volt, hiszen a Pártos Gyula és Lechner Ödön építészek tervei alapján 1886 és 1887 között kivitelezett épületegyüttesben előbb a királyi és császári huszárrend állomásozott, majd a Vörös Hadsereg egységei, és egy öt gépből álló repülő különítmény költözött be.
Ebben a legutóbbi időszakban mind az infrastruktúra, mind a terület állapota rendesen leromlott. Nem csoda, hiszen a szovjetek a laktanyát a saját ízlésükre formálták, tehát a lovardákat repülőgép hangárnak, a legelőt pedig kifutópályaként hasznosították. Ezzel párhuzamosan az állagmegóvással a lakók nemigen foglalkoztak, így a rendszerváltás utáni távozásukkal egy erősen elhasznált, felújításra és rehabilitációra váró terület tulajdonjoga szállt át a kecskeméti önkormányzatra. A kaszárnya használaton kívül maradt épületeivel ugyanakkor sokáig senki sem foglalkozott, azok nem kerültek hasznosításra, aminek következtében tovább pusztultak.
S nem történt ez másként Kecskemét másik nagy örökségével, a homokbányai szovjet laktanyával sem, mely azonban talán még fontosabb részét képezi Kecskemét és Magyarország 20. századi történelmének. Hiszen ha nincs Homokbánya, akkor nincs a ma ismert Kecskemét sem. Az 1900-as évek elején ugyanis e területen intenzív homokkitermelés folyt, amely a város fejlődéséhez és építkezéseihez szolgált alapanyaggal. A kitermelésnek ugyanakkor egy idő után vége szakadt, így a terület egy részét ipari célokra, más területeket pedig lakhatási céllal hasznosítottak.
Aztán megjelentek Homokbányán a szovjet csapatok tagjai is, így lett az ott lévő épületekből laktanya, mely az 1950-es évektől egészen az 1990-es évek elejéig funkcionált. A kivonulást követően egy ideig üresen állt, majd az ingatlanokat és a területet az oroszok fokozatosan átadták a magyar hatóságoknak és a civileknek. Csakhogy a terület állapota a rajta lévő infrastruktúrával együtt annyira lepusztult, hogy bármiféle hasznosítás csak a rehabilitációval volt elképzelhető, ez pedig az önkormányzatra maradt, ennek minden anyagi és humánerőforrás igényével együtt. Az önkormányzatnak pedig nem voltak meg a szükséges erőforrásai a ’90-s évek elején.
A kérdés az, hogy a folyamatosan tovább romló állapotú laktanyákat milyen tervek alapján és mekkora anyagi forrás segítségével kívánta a mindenkori –– városvezetés bevezetni a város vérkeringésébe? A válasz a 2014-2020-as európai uniós támogatási ciklus alatt regnáló önkormányzat elképzeléseiben rejlik.
A Rudolf-laktanyával kapcsolatos ötletek megvoltak
Az egykori laktanyákkal kapcsolatban rengeteg ötlet látott napvilágot, melyek közös nevezője az lett, hogy a területek a lehető legrövidebb idő alatt Kecskemét főszereplőivé váljanak. A Rudolf-laktanya esetében a műemléki védettség alatt álló beavatkozási területen olyan rehabilitációs jellegű környezetrendezést, úthálózat építést, valamint zöldfelület rendezést kívántak megvalósítani, amely megalapozza – egy külön projekt keretében megvalósuló – oktatási, kulturális, szociális és turisztikai létesítmény együttes kialakítását.
A Rudolf-laktanya fejlesztésére az önkormányzat mindösszesen 1,611 milliárd forintot igényelt, melyből a következő részprojekteket tervezte megvalósítani:
- Az egykori Rudolf-laktanya környezeti szennyezéssel érintett területének tehermentesítése, ez 2019 elején meg is kezdődött;
- A terület-előkészítési, bontási és irtási munkáinak elvégzése;
- 35 000 négyzetméternyi zöldfelület humusz-visszatöltése és tereprendezése, talajvízkút létesítése, öntözővíz ellátásának kiépítése, kerti utak kialakítása, fa- és cserjetelepítés, valamint gyepesítés;
- A beavatkozási területen 2 feltáró út, a feltáró utakat összekötő sétány, a Csabay Géza körúttal párhuzamos kiszolgáló út építése;
- A tervezett utak mentén tervezett egyoldali gyalog-kerékpárút kialakítása, illetve a közvilágítási hálózat díszkandelábereinek elhelyezése.
S hogy ezekből pontosan mi valósult meg?
A szociális létesítmény – három épületből családsegítő központ lett – elkészült, azt 2022-ben át is adták.
