A Válasszon jövőt! Kiskun Lokálpatrióta Egyesület képviseletében indul Bodrogi Tamás a választásokon, akit a Jobbik-Konzervatívok, a Momentum és a Mindenki Magyarországa Néppárt támogat. A KecsUP-nak elmondta, hogy kevesebb polgármester-jelöltet szerettek volna, és azt is, hogy megválasztása esetén mi volna az első három legfontosabb feladata, és kiknek nyújtana segítséget a Fecskelakás-program.
A KecsUP minden polgármester-jelölttel személyes interjút kíván készíteni, aki indul Kecskemét polgármesterségéért, ezért megkerestük az összes kormánypárti és az ellenzéki jelöltet. Portálunknak Király József, a Szövetség a Hírös Városért Egyesület, Klinger Ádám András, a Civil Összefogás Városunkért Egyesület jelöltje és Kara László független polgármester-jelölt nyilatkozott.
Most Bodrogi Tamás következik, aki Nagybátonyban szolgált lelkipásztorként, de a családjával Németországba költözött még a 2000-es években, és ott egy autógyárban lett csoportvezető. Hazaköltözése után Kecskemét-Műkertvárosban talált otthonra. Nagycsaládban él, és már hét unokája van. Szerettei támogatják a politikai terveiben, de aggódnak is érte, főként a felesége és az egyik fia, mert szerintük ma könnyen célkeresztbe kerülhet bárki, aki felvállalja a politikai véleményét.
Öt polgármester-jelölt közül is választhatnak június 9-én azok a kecskemétiek, akik nem a kormánypártok jelöltjére adnák a voksukat. Nem tart attól, hogy egymás esélyeit rontják?
– Megpróbáltunk koordinálni. Kevesebb polgármester-jelöltet szerettünk volna, ezért a Válasszon Jövőt! megkereste még az ajánlásgyűjtés előtt a Szövetség a Hírös Városért Egyesületet. Kértük, hogy támogassák a jelöltségemet és azt, hogy az egyéni választókerületekben válasszuk ki mindkét szervezet jelöltjei közül a legesélyesebb, legrátermettebb indulókat. Nem egy listában gondolkodtunk, hanem a szervezetek közti koordinációban. A megkeresésünkre Király József kijelentette, hogy ő akkor is el fog indulni, ha őt a Szövetség nem támogatja.
2024 elejére az eredetileg ötpárti Szövetség a Hírös Városért Egyesület szétesett. A Jobbik és a Momentum a Válasszon Jövőt! mögé állt be, és Dobos József saját szervezetet hozott létre, a Civil Összefogás Városunkért Egyesületet. Ezek az ellenzéki csoportok önálló listát is állítottak. Nem merült fel, hogy előválasztáson döntsenek a közös polgármester-jelölt személyéről?
– Volt róla szó. Király József sem vetette el elsőre, de időt kért, majd találkozót Márki-Zay Pétertől. Fontos itt tisztázni, hogy Király a kecsUP-nak adott interjújában azt mondta, hogy Márki-Zay kért tőle időpontot, de ez pont fordítva volt. Hogy ne külön tárgyaljunk, ezért meghívtak engem is, hiszen mégiscsak Kecskemétről volt szó, és nem Hódmezővásárhelyről. Fel is vetettem, mit is keresünk itt? Király azt mondta, régi barátját, Márki-Zay Pétert látogatta meg. Erre nem tudtam mit mondani, bárki látogathatja a barátját. Majd Márki-Zay felvetette, mi lenne, ha lenne előválasztás Kecskeméten. Mi erre azt válaszoltuk, hogy nincs értelme az előválasztásnak. A 2021-es azt mutatta meg, hogy nagyon gyér volt a részvétel. Ráadásul a Fidesz úgy befolyásolta az eredményt, hogy odaküldték a szimpatizánsaikat, hogy a kormánypártok számára kedvező DK-ás és Momentumos jelölteket támogassák. Király és a Jobbik el is vesztették az előválasztást. Az országgyűlési választáson a Fidesz könnyen győzött is. Ellenben a koordinációnak lett volna értelme szerintünk, de abba meg Királyék nem mentek bele.
