Az ipar a második legnagyobb levegőterheléssel járó tevékenység Kecskeméten, a lakossági fűtés után és az elmúlt 10 évben rohamosan növekvő közúti közlekedés mellett. A legnagyobb ipari kibocsátók fémszerkezet, gépjármű és gépjármű alkatrész (KÉSZ Ipari Gyártó Kft., MAG Hungary Kft., ACPS Automotive Kft., Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.), parketta, bútor (Graboplast Zrt., DELTA Építő- és Szakipari Szerelő Kft. Kft.), valamint élelmiszer (Univer Product Zrt.) gyártásával foglalkoznak.
- 2023-ban a magyar települések közül Kecskemét volt a 15. legszennyezettebb város az ENSZ Környezetvédelmi Programjával együttműködő, svájci székhelyű IQAir levegőminőségi információs adatbázisa alapján.
- Európai viszonylatban Magyarország a lista közepe felé, a 14. helyen áll az ipari légszennyezés okozta költségek tekintetében, míg az országban négy régióban a legszennyezettebb a levegő: Budapest, Miskolc és környéke, Sajó-völgye, valamint Pécs és környéke. Az európai országok listájának élén Németország, Lengyelország és Olaszország található.
Az ipari légszennyezés költségei nehezen számszerűsíthető, mert több tényezőt is figyelembe kell venni az összegzésük során. Például a légszennyezéssel összefüggő korai halálozások miatt kiesett jövedelmet, és az olyan ökológiai veszteségeket, mint a természetes élőhelyek pusztulása. Gazdasági kár a savas esők miatt az épületek vagy a műemlékek károsodása, és a rossz levegőminőség is negatívan befolyásolja a lakóterületek vonzerejét. Ilyen számítások Kecskemétre vonatkozóan nem állnak rendelkezésünkre, csak egy korábbi országos felmérés, amely szerint 2021-ben több mint 3,4 milliárd euróba került az ipari légszennyezés Magyarországnak mindezeket a károkat figyelembe véve.
A CORRECTIVE.Europe németországi oknyomozó újságíró szervezet európai hálózatával együttműködve vizsgálta a KecsUP a magyarországi kibocsátásról szóló, strukturált és hivatalos megyei adatokat, amelyet Kecskemétre vonatkozóan az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) legfrissebb adataival egészítettünk ki. Első írásunkban a helyi ipar levegőterheléssel járó tevékenységével foglalkozunk, a másodikban a megye agrárszektor okozta légszennyezést vizsgáljuk.
Fűtés, ipar, közlekedés – mind hozzájárulunk a légszennyezéshez
A mezővárosi múlttal rendelkező Kecskemét a 21. századra a dél-alföldi régió ipari és szolgáltató gazdasági központjává emelkedett annak minden előnyével és hátrányával együtt.
A szennyezettséget alapvetően meghatározzák egyfelől a földrajzi adottságok: nemcsak a laza szerkezetű homoktalaj és lösz, hanem a Duna-Tisza közi félsivatagos Homokhátság vidéke, amely kedvezőtlenül hat a szálló por koncentrációra, mert itt jobban koncentrálódik a szálló por. Másfelől az emberi tevékenységből származó emissziós (kibocsátás) források közül a szilárd tüzelőanyaggal történő fűtés, a különböző ipari tevékenységek, a közúti közlekedés és a mezőgazdasági munkálatok döntően hozzájárulnak a levegő szennyezettségéhez, és Kecskeméten minden elem erőteljesen jelen van.
A város állandó népességének száma 108 ezer fő, korcsoportok szerint a 60 éves és annál idősebb emberek száma a település lakosságának mintegy egynegyede, amelyet a fiatalok (a 0-19 éves) csoportja követ. A gyermekek és az idős korosztály a legveszélyeztetett csoport a légszennyezés szempontjából, ezért a levegőminőség javítására irányuló intézkedések során az érdekeik nem hagyhatók figyelmen kívül – figyelmezteti a döntéshozókat a Kecskemét levegőminőségi tervének felülvizsgálata 2020-2025 című dokumentum, amelyet a megyei kormányhivatal környezetvédelmi főosztálya készített.
