Európa a lítiumért folytatott hajszában egyre inkább a Balkán felé tekint – a lítium ugyanis az e-autógyártás szűk keresztmetszete. A keresés Szerbiában már elkezdődött, most Bosznia került a figyelem középpontjába. Az uniós szabályozás előírja ugyan, hogy a harmadik országokban végzett bányászati tevékenységeket alapos ellenőrzéseknek kell alávetni a környezeti hatások minimalizálása érdekében, de sok helyi lakos attól tart, hogy ehhez Szerbiában és Boszniában hiányoznak a szükséges törvényi, szigorú követelményeknek.
Szerbiában tavaly többször is tömegek vonultak az utcákra a kormány azon terve ellen, hogy a brit-ausztrál Rio Tinto bányászati óriáscégnek engedélyezzék a lítium kitermelését a Jadar-völgyben. Mindezzel párhuzamosan a Mercedes-Benz vezetője is részt vett múlt év kora őszén azon a belgrádi csúcstalálkozón, amelyiken – a környezetvédelmi aggályok ellenére