A Válasszon Jövőt! végül a Szövetség volt önkormányzati képviselőjével, a Dobos József vezette Civil Összefogás Városunkért Egyesülettel koordinál három körzetben.
– Igen.
A sikerhez ez nem kevés?
– Ezt majd a választás megmutatja, de megteszünk mindent azért a hátralevő időben, hogy megfelelő jelöltek kerüljenek megfelelő helyekre. Ebben a helyzetben mi ezt tudjuk nyújtani.
Mi a politikai céljuk?
– Szeretnénk rendszert váltani.
Mit jelent ez?
– Olyan vezetést szeretnénk a város élén, ami valóban más, mint a jelenlegi.
Miben más?
– A közbeszerzések legyenek átláthatók, amelyek most nem feltétlenül tisztességesek. A városvezetés nyitottan és elszámoltatható módon működjön. Ezek most nem így vannak. A fejlesztések között szerepel például a vasútállomás helyén tervezett intermodális pályaudvar, amire eddig közel 3 milliárd forintot költöttek már el, de semmi nem történt a tervezésen kívül.
Megválasztása esetén mi volna az első három legfontosabb feladata?
– A Nyitott Városháza programunk azt jelenti, hogy ne egy szűk elit irányítsa a 110 ezres Kecskemétet. Ehhez életre hívnánk egy valódi civil kerekasztalt, ahol rendszeres egyeztetéseket követően bocsátanánk a közgyűlés elé a javaslatokat. Nem ötletelgetésre gondolok. Helyet kapnának ebben a diákönkormányzatok, az idősotthonok képviselői, a nemzetiségi önkormányzatok. Visszaállítanánk a részönkormányzatokat is, amelyek mára elvesztették igazi szerepüket – elvonták még a forrásukat is, és üres tanácsadó testületekké váltak. Nekünk ezt jelenti a Nyitott Városháza, nem pedig azt, hogy bárki bejöhet oda látogatóba.
Második?
– Fecskelakás-programot indítanánk. Erre jó példa Szeged és Hódmezővásárhely, ahol a fiatalok önkormányzati épületekben pályázat útján nyerhetnek lakást. Ez úgy működik, hogy előtakarékossági szerződést kötnek valamelyik pénzintézettel olyan összegre, amennyi lenne például az adott lakás bérleti díja.
Mi indokolja ezt a programot Kecskeméten?
– Kecskeméten lakhatási válság van. Nagyon sok fiatal otthon él, miközben már saját családjuk van, de nem tudnak belekezdeni önálló lakásvásárlásba.
Mi a harmadik kitűzött terv?
– Az úthálózat. Ezt mindenki mondja, és nem ok nélkül, mert ez katasztrófa Kecskeméten. Az utak javítását jelenleg különféle külsős cégek végzik. Mi azt gondoljuk, hogy az önkormányzat saját hatáskörben és saját cégalapítással, saját gépparkkal javíthatná az utakat, megspórolva nagyon sok költséget.
Utána számoltak, hogy milyen nagyságrendű beruházás volna ez?
– Az útjavításoknál nem arra gondoltunk, hogy azonnal komplett újakat kell építenünk, hanem előbb a meglévőket kell javítani. Fel kell mérnünk a lehetséges forrásokat, és azt, hogy a költségvetésből erre a célra honnan lehet átcsoportosítani. Hosszabb távon viszont olcsóbb lenne, ha saját céggel és saját gépekkel dolgozna az önkormányzat.
Ha már az utak kiemelten fontosak, akkor a közlekedés szervezése szintén kulcskérdés. Hogyan tehermentesítené a Belvárost és megreformálná-e a kiskörúti forgalmat?
– Átfogó koncepcióra van szükség, hogy ez megvalósuljon.
Újraterveztetné a város közlekedését?