Kecskeméten a főbb légszennyező anyagok (nitrogén-oxidok, szén-monoxid, szilárd anyag, szén-dioxid) figyelése mindössze egyetlen darab automata mérőállomáson, valamint egy manuális hálózat (RIV) két darab mintavételi pontján (Katona József tér és Nyíri út) zajlik – a harmadik még 2015-ben megszűnt. Ezzel szemben például Pécsen – az országos mérőhálózat részeként – három automata mérőállomás is működik, de az egész ország területén jelenleg csupán 61 mérőállomás, ezek drágasága, valamint a szakemberek hiánya miatt – hívta fel a figyelmet a mecsekimuzli.com.
Így pedig aligha kapunk lokálisan reprezentatív képet, amely némi ellentmondásra hívja fel figyelmünket Kecskemét levegőminőségének állapotával kapcsolatban.
- A város 2022-es környezeti állapotáról készült legfrissebb kimutatása szerint ugyanis a légszennyezettségi index – a Tóth László sétányon található – automata mérőállomás adatai alapján csupa „kiváló” és „jó” nitrogén-oxidok (NO2) értékeket jelzett, amely károsanyag döntően a lakossági és gyakran nem megfelelő szilárd tüzelőanyag használatából, illetve a növekvő közúti közlekedésből kerül a levegőbe.
- Fontos megemlíteni, hogy míg 2012-ben 39 ezer darab személygépkocsit regisztráltak Kecskeméten, addig 2019-ben már több mint 48 ezret, amely csaknem 25százalékos emelkedést jelent. Az ipar működéséhez szükséges tehergépjárművek számának növekedése is meghaladta a 20 százalékot. A RIV által mért NO2 átlagolt éves adatai alapján viszont Kecskemét légszennyezettségi index minősítése 2019 óta folyamatosan a „szennyezett” kategóriába esett – „jó” utoljára 2016-ban volt.
A szálló porral (PM10) kedvezőbb a helyzet: a 2022-es adatok értelmében a légszennyezettségi index minősítése a „jó”-nak felelt meg. A szálló por emberi forrásai rendkívül sokrétűek: a fosszilis tüzelőanyagok és biomassza égetése, a mezőgazdasági munkálatok, az ipar, a közúti közlekedés mind-mind hozzájárul a levegőterheltség növekedéséhez, amely légzőszervi megbetegedések mellett szív- és érrendszeri betegségeket egyaránt okozhat.
Jó hír a kecskemétieknek, hogy az elmúlt három évben javulás figyelhető meg, hiszen a levegő minőségének 24 órás egészségügyi határértékét (PM10 szállópor) meghaladó napok száma csökkenő tendenciát mutat – 2020-ban, a koronavírus járvány idején 11, 2021-ben 17, 2022-ben viszont már csak 9, 2023-ban pedig mindösszesen 5 nap volt. Az azt megelőző periódusban (2016-2018) minden évben túllépte a 35-ös esetszámot, 2019-ben pedig megközelítette ezt – válaszolta kérdésünkre a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal.
140 százalékos növekedés
Számos jelentős ipari üzem, termelő, vagy szolgáltató tevékenységet végző létesítmény található Kecskeméten, amelyek azonban jelentősen hozzájárulnak a levegő minőségének romlásához. Ezek részben a városon kívül lévő ipar területeken fekszenek, de vannak olyan, évtizedekkel korábban alapított nagyipari vállalatok, amelyek a lakott területek szélén fekszenek – vagy közel a lakott területekhez, amelyeket sem park, sem egyéb zöld terület nem véd a szennyező anyagoktól. Így például a konzervgyár központi telepe és a Szent István városi lakóépületek, a Matkói út, Szent László körút, Halasi út bizonyos szakaszai lakóterületeket és iparterületeket választanak el és igy az ott lakók illetve az épületek kapják a legtöbb szennyező anyagot
A jelentősebb levegőterhelést okozó üzemek közé tartozik az Univer Product Zrt., a Kecskeméti Konzerv Kft. élelmiszeripari üzemei, a parkettagyártó Graboplast Kft., az acélszerkezet gyártó KÉSZ Ipari Gyártó Kft., a Mercedes-gyár, a MAG Hungary Kft., az ACPS Automotive Kft. A jelentős környezetet terhelő vállalkozások között szerepel még az önkormányzati tulajdonú Termostar Hőszolgáltató Kft., amely két darab fűtőművel üzemel és a hulladékkezeléssel is foglalkozó BÁCSVÍZ Zrt.
