Ki veszélyezteti a szuverenitást? Aggódnunk kell-e, ha a hatalom folyton a szuverenitásra hivatkozik? Ha valóban működnek a hatalommegosztásból fakadó jogállami intézményeink, akkor mi dolga egy hivatalnak a szuverén állampolgárokkal? Ki mit és kit véd meg, ha szuverénnek tekintjük az államnak a polgárait, akik lokális, kulturális, szakmai közösségeket alkotva járulnak hozzá a nemzeti közösséghez? Vagy inkább arról van szó ebben a mesterségesen keltett vitában, hogy a hatalom kontrollként akarja használni mások szabadsága ellen a „szuverenitást”?
Cikksorozatunkban a KecsUP-on a szuverenitásról szóló elkezdett vitát folytatjuk, ami a kecskeméti Jókai Szalonban bontakozott ki néhány hónappal ezelőtt. Célunk az, hogy vendégszerzőink több nézőpontból kibontsák a szuverenitás fogalmát és annak tapasztalatait, ami ma az egyik legvitatottabb politikai témák egyike.
A szuverenitásról szóló sorozatunk első írását a kecskeméti születésű dr. Maczonkai Mihály jegyezte, aki a Pécsi Tudományegyetem Jogi Kara Európa jogi és Nemzetközi jogi tanszéke docense. A másodikat Libor Zoltán, a Mélymerülés Művészeti Magazin szerkesztője, a harmadikat Kecskemét-Marosvásárhely Baráti Kör elnöke, Kerényi György. Ezt követte Fazekas Péter jogász, a kecskeméti Jókai Szalon alapítójának, elnökének írása, majd Füstös-Simon Zsuzsanna szociológus, fordító közölt írást a KecsUP-on. A hatodik írást dr. Zlatniczky Tamás ügyvéd, a Kecskeméti Ügyvédi Kamara titkára adja közre.
Szuverenitásvédelmi Hivatal contra Magyar Ügyvédi Kamara
A Magyar Ügyvédi Kamara Hírleveléből a kamarai tagság 2024. május 15-én értesült arról, hogy a Magyar Ügyvédi Kamarát megkereste a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője 2024 áprilisában abból a célból, hogy a Hivatal és a Magyar Ügyvédi Kamara között megállapodás jöjjön létre a Hivatal feladatainak ellátásához szükséges tájékoztatás nyújtása érdekében.
A megkeresés tartalmát a Magyar Ügyvédi Kamara részleteiben nem ismertette, én ezt most megteszem, az alábbiakat kérte „Lánczi elvtárs”:
- „Kamarai állásfoglalás az ügyvédi tevékenység során elvárható szakmai és etikai szempontokról az Alaptörvény legfrissebb módosítása és a szuverenitást befolyásoló külföldi befolyással és dezinformációs tevékenységgel kapcsolatos információk bejelentésére vonatkozóan;
- Kamarai szabályzat-kiegészítés az ügyvédi tevékenység ellátása során a szuverenitásvédelemmel kapcsolatos ügyvédi feladatokról és felelősségről;
- Annak a protokollja, hogy az ügyvéd-ügyfél viszony kezdetén az ügyfél tájékoztatása a szuverenitásvédelmi kötelezettségekről tényvázlatba foglaltan megtörténjen abból a célból, hogy az ügyvéd az ebből fakadó kötelezettségei miatt ne kerüljön az ügyfelével összeférhetetlen helyzetbe.
- Annak a protokollja, hogy az ügyvédi tevékenység végzése során tapasztalt, a szuverenitásvédelmi törvénybe ütköző magatartás hogyan jusson a Hivatal tudomására;
- Annak a módja, hogy valamely ügyvédi kamarához (bárhonnan) érkező szuverenitásvédelemmel kapcsolatos bejelentés haladéktalanul a Hivatal tudomására jusson;
- Az egyes területi kamarák tekintetében kapcsolattartási pont a Hivatallal.”
Igen sajnálatos módon a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjének a figyelmét elkerülte az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (üttv.). Részletesen nem kívánom ismertetni az ügyvédekről szóló törvényt, tekintettel arra, hogy az igen terjedelmes.
- A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője jogvégzett ember. A Hivatal igen sok jogászt alkalmaz, de úgy látszik ezen emberek nem a szakmát képviselik, hanem az elvárt, (előírt?) elvárásoknak igyekeznek megfelelni.
- Nyilván ez lehet az oka annak, hogy még arra sem vették a fáradtságot, hogy az ügyvédekről szóló törvényt, ha nem is végig, de legalább az elejét, elolvassák.
- Ha ezt megteszik, akkor rögtön láthattak volna bizonyos rendelkezéseket, melyek talán elgondolkoztathatták volna a levél megírásában közreműködőket.
Az üttv. első három fejezete, mely mindösszesen 21 szakaszból áll, részletesen szabályozza azokat a kritériumokat, melyeket az ügyvédi kar tagjainak be kell tartania. Én most nem kívánom mind a 21 szakaszt ismertetni, csak a példálózás kedvéért szeretnék kiemelni pár alapvető szabályozást, pl: általános elvek, ügyvédi függetlenség, titoktartási kötelezettség, a hatósági ügyvédi titkot tartalmazó irattal kapcsolatos jogosítványai, a védekezés céljából készült irat védelme.
