Június 9-ei hétvégén mind a 27 uniós országban szavaznak az EP képviselőkről. Körbenéztünk, hogy Magyarország szomszédainál miként folyik a kampány. Kitekintőnkben sorra vesszük a hasonlóságokat és a különbségeket. Ahol vannak Kecskemétnek testvérvárosi vagy partneri kapcsolatai ott azokat is megvizsgáljuk.
Ausztria: edzőmeccs őszre
Ősszel tartják a szövetségi választásokat a sógoroknál, így a legtöbb osztrák párt erőfelmérőként tekint a jövő heti EP választásra. Valószínüleg nem marad a néppárti-zöld koalíciós kormány, de hogy mi lesz helyette ősz után, abban nagy szerepe lesz a júniusi választásnak. Ezért is felfokozott a kampányhangulat nemcsak Bécs, hanem a kisvárosokban is, amik tele vannak plakátokkal és a csúcsjelöltek megjelennek a köztévés és a privát tévés vitákon is. Hét lista versenyez egymással az EP-be való bekerülésért, amelyek közül a legtöbb mandátumra a jobboldali populista FPÖ (Szabadságpárt) számíthat. Az előző elnökük, Schtrache, egy orosz áloligarchával folytatott rejtett kamerás beszélgetés – az ún. “Ibiza botrány” – után lemondani kényszerült, de azóta az új vezetővel (Herbert Kickl) és rendpárti retorikával vezető pozícióba visszajöttek. A mostani kampányban kirobbant újabb orosz kémbotrány erodálhatja az FPÖ támogatottságát. Jelenleg három képviselőjük van az Identitás és Demokrácia csoportjában, ez a szám akár hatra is nőhet.
A második helyen a szociáldemokraták állnak, akik rendkívül erősek a fővárosban. A “vörös Bécs”-ben gyakrolatilag állampártként viselkedő baloldali párt szintén vezetői válságon van túl. Oroszországgal megértőbb álláspontot képviselnek, mint a nyugati elvtársaik. A közvélemény kutatások szerint három-négy képviselőt küldenek majd az Sˇand D képviselőcsoportba.
A kormányon töltött évek elkoptatták a néppárt (ÖVP) támogatottságát, sőt a miniszterelnökük, Kurz korupciós ügyek miatti lemondása után nem is találtak még karizmatikus vezetőt. Így is a történelmi vetélytársuk, a szocdemek nyakában loholnak a felmérésekben. Könnyen lehet, hogy az eddigi koalíciós partnerüket – a zöldeket lecserélve az FPÖ-re vagy az SPÖ-re – továbbra is kormányon lesznek majd az őszi választás után.
A kampány legnagyobb botránya a zöldekhez köthető, akik egy 23 éves klímaaktivista hölgyet tettek meg a lista első helyére, akiről kiderült, hogy alaptalanul vádolt zaklatással többeket, csak azért, hogy így takarítsa el őket a karrierje útjából, illetve a kampány előtt állítólag azt mondta, hogy rühelli a Zöldeket és csak arra kellenek neki, hogy képviselő legyen, és majd utána átül a szélsőbaloldaliakhoz. A zöldek a kormányon sem tudták hozni az eredményeket, így listavezetőjük botránya okozta csökkenés mellett ez is hozzájárul, hogy csak óriási szerencsével lehet nekik meg a két mandátum a mostani három helyett.
A jobboldali liberális NEOS a nagyvárosi fiatal polgárság pártjaként profitál a Zöldek botrányaiból. Ők az egyedüliek, akik felvetik Ausztria NATO tagságát is a kampányban, és keményebb fellépést ígérnek az orosz titkosszolgálati machinációk ellen. Két képviselőt is küldhetnek a Liberális Renew frakcióba.
A kommunista elveket valló KPÖ kiegészülve a zöldektől levált ifjúsági tagozattal KPÖ+ néven indul. Számos vidéki városban meglepően jól szerepeltek az utóbbi években (Grazban a polgármestert is ők adják) azzal, hogy a lakhatási válságra koncentrálnak és nem Marxra. Van némi esélyük mandátumot szerezni, és akkor ősszel az ötvenes évek után ismét ott lehetne a szövetségi Parlamentben.
A nemrégiben alakult szatirikus Sörpárt az EP választáson nem indul, bár országosan 6-8 százalék körül mérik őket. Viszont ott lesz a szavazólapon egy oltáskritikus új párt is.
Ausztria legnyugatibb pontján van Kecskemét osztrák testvérvárosa Dornbirn, ami Ausztria tizedik legnagyobb városa, Vorarlberg tartományban, amit egy néppárti polgármester, Andrea Kaufmann vezet. Az ő székéről a dornbiniek jövőre döntenek. Vorarlbergben a tartományi választást idén ősszel tartják, ahol az ÖVP és a Zöldek gyengüléséből az FPÖ és az ott kispártként létező SPÖ profitálhat az előrejelzések szerint.
Lesz-e bizottsági elnök a horvát miniszterelnök?
Horvátországban áprilisban tartották az országgyűlési választásokat. A sok helyen gyakorlatilag állampártként működő jobboldali HDZ, még ha szorosan is, de legyőzte a baloldali kihivóit, akiknek a miniszterelnök-jelöltje, a jelenlegi államelnök (Zoran Milanovic) lett volna, de ettől az alkotmánybíróság eltiltotta a balosokat. Akik így csak Milanovic arcélével ellátott plakáttal, és kikacsintással (tudjátok ki a jelöltünk, de nem mondjuk ki a nevét) kampányoltak. Bár félév alatt szinte megduplázták a támogatottságukat, de ez mégsem volt elég a többséghez a Szaborban (horvát parlament).
A szélsőjobboldali pártokkal létrehozott HDZ vezette koalíció mégsem tekint csak levezető meccsként az EP választásra, mert a néppárti frakcióba (EPP) küldött képviselőik komoly súlyt nyomhatnak a latba, ha mégsem Ursula von der Leyen mögé sorakoznak fel a miniszterelnökök a Tanácsban. Így akár kinyílhat a tér is, hogy Plenkovic miniszterelnök nyerje el az Unió legmagasabb tisztségét, az Európai Bizottság elnöki székét. Erről a Kecsupon is írtunk már csúcsjelölti rendszer kapcsán.
A baloldali-zöld Mozemo, amely párt adja Zágráb főpolgármesterét – bár a saját várakozásai szerint rosszabbul szerepelt az országgyűlési választáson tavasszal – mégis megszerezheti történetének első EP mandátumát és a Zöldekhez csatlakozik majd. Az isztriai demokraták vezette szövetségnek ismét megvan az esélye a bravúrra, hogy a liberálisokoz küldjenek egy képviselőt az EP-be.