Az üvegházhatás ember által okozott növekedésének mintegy 55 százalékáért egyetlen üvegházhatású gáz a szén-dioxid (CO2) felelős. Az OKIR 2022-es összesítése szerint kiemelkedik a legnagyobb szén-dioxid kibocsátó fűtőműveket üzemeltető
- Termostar Kft. 34 ezer tonna éves kibocsátással, ezt követi a
- Mercedes-gyár 28 ezer tonnával, utána az
- Univer Product Zrt. konzervüzem 20 ezer tonnával, és a
- Graboplast Kft 11 ezer tonnával.
- Nagyságrendekkel kisebb szennyezők a Kecskeméti Fürdő (4 ezer tonna), a Bács-Kiskun Megyei Kórház (2,5 ezer tonna), a Gallfood baromfifeldolgozó gyár (2 ezer tonna) – jelenleg eladásra vár a Cegléd úti telephely, az Izsáki úton a Neumann János Egyetem, illetve az elektronikai és mechanikai alkatrészek gyártásával foglalkozó Phoenix Mecano Kft. (1-1 ezer tonna).
A város területén – a főként közlekedésből és háztartási és ipari tüzelésből – kibocsátott nitrogén-oxidok (NO) éves összesített mennyisége 118-160 tonna között változott 2014 és 2022 között, jelentős növekedés nem volt jellemző. Az ipari szereplők között csaknem ugyanazok a szereplők – a KÉSZ Kft., a Mercedes-gyár és az Univer Zrt. – voltak a legnagyobb szennyezők mint akik a legnagyobb CO2 kibocsátók.
Ugyanebben az időszakban azonban a szén-monoxid (CO) kibocsátás növekedése 75 százalékos emelkedést mutatott: miközben tizenkét évvel ezelőtt a CO mértéke összesen 119 tonna volt és 2022-ben már meghaladta a 210 tonnát. Az öt legnagyobb szennyező kötött itt is megtaláljuk a KÉSZ Ipari Gyártó Kft.-t (48 tonna), a Mercedes-gyárat (47 tonna) és az Univer-Product Zrt.-t (29 tonna), rajtuk kívül még az Akadémia körúton a Termostar széchenyivárosi fűtőműve (21 tonna) és a Halasi úton a Graboplast Zrt. (18 tonna) fért bele az első ötbe – ez összesen 163 tonna.
Ennél is drasztikusabban nőtt az elmúlt 10 évben a szilárd anyag kibocsátás mértéke, összesen 140 százalékkal, míg 2014-ben 17 tonna szilárd szennyező anyag került a légkörbe, addig 2022-ben 41 tonna. A szilárdanyag-kibocsátás fő forrásai a városokban k a közlekedésből, az ipari, a mezőgazdasági, a háztartási és vagy egyéb tökéletlen égési termékekből származhatnak. A 2019. évben megközelítőleg 28 tonna szilárd anyagot bocsátottak ki a kecskeméti telephellyel rendelkező vállalatok, azonban ebből több mint 22 tonna mindössze három vállalathoz – a Graboplast Zrt., az Univer Product Zrt. és az ACPS Automotive Kft. – köthető. 2022-ben sem változtak nagyon ezek az arányok, a 41 tonnából 34 tonnáért az Univer Zrt. (15 tonna), a Graboplast Zrt (11 tonna) és a MAG Hungary Kft. telephelye (7 tonna) felelt.
Felkerestük a 11 legnagyobb Kecskeméten működő vállalatot, akiktől arról érdeklődtünk, hogy milyen fontosabb környezetvédelmi beruházásokat hajtottak végre az elmúlt 6-8 évben, alkalmaznak-e a fosszilis tüzelőanyagok kiváltására alternatív energiaforrásokat, milyen stratégiai célokat tűztek ki 2030-ig, illetve szerepel-e a céljaik között, hogy teljesen karbonsemlegessé váljanak, és csatlakoztak-e a kecskeméti Városi Környezetvédelmi Kartához, amelyet a közgyűlés még 2023 tavaszán fogadott el?
