Lehetne zöldebb Kecskemét belvárosa, de a vízhiány komoly gondot jelent

Lehet-e a mai városi körülmények között természetközelibb módon átalakítani Kecskemét belvárosát? Van-e egyáltalán elegendő hely a zöldinfrastruktúra bővítésére a kiskörúton belül? A most készülő kecskeméti zöldinfrastruktúra-fejlesztési akciótervnek célja-e a zöldmennyiség növelése? Hol hűsölhetnek a kecskemétiek a nyári forró délutánokon?

Ezekről a kérdésekről is beszélt október 24-én, a Hirös Agórában tartott lakossági fórumon Győri András főkertész és Bánhidai András, a Kecskeméti Városfejlesztő Kft. városfejlesztési szakértője. Hogy a gyakorlatban minderre mekkora erőforrást biztosít az önkormányzat, arra a Mérnöki Iroda vezetője, Gajdácsi Zoltán válaszolt. Helyszíni beszámolónk következik.

– Több ilyen témájú fórumra lenne szükség Kecskeméten, mert még mindig sokan nem veszik komolyan, mennyire fontos lenne zöldíteni a várost – mondta a férfi mellettem, amikor a foghíjas teremben elfoglaltam a helyemet.

Növelni vagy nem növelni a város zöldfelületét?

Király József, a belváros egy részének – miután a júniusi választások előtt kettévágták a választókörzetet – újraválasztott ellenzéki önkormányzati képviselője szervezett nyílt fórumot az önkormányzat munkatársainak közreműködésével a folyamatban lévő Zöldinfrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akcióterv (ZIFFA) témájában, melynek több pontja is foglalkozik a városközponttal.

Még 2022-ben döntött arról a közgyűlés a 2030-ig szóló településfejlesztési tervében, hogy

• készüljön a város minden zöldfelületi elemét tartalmazó kataszter;
• mérjék fel azon zöldterületeket, amelyek felhasználása jelenleg nem megfelelő, például roncsolt, gondozatlan parlagterületek;
• a tervezés során a városra jellemző, nagyszámú, térben széttagolt kisebb-nagyobb parkokat, közkerteket és a jelentős zöldfelülettel rendelkező intézményeket kapcsolják össze zöldfolyosókkal;
• keressék a zöldfelületek növelésének, kialakításának új módozatait (például: vertikális kertek, zöld térfalak, extenzív zöldtetők, esőkertek), hiszen ilyen típusú zöldfelületi kialakítások még csak elvétve – legtöbb esetben csak a tervek szintjén – találhatók a városban.

Ettől némileg eltérően fogalmazott Gajdácsi Zoltán, amikor a KecsUP nevében rákérdeztünk, hogy a ZIFFA szellemiségével összhangban áll-e a Domus-parkoló helyére tervezett bevásárlóközpont és többemeletes parkolóház, ami ellen 2022. márciusban tüntetést szerveztek a Dobó körúti lakosok és több civil szervezet. A Mérnöki Iroda vezetője szó szerint ezt mondta:

– A ZIFFA lényege nem a zöldmennyiség növelése. Az az egyik szegmense ennek a szakterületnek, tudománynak – komplexen kezelve az épített és építendő zöld- és nem zöld, és burkolt infrastruktúra egyensúlyát és összhangját. Ez függhet burkolt területek csökkenésével, növelésével, épületek megépítésével, elbontásával, illetve zöldterületre vertikális és horizontális irányban történő bővítésével. Ez egy szakma. Közép- és hosszú távon elindulunk rajta. A 40 éves stratégiát írjuk most felül – 5-10-15 éves előrelátással.

Megerősítette a szakember azonban, hogy már a tervezés során nagyobb hangsúlyt kapnak a zöld fenntartási szempontok és keresik a vízvisszatartás megoldásait a városban – megelőzve az új fák kiszáradását.