Az is tudható, hogy a projekt oktatási ágához az objektum törzsépülete, a tiszti épület és az altiszti épület tartozik, melyet a Horváth Építőmester Zrt. munkája által a Kada Elek Szakgimnázium kap majd meg. Az is biztos, hogy a kulturális célt szolgáló fejlesztés keretében az Ápoló birtokolja a laktanya egyik épületét, de Szemereyné Pataki Klaudia polgármester szerint a területen emellett is számos szórakozási lehetőség várja majd a kecskemétieket. Kérdés azonban, hogy ez alatt pontosan mire gondol a polgármester, miután erről egy árva hangot nem hallani azóta sem a helyi médiafelületeken. Mint ahogyan azt is homály fedi, hogy turisztikai létesítményfejlesztés alatt pontosan mit kell érteni, hiszen bővebb információ egyelőre ennek kapcsán sem érhető el.
Egy dolog azonban biztos: a Rudolf-laktanya rehabilitációja jelentős mértékben csúszik. Az eredeti kiírás szerint ugyanis a projektnek 2023. szeptember 30-án kellett volna befejeződni. Persze mondhatnánk, hogy az uniós pénzek csúszása miatt rekedt meg a projekt, ám ez nem lenne igaz, révén hogy a beruházó önkormányzat a teljes megítélt támogatás 95 százalékához, azaz 1 milliárd 530 millió forinthoz előlegként már hozzájutott, míg a kifizetett támogatás összege elérte a 80 550 000 forintot.
Érdekesség, hogy a Rudolf-laktanya kapcsán sokáig az önkormányzat sem tudta, hogy mitévő legyen. Ennek köszönhetően az elmúlt években több ötlet is szárnyra kapott vele kapcsolatban. Az egyik ilyen volt, hogy a területet a hazai teniszélet kulcsszereplőjévé teszik azzal, hogy Szávay Ágnes szakmai koordinációjával egy kecskeméti teniszcentrumot hoznak létre rajta. A projektet az akkori tervek szerint az önkormányzati telken kormányzati, szövetségi és magántőke bevonásával valósították volna meg. Hogy ez a projekt pontosan milyen okból fuccsolt be, arról egyébként a kecsup.hu megkérdezte az érintetteket, de cikkünk megjelenéséig sem Lázár János, sem Szávay Ágnes nem válaszolt.
Homokbánya
A Homokbányára tervezett projektről a kecskeméti vezetés előszeretettel kommunikál úgy, mintha minimum újra tervezték volna az egész várost. Szemereyné és Zoboki Gábor Kossuth- és Prima Primissima-díjas építész, a Homokbánya városrész tervezője legalábbis egy sajtótájékoztatón kifejtették idén februárban, hogy egy olyan új városközpont jöhet létre, melyben a fenntarthatóság nem csak szlogen. A wise citynek, azaz szabad fordításban tudásvárosnak nevezett projekt lakóingatlanokat, irodaházakat, kereskedelmi, szolgáltató, valamint kulturális-szórakoztató egységeket foglalna magában, jelentős zöldfelületekkel. Központi része lenne az új városrésznek egy főtér, melyen egy kulturális eseményeknek, konferenciáknak otthont adó új rendezvényközpont épülne. Ám hogy ez pontosan milyen költségvonzatokkal járna, arról nem esett szó.
Mindenesetre az tudható, hogy a projekt célja nem kevesebb, mint hogy „Kecskemét kihasználja a volt szovjet laktanya területén elhelyezkedő Homokbányában rejlő gazdasági potenciált”. Az alulhasznosított, barnamezős terület fejlesztési lehetőségei ugyanis kiemelkedők, jól megközelíthető mind a Kelet-Nyugati kapcsolatokat biztosító 52. számú főút, mind pedig az M5-ös autópálya irányából. Emellett biztosítható a lakó, intézményi és munkahelyek térbeli egysége. Itt található többek között a Kecskeméti Főiskola Tudósháza, amely az önkormányzat véleménye szerint megfelelő alapját képezné egy innovációs és technológiai központ, valamint a hozzá tartozó technológiai park kialakításának, ezzel is növelve a település innovációs és K+F szerepét.
Ennek megvalósítására Kecskemét összesen három TOP-pályázatot nyújtott be a 2014-2020 támogatási ciklusban:
- a Homokbánya, déli feltáró út I. ütemének megvalósítása,
- a Homokbánya, déli feltáró út II. ütemének megvalósítása,
- a Zöld város kialakítása Homokbányán című pályázatot.
A pályázatok célja alapvetően egy homokbányai zöld város kialakítása, a helyi közterület környezettudatos, család-és klímabarát megújítása, egy élhető és vonzó városi alközpont kialakítása a városi zöld környezet fejlesztésével, vonzó szolgáltatások megjelenítésével és átgondolt térhasználat alkalmazásával.