Közülük csak a KÉSZ Ipari Gyártó Kft. és a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. válaszolt. (Ha a Graboplast, az ACPS Automotive, az Autoflex-Knott, a DELTA Építő- és Szakipari Szerelő Kft., a Duvenbeck IMMO, a Phoenix Mecano, az STI Petőfi Nyomda, az Univer, is reagál, akkor cikkünket frissítjük.)
Megjegyzés: A Graboplast nincs benne a Kartában, a cég egy évvel ezelőtt azt nyilatkozta a KecsUP-nak, csökkentik a szén-dioxid kibocsátását, és parkettagyáruk az előírt jogszabályokban szereplő szén-dioxid és minden más emissziós határértéknek megfelelnek, jelenleg a hőenergia szükségletet biomassza kazánnal állítják elő, ami szén-dioxid kibocsátás mentes.
A Kész Ipari Gyártó Kft. segít, hogy környezettudatosabban döntsenek a kivitelezők
Az energetikai megtakarítást eredményező beruházásait a környezetvédelmi beruházásai közé sorolja a KÉSZ Ipari Gyártó Kft., hiszen ezekkel a hosszú távú károsanyag-, illetve CO2 kibocsátást csökkentik. Gyártó területükön elszívó-berendezésekkel szűrik meg levegőt a portól, amely dolgozóik munkakörülményeinek javulását eredményezte. A határértékhez képest a belélegzhető porból 80 százalékkal, az összes porból 67 százalékkal csökkent a fejlesztéseknek köszönhetően. Energia-megtakarítást hozott továbbá a fűtéstechnika korszerűsítése, amelynek köszönhetően a fajlagos fogyasztás körülbelül 35 százalékkal csökkent. A hagyományos 400W-os világítótesteket már 7 évvel ezelőtt LED-es világításra cserélték – az elektromos-energia fogyasztásuk ezáltal több, mint 60 százalékkal lett kevesebb. Telephelyükön a korábbi központosított gázkazán (és szabadban futó melegvíz-vezetékek) helyett épületeikben központi fűtést alakítottak ki, ebből következett, hogy a hő továbbításából származó veszteség nagyrészt megszüntetették.
A fosszilis tüzelőanyagok kiváltására a befektetett elektromos energia mintegy 75 százalékát nyerik vissza hőenergia formájában, amely esetükben fűtési energiaként hasznosul. A legnagyobb vizesblokk melegvíz-előállítását napkollektorok használatával segítik, a raktárhelységük tetején már nyolc éve működik napelem rendszer, valamint a tavalyi évben saját fejlesztésű napelemes parkolót is kialakítottak a telephelyen. Az irodaházuk teljes egészében hőszivattyús rendszerrel állítja elő a melegvizet és ezzel is fűtenek, illetve hűtenek. Ezek a megoldások – napelem, hőszivattyús rendszer – pedig nem szennyezik a levegőt sem.
Ami pedig a jövőt illeti, a cég 2030-ig szóló fenntarthatósági stratégiája értelmében a működéséből származó közvetlen és közvetett kibocsátást 50 százalékkal tervezik csökkenteni, amelynek teljesülését folyamatosan mérik – és honlapjukon beszámolnak róla. ugyanakkor a teljes karbonsemlegességet még nem tűzték ki célul.
Kiemelendő még, hogy a KÉSZ Ipari Gyártó Kft. a Kecskeméten gyártott acélszerkezeteinek környezetre gyakorolt hatását a teljes életciklusukon keresztül mutatja be a nyersanyagkitermeléstől egészen az ártalmatlanításig. Ez az információ azért fontos, mert ennek segítségével a tervezők és beruházók – könnyebben kiválaszthatják azokat az anyagokat és termékeket, amelyeknek minimális a környezetre gyakorolt káros hatása, így könnyebb zöld és klímabarát épületeket tervezni.