A ZIFFA ezenfelül számos létező – és súlyos – problémára felhívja a figyelmet, amiről a szeptember végén tartott civil workshopon részletesen is szó esett: zsúfolt a közlekedés, a burkolt felületek aránya a gyakorlatban nagyobb, mint amit előír a helyi építési szabályzat, a belváros beépítettsége magas és arányaiban kevés a fásított terület, a Fő tér körüli területek elhanyagoltak. Enyhítésükhöz számos intézkedést kell a jövőben sürgősen megtenni, hogy a jelenlegi állapot nem romoljon tovább. Ehhez nem csak közvetlenebbül – részvételi döntéshozáson keresztül – kellene bevonni a lakosokat, de olyan intézkedésekre is szükség lesz, mint a lakosság edukációja és a „terek a fáknak” elv érvényesítése a beruházásoknál.

Köszöntőjében Király József kiemelte, hogy a huszadik század első felében Magyarország kertvárosaként vált híressé Kecskemét, ahol több zöldterület volt, mint amennyit manapság találunk. Az iparosodás és a közlekedés – ami 30 százalékkal növekedett az elmúlt tizen-egynéhány évben – korszakában olyan kihívásokkal néz szembe a város azonban, mint a Homokhátság vízutánpótlási problémája és a városközpontban tapasztalható – szinte elviselhetetlen – nyári forróság. Hozzátette: a helyzet súlyossága miatt csak a kormányzatra vagy csak a helyi politikára nem lehet alapozni, a helyzet kezeléséhez szélesebb együttműködés szükséges. Majd ezután régi festményeket ábrázoló fotókon mutatta be a képviselő, milyen zöldnek látták a festők Kecskemét egykori utcáit, ma pedig nagyon sok utcában vagy egyáltalán nincs is fa, vagy csak néhány vékony szál található, mint például a Bercsényi, a Böszörményi, a Károlyi utcában.

A központ egésze hősziget – nyáron az idősebb, szépen kifejlett fák árnyékában keressük a friss levegőt

A zöldinfrastruktúrát úgy lehet elképzelni, mint ami az élethez és az életminőséghez nélkülözhetetlen javakat szolgálja. Ilyen például a tiszta víz, a tiszta levegő, a helyi klíma szabályozása, a fa – kezdte rövid előadását Bánhidai András városfejlesztési szakértő. A ZIFFA célja hatékony és fenntartható módon jövőképet nyújtani a természetes infrastruktúra fejlesztéséhez.

Két fő részből áll: a vizsgálat során különböző minőségi és mennyiségi mutatókon keresztül értékelni a város zöldlefedettségét a közutak mentén, intézményekben, parkokban, temetőkben, bel- és külterületeken, valamint megalkotni a stratégiát. A felmérés elkészült nyáron és ősszel, jelenleg a második fázis zajlik. A ZIFFA fontos eleme a partnerségi tervezés. Itt volt lehetőség nemcsak a megbízott szakemberek, hanem a városban működő civil szervezetek és a lakosság bevonására is: ebből a célból készült el az online PARTIMAP térképes kérdőív.

A fórum címéből adódóan a belvárosra fókuszált Bánhidai András, aki a példákat is innen merítette, és a kivetített fotókon keresztül magyarázta el a városközpontot súlyosan érintő hőszigethatást, ami miatt jelentős a hőmérséklet-különbség Kecskemét belső magterületén. A két kép közül azon, amelyiken nagyobb perspektívából láthattuk a várost, a kiskörúton belüli terület egésze összefüggő vörös foltként jelent meg. Míg a másikon, amelyik apróbb részleteket is megmutatott a központból, megfigyelhettük, hogy a főtér Békás szökőkút felőli része zöldebb árnyalatot rejt.

A magyarázatot a térnek ezen a felén található nagyobb, fejlettebb és összefüggő lombkorona adja, ahol kisebb a hőfelvevő felületek nagysága, mint a tér többi részén, például a Városháza előtt.

Bemutatott olyan felvételt is, amelyen csak a közterület zöldfelületeit láthattuk, és olyat is, amelyen a köz- és magánterület kertjeit. A különbség jól látható, de nem feltétlenül pozitív az összkép: 2008 és 2015 között 24 százalékkal csökkent a városi zöldfelületek kiterjedése Kecskeméten, amit még 2019-ben Hoyk Edit kecskeméti kutató mutatott ki.