– Igen. Az első variációban fölmerülhet az is, hogy megkönnyítenénk a tömegközlekedést, mivel most a buszok ugyanúgy elakadnak a dugókban, mint a személyautók. Másrészt nagyon sok ingázó jár be Kecskemétre, akik elviszik egy-két iskolába a gyermeküket, majd elmennek a munkahelyre, de nem használják a P+R parkolót, hogy onnan közlekedve buszra üljenek, ha az nem gyorsabb. És itt térek vissza oda, amiről már beszéltem, hogy átfogó közlekedési koncepciót csak a városlakókkal lehet egyeztetni. A képviselők a várost képviselik, és nem feltétlenül a saját elképzeléseiket kell megvalósítaniuk. A kecskemétieket be kell vonni ezekbe a döntésekbe.
Ez az első választási kampány, amiben részt vesz. Mik a tapasztalatai?
– Sokan beszéltek arról nekem, hogy a városnak csak egyes része fejlődik, és vannak városrészek, amelyek teljesen elhanyagoltak, ilyen például a Rendőrfalu vagy a Műkertváros. Az ipari parkok jó minőségű utakkal vannak ellátva, míg a város útjai rosszak. Azt sem értik sokan, hogy amíg azt mondja a városvezetés, hogy a nagy ipari vállalatoktól folyik be leginkább az önkormányzat bevétele, ebből miért nem éreznek többet a kecskemétiek, például miért nem látnak több kisebb fejlesztést. Például a Csokor utcán busz is közlekedik, ahol tényleg rettenetes az út.
Nem csak polgármester-jelöltként, de a Műkertvárosban egyéni képviselőként is jelöltette magát. A KecsUP írta meg még márciusban, hogy a Gizella téri egykori szolgáltatóházat értékesítette az önkormányzat ingatlankezelő cége. Ön is felvetette a kampányában, és a környékbeli lakók között is szárnyra keltek azok a találgatások, hogy munkásszállóvá alakíthatják át az épületet. Ezek csak híresztelések vagy konkrétumokat is tud?
– A Gizella téri ingatlant Sipos László helyi fideszes képviselő fiának a cége vásárolta meg. A környékbeliek azt mondják, hogy talán munkásszállót terveznek oda. De hasonló történt a Homokbányánál is, ahol szintén lassan többségbe kerülnek a munkásszállók. Megválasztásom esetén azt tennénk, hogy felülvizsgáltatjuk a Gizella téren eladott ingatlan szerződését, és a helyiek számára is elfogadható tervet dolgozunk ki. Volt itt könyvtár és iroda is, most inkább közösségi térre volna igény a Műkertvárosban.
Kecskeméten számos nemzetközi multinacionális cég működik, amelyek – a hazai munkaerőhiány miatt – egyre több vendégmunkást foglalkoztatnak. Ha polgármesternek választanák, milyen álláspontot képviselne ebben a sokat vitatott kérdésben?
– Megpróbálnánk olyan irányban befolyásolni tárgyalások útján az itteni vállalkozókat és cégeket, hogy inkább a helyi és a hazai munkaerőt alkalmazzák. Van ugyanis nem is kevés regisztrált munkanélküli.
Beszélt a választási kampányban a többi ellenzéki polgármester-jelölttel?
– Kara Lászlóval találkoztam, aki azzal az érdekes gondolattal keresett meg, hogy lépjek vissza. De nem csak engem keresett meg, hanem Klinger Andrást és Király Józsefet is. Mindannyiunktól azt kérte, hogy lépjünk vissza, hogy ő legyen a polgármester-jelölt.
Ez nem történt meg.
– Nem. De vasárnap eldől, hogy mit gondolnak a választók. Ezért is kérünk mindenkit, aki támogatja a Nyitott Városháza elképzelésünket és a Fecskelakás-programunkat, és szeretné, hogy a jövőben ne egy szűk elit irányítsa Kecskemétet az szavazzon a Válasszon Jövőt! képviselőjelöltjeire június 9-én.