A légszennyezés ára
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség elemzése szerint Európa legnagyobb ipari üzemei által okozott levegőszennyezés költségei átlagosan évi 268-428 milliárd euróba kerül. Magyarországon a legnagyobb terhet jelentő ipari létesítmény a visontai MVM Mátra erőmű, károsanyag kibocsátása 2021-ben összesen körülbelül 792 millió euróba került (kb. 300 milliárd forint). A második helyen az ISD Dunaferr dunaújvárosi vasműve található 300 millió euróval (kb. 120 milliárd forint), a harmadik helyen a MOL Csoport százhalombattai finomítója áll 209 millió euróval (kb. 80 milliárd forint).
Mercedes-Benz: cél a megújuló energiákra való hosszú távú átállással a CO2-mentes termelés megvalósítása
Kecskeméten a Mercedes-Benz 2012 óta gyárt személygépkocsikat, amely a város a legnagyobb adófizető cége. Az elmúlt 6-8 évben az alábbi környezetvédelmi beruházásokat hajtottak végre: 2019 óta 50 százalékkal csökkentették a présüzem olajfelhasználását. A 2022 óta működő új présüzemben a gyártási folyamat során keletkező alumíniumhulladékot csaknem 100 százalékban újrahasznosítják. A hűtőtornyok vízigényének fedezésére szolgáló rétegvíz felhasználásával évente közel 40 000m³ ivóvizet váltanak ki. Felületkezelő üzemben a legújabb, a BAT (Elérhető legjobb technika) elveinek megfelelő technológiákat alkalmazzák, amely minimalizálja a szilárdanyag-kibocsátást. A festési folyamat után visszamaradó telített mészkőpor jelentős százalékát egyik partnercégükön keresztül segédanyagként használják újra.
Az autóipari konszern vállalta, hogy 2039-re a Mercedes-Benz új járműparkja a teljes értéklánc mentén mérleg szerinti CO2-semlegessé válik – [kiegészítés, 2024.08.12.]: a gyártás esetében ezt a kecskeméti gyárban már 2022-ben elérték. Ez azt jelenti, hogy az energiafelhasználással járó járulékos CO2 kibocsátásukat zöld energiabeszerzések révén, származási garanciákkal ellensúlyozza a cég.
Következő vállalt lépés a megújuló energiákra való hosszú távú átállással a CO2-mentes termelés megvalósítása. Az új gyártósorok ellátását kizárólag zöldáram biztosítja majd, napelemes rendszert telepítenek az új üzemekre, és hőszivattyúk telepítését tervezik – kiváltva a földgáztüzelést. Továbbá kutatják a geotermikus energia alkalmazásának lehetőségeit.
A kecskeméti Mercedes-gyár csatlakozott Városi Környezetvédelmi Kartához, vállalva a következőket: tevékenységünk során, a dolgozóik munkába járásával, a termékeik előállításával és a telephelyük fenntartásával kapcsolatosan kibocsátott üvegházhatású gázok fajlagos értékét csökkentik azzal a céllal, hogy a város CO2-kibocsátása 40 százalékkal csökkenjen a 2017-es bázisévhez képest. Növelik a megújuló energiaforrások alkalmazását és a szelektíven gyűjtött hulladék arányát. Környezett tudatosságnövelő kampányokat szerveznek munkatársaik számára
Amire még büszke az MBMH: rendszeresen szerveznek önkéntes hulladékgyűjtési akciókat Kecskeméten és környékén, mesterséges fészkelőhelyeket építettek a gyár területén a partifecskék és más védett madárfajok számára 2020-ban elnyerték a Madárbarát munkahely címet.2022-ben kísérleti projektként méhlegelőt hoztak létre a gyár területén.
Felhasznált dokumentumok:
Kecskemét Megyei Jogú Város Klímastratégia 2/1. kötet: Helyzetelemzés – 2021.; Kecskemét Megyei jogú Város Környezetvédelmi Programja (2020-2025); Kecskemét levegőminőségi tervének felülvizsgálata 2020-2025, továbbá a CORRECTIV.Europe által a KecsUP rendelkezésére bocsátott nyersadatok.