A szakértő felhívta a figyelmet, hogy a zöldinfrastruktúra térben és egységben működik, aminek különböző szintjei vannak. A fejlettebbek négy- és háromszintűek is lehetnek, utóbbira példa a Rákóczi út a fű / virág, a bokor és a fa zöldfelületi elemeivel. Vele ellentétben negatív példa a Klapka utca, ahol van lombkorona ugyan, de az alatta lévő szintek teljesen kopaszok. A jó minőségű zöldinfrastruktúra számára elengedhetetlen a csapadékvíz visszatartásáról is gondoskodni. Erre példaként említette a Budai utcát, ahol az átépítésekkel a vizet közvetlenül a fákhoz vezették.

A belvárosban élők mindennapjaira nemcsak a közvetlen természetes környezetük van hatással, hanem a külterületek és a több kilométerre fekvő szántók is. Minél több terület áll fedetlenül ugyanis, annál inkább érezhető a porszennyezés. A zöldfelületek növelése és a meglévők fejlesztése az emberi szempontok miatt is fontos lenne.

– Milyen zöldlehetőségeink vannak a magas beépítettség ellenére a belvárosban? – kérdezte a közönségtől a városfejlesztései szakember. A válaszok között szerepelt a zöldtető, a zöldfal, az esőkert, a csapadékvíz-szikkasztó és a számos foghíjtelek, amelyekre Bánhidai úgy tekint, mint kihasználatlan „csiszolatlan gyémántokra”, mert azokat tematikus parkhálózatként tudja elképzelni.

– Mayer Antal okleveles táj- és kertépítész, a VG Kft. korábbi főmérnöke, igazgatója készítette a kecskeméti főtér átépítési tervét idestova 40 évvel ezelőtt, és mindenképpen elérkezett az idő, hogy ezt a munkát felelevenítsük, és újrakezdjük bizonyos szempontból – kicsit messzebbről, madártávlatból. És készülnie kell olyan megalapozó szakmai dokumentumnak, amelynek alapján a jövőben részletes beavatkozásokat lehet végezni – mondta Győri András főkertész.

Ismertette, hogy a „zöldre” úgy kell tekinteni, mint strukturális elemre, ezért is nevezzük zöldinfrastruktúrának a várost átfogó zöldhálózatot, ami a klímaváltozással szemben kiegyenlítő módon jelenhet meg a városokban. (A fogalom körülbelül 10 éve az amerikai tájépítészeti gyakorlatból terjedt el, aztán átvette az Európai Unió, és a hazai országos jogszabályokba is beépült.)

– Kecskeméten sajátos beépítés valósult meg az évszázadok során, ahol a fásítás nagy hagyományokkal bírt. Vannak negatív példák sajnos, ahonnan kikoptak az utcákból a fasorok, azonban a közelmúltban néhány esetben sikerült ezt a folyamatot visszafordítani, mint például a Kada Elek utcában – folytatta Győri András. Hozzátette: sokszor felmerülő dilemma, hogy parkolás vagy fák; a példánál maradva itt mindkettő megoldódott.

Komoly kihívást jelentenek sok utcában, mint például a Kaszap, a Nagykőrösi és a Klapka utcában az idős fák, amelyek szakszerű beavatkozást igényelnek. A járdák szinte járhatatlanok, valamit kell kezdeni velük úgy, hogy a fasorok megújulva megmaradjanak.

A ZIFFA kapcsán a főkertész megosztott egy, a vizsgálati szakaszban felmerült ötletet is, melyen elgondolkodtak: a Batthyány utcában vajon megvalósítható lenne-e az, ami a Rákóczi úton már megtörtént 10 évvel ezelőtt? Mindannyian emlékezhetünk: forgalomcsillapítási célból egy-egy sávra szűkítették a közlekedést, hogy nagyobb teret kapjon a zöld. Győri András kiemelte, érdemes ezt megfontolni, amikor az új közlekedési koncepció majd elkészül. Szintén megoldásra vár az Árpád körúton húzódó – egyedenként 5-10 millió forintot érő – platánfasor, ahol már most több fa is az úttesten áll. Két lehetőség van: vagy a fákat vágják ki, vagy elgondolkodnak azon, lehet-e más, természetesebb megoldást találni.