Ezek közül a legfontosabb az ügyvédi titoktartás, s az erről szóló rendelkezés az alábbiakat tartalmazza:
„13. § (1) Az ügyvédi titoktartásra kötelezett a nála folytatott hatósági ellenőrzés, szemle vagy helyszíni kutatás során nem tárhatja fel az ügyvédi titkot tartalmazó iratokat és adatokat, az ügyvédi titokkal kapcsolatosan tanúvallomásra és adatszolgáltatás teljesítésére nem kötelezhető, de a hatóság eljárását nem akadályozhatja.”
Nem kell jogásznak lennie senkinek ahhoz, hogy a fenti szabályozást értelmezze. Teljesen egyértelmű. Az ügyvédet (minden áron) köti az ügyvédi titoktartási kötelezettség.
A területi kamarák és a Magyar Ügyvédi Kamara felett a törvényes felügyeli jogkört a mindenkori igazságügyi miniszter gyakorolja. Az igazságügyi miniszter a törvényességi felügyelet gyakorlása során tevékenységét csak az ügyvédi titok sérelme nélkül gyakorolhatja. Ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal munkatársai veszik a fáradtságot és végig olvassák az üttv-t, nos akkor annak legvégén észlelniük kellett volna, hogy a törvényességi felügyeleti jogkört ki gyakorolhatja az ügyvédek felett. Egyértelmű a szabályozás.
A Hivatalnak semmi köze az ügyvédekhez!
Elszomorító dr. Lánczi Tamás hivatalvezető reagálása a történtekre. Úgy látszik, bizonyítani akarja, hogy megdolgozik a havi 5.000.000.Ft-os munkabéréért, és mindent megtesz annak érdekében, hogy kellően tanúsítsa hatalom iránti lojalitását. (Bár részünkről ehhez kétség nem fér.)
Igen szomorú az a tény, hogy a hivatalvezető az eset után a Hivatal facebook oldalán nyilvánosságra hozta a felek közötti levélváltást. Igazából ebből az a legmegdöbbentőbb, hogy minden köntörfalazás nélkül büszkélkedik azzal a Hivatal, hogy „számos állami intézménnyel és köztestülettel vette fel a kapcsolatot a Szuverenitásvédelmi Hivatal azzal a céllal, hogy együttműködést kezdeményezzen a magyar szuverenitás védelme érdekében”, az együttműködés pedig minden esetben meg is kezdődött, „kizárólag a Magyar Ügyvédi Kamara utasította vissza megkeresésünket”
El kellene gondolkodni azon is, hogy kik azok, akik lefeküdtek ezen megkeresésnek? A lista nem ismert.
De azért kíváncsi lennék arra, hogy Putyin elvtársat is megkereste-e a Hivatal, hogy ugyan miért törték fel a Külgazdasági és Külügyminisztérium honlapját, ahova gyakorlatilag az oroszok már több mint kettő éve akkor mennek be, amikor akarnak, s csak azt nem tudják meg, amit nem akarnak?
Innen is lehet látni, hogy ez az egész jogszabály, amit nyilvánvalóan kb. 3-4 év múlva meg fog semmisíteni az Emberi Jogok Európai Bírósága, csak azért jött létre (jogellenesen), hogy a nem kormánypárti erőket megpróbálja kordák közé szorítani.
Vettem a fáradtságot és megnéztem a Hivatal facebook bejegyzését, melyben többek között a hatalomra oly jellemző „csúsztatás” került megfogalmazásra: „A Kamara annak ellenére zárkózott el megkeresésünktől, hogy az elmúlt években ügyvédek is segédkezhettek tiltott külföldi kampányfinanszírozás lebonyolításában.”
Szóval: „segédkezhettek”. Döbbenetes, a szokásos maszatolás, konkrétum nélküliség! Ezen feltételezés alapján pedig az elvárás az, hogy az ügyvédi kar tagjai legyenek spiclik, besúgók, árulók, vamzerek, s nem folytatom tovább.
A szakmai ismeretek teljes hiányát bizonyítja, hogy a Hivatal még arról sem tud, hogy az ügyvédeket az üttv-n kívül egy további jogszabályi rendelkezés is nagyon szigorúan köti, ez pedig a „2017. évi LIII. tv, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról.” Ezen jogszabály részletesen tartalmazza, hogy az eljáró ügyvédnek, kamarai jogtanácsosnak, közjegyzőnek milyen kötelezettségei vannak abban az esetben, ha a jogszabályban szabályozott tevékenységek valamelyikét végzi.
A jogszabályi rendelkezések megszegőivel szemben 400.000.000.Ft (négyszázmillió) forintig terjedő bírság szabható ki. Látható a szankció nagyságrendjéből is, hogy a 2017. évi LIII. tv. rendelkezéseinek szem előtt tartása, s annak betartása, alapvető érdeke az ügyvédi karnak is.
A jogszabályi értelmezésem alapján a Hivatalra vonatkozó törvény nem tartalmaz senkire nézve sem bejelentési, vagy feljelentési kötelezettséget.
Lánczi elvtárs! Nem lett ez egy kissé túllihegve?
Végezetül: az Üttv. egyes rendelkezései alól csak az Üttv. adhat felmentést.
A cikksorozat folytatódik, az írásokat hétvégenként publikáljuk. Korábbi írások a KecsUP-on a szuverenitásról:
- Maczonkai Mihály: A szuverenitásról
- Libor Zoltán: Az erkély fölött az ég
- Kerényi György: A szuverenitásról, a földszint 3-ból…
- Fazekas Péter: Erasmus és szuverenitás
- Füstös-Simon Zsuzsanna: Szuverenitás Y generációs szemszögből