A projekt során az önkormányzat a megvalósítandó további célok között határozta meg
- az önkormányzati területen történő útépítést, mely a fejlesztési folyamat egyik alapfeltétele;
- a terület belső úthálózatának folyamatos kiépítését;
- a Homokbánya területén tervezett (önkormányzati és befektetői) bérlakások kialakítását, melyek képesek hozzájárulni a térségben élő potenciális munkavállalók mobilitásának növeléséhez, azáltal, hogy helyben biztosítanak lakhatási lehetőséget a Kecskemétre érkező szakképzett munkaerőnek.
A három pályázatban felsorolt célokra Kecskemét a 2014-2020-as támogatási ciklusban összesen 1 milliárd 371 millió forintos támogatási összegre szerződött, melyből eddig 1 milliárd 335 millió forinthoz jutott hozzá előlegként, míg a megítélt támogatás összege végül 1 milliárd 375 milliód forint lett. Azaz a projektek összességében 40 millió forinttal drágultak.
De pontosan mi került ennyivel többe, ha maga a projekt egyelőre a tervek szintjén mozog? Nos, az elmúlt hónapok nagy híre volt egy P+R parkoló elkészülte, amelyet a képviselő-testület már hosszú ideje készült megvalósítani. Ezzel egy olyan helyen létesült ingyenes parkolási lehetőség, ahonnan nagy autóforgalom áramlik be Kecskemétre. A homokbányai terület ugyanis egy ilyen stratégiai pontnak minősül, az új parkoló az 52-es számú főútról, Kadafalváról, illetve az agglomerációból, Helvéciáról és Ballószögről érkező forgalmat is képes megszűrni. Ehhez mintegy 100–120 parkolóhely áll rendelkezésre területen, azaz jó esetben ennyivel csökken a városba irányuló forgalom.
De szintén megépültek már azok a bérlakástömbök is, melyeket a Smaragd Apartman Kecskemét kínál eladásra és bérlésre. Ezek a lakások többségükben 50 négyzetméter alapterületűek, nappalival és egy hálószobával ellátottak.
Megépült ugyanakkor a területen két háziorvosi rendelő is, és elkészült egy 30-40 fő befogadására alkalmas közösségi tér is, mint ahogyan a homokbányai lakóutak és az ottani közvilágítás is fejlődött.
Emellett érdemes még megemlíteni a Homokbányán létesült, négy épületből álló munkásszállót is, melyet a Qualitas Hungary Kft. épített összesen 288 fő távolról érkezett kecskeméti munkavállaló számára. Ennek külön érdekessége, hogy a cég jogelődje, a Work N’ Stay Kft., úgy nyerte meg a beruházás kapcsán kiírt pályázatot, hogy még nem is létezett akkor, amikor a közgyűlés a pályázat kiírása mellett döntött, és a céget a beadási határidő előtt öt nappal jegyezték be. Majd aztán pár év múlva a nyertes cég meg is szűnt, egészen pontosan beolvadt a jogutód Qualitas Hungary Kft.-be.
A „Zöld város kialakítása a Homokbányán” projekthez szükséges anyagi forrás emellett elegendőnek bizonyult egy kollégium és a Tudósház kialakítására, több lakóháztömb felújítására, egy négy csoportszobás bölcsőde, valamint egy autizmussal élő fiatal felnőttek és értelmi fogyatékosok nappali ellátására alkalmas intézmény létrehozására.
Emellett a területen több lakópark is elkészült, mint ahogyan az ide tervezett Bringapark is megnyitotta kapuit egy KRESZ-pályával, egy biciklis ügyességi pályával, játszótérrel, fitneszeszközökkel és futópályával együtt.
S hogy a másik két projekt sorsa mi lett? Nos, a déli feltáró út 2016 májusában támogatást nyert első üteme (424 méter) és a második üteme (további 349 méter) elkészült, így az erre a célra igényelt, majd előlegként kézhez kapott csaknem 600 millió forint. Az út érdekessége ugyanakkor, hogy azt egy vasúti sín szeli keresztbe, ami okozott némi fennakadást a kivitelezésben. Egészen konkrétan az önkormányzat ezen a szakaszon csupán egy „csökkentett technológiájú” utat tudott építeni, mert a rendes út elkészítéséhez a MÁV hozzájárulását kellett kérnie. Ugyanakkor a vasúttársaság által előírt megvalósítás pénzügyileg jóval drágább lett volna, ezért ott sokáig maradt a földút, amit később zúzottkővel borítottak le, majd pedig azt tömörítették. Ám ez a kis fiaskó mit sem von le az út értékéből, melynek egyetlen métere közel 800 ezer forintból, egészen pontosan 743 895 forintból épült meg.
Készült a K-Monitor együttműködésével és a CERV támogatásával.