Szó volt olyan lakossági – elsősorban a panelek közvetlen környezetében látható – kezdeményezésekről is, amelyek az emeletes házak környékét zöldítik az Árpád- és a Széchenyivárosban. Ezeket mindenképpen hatékonyabban kell támogatni az önkormányzat részéről is – hangsúlyozta a főkertész. Természetesen nagy odafigyelést igényelnek továbbra is a hagyományos közparkok, amelyeknek a száma nem túl nagy ugyan, viszont annál értékesebb zöldterületek, közülük is kiemelendő a Gyenes Mihály tér, a Katona József tér és a vasútpark.

Van az éremnek másik oldala is

– Kényes ügy a különböző infrastrukturális elemek fenntartása és üzemeltetése, ahol figyelembe kell venni a lakossági igényeket, és hogy meg is tartsák az értékes idősebb fákat, mint a Kaszap utcában vagy a Csongrádi utcában – vette át a szót Gajdácsi Zoltán. – A zöldinfrastruktúra új fogalomnak tekinthető a közterületeken, az infrastruktúra kapcsán általában az útra, a közműre, a járdára gondolunk, de most már a zöldre is kell. Vannak helyek azonban, ahol ezek egymással ellentétesek, amelyek nagy fejfájást okoznak – jelezte a Mérnöki Iroda vezetője.

Elmondta, hogy minden második évben feltérképezik a város zöldállományát, és nyomon követik, milyen fák mekkora törzsátmérővel vannak a közterületeken. Kiemelte, vizsgálják annak a módját is, miként lehetne megfogni a központban a lehulló csapadékot. Hozzátette: nagy méretű esővíztározóra nincs lehetőség, ezért jelenleg a Széchenyivárosból hordják tartályos kocsival az esővizet öntözni. A kihívások között említette a rendkívül alacsony talajvízállást, ami az utóbbi 30 évben átlagosan 12 méter, de vannak helyek, ahol nincs is víz, például a belvárosban.

– Milyen lehetőség mutatkozik akkor? – tette fel a kérdést Gajdácsi Zoltán. – A vezetékes víz drága, más városrészekből a víz szállítása sem megfelelő, és a jelenlegi zöldfelületek fenntartásához a város erőforrásai végesek, de amit ezek a rendszerek igényelnek, folyamatosan emelkedik. Egyelőre csak a tervek szintjén merült fel, hogy a város alatt húzódó patakból emelnék ki a szükséges vizet – mesélte az iroda vezetője. Jóval hamarabb megvalósítható – és a Bácsvíz bevonásával már dolgoznak azon –, hogy az aluljáróban összegyűlt vizet hasznosítsák.

Jöttek a panaszok és a kérdések

A fórumon lehetőség volt kérdezni és véleményt mondani is. Volt néhány, nem egészen a fórum témájába vágó panasz ugyan, mint a megszaporodott galambürülék, de a legtöbb kifogás jogosnak tűnt. Többen is felvetették az öntözés szemmel látható hiányát, az egyre több elszáradt fát, és hogy a hőszigetek hatására gyérülnek a zöldterületek. Elhangzott olyan vélemény, hogy szigorítani kellene – akár szankcionálni – a zöldfelületek rongálását és a szemetelést, de olyan is, hogy jóval kevesebb betonozott felületre lenne szükség a városban.

Mikulás Gábor, a Zöldítő Civil Társaság nevében mutatkozott be, aki egy konkrét esetet mesélt el arról, miként keletkezik biomassza a belvárosban, és ez hogyan lenne használható a Centrum Áruház melletti kertben, ha hagynák. A lehulló leveleket a bokrok és a fák alól, amikor már tömörödnek, ne szállítsák el, hanem helyben hasznosítsák. Azt is elmondta ezzel kapcsolatban, hogy készített egy táblát is, ráírta: ne vidd el, mert erre szükség van.

A ZIFFA-ról szóló beszélgetés folytatódik a következő hetekben is. A Széchenyi István Közösségi Házban tart fórumot november 8-án 14 órától Laczkó-Zsámboki Angéla, a 6. számú egyéni választókerület kormánypárti önkormányzati képviselője. A vendég ezen a programon is Győri András, Kecskemét város főkertésze és Bánhidai András, a Kecskeméti Városfejlesztő Kft. városfejlesztési szakértője lesz.

Ez a cikk a CERV projekt keretében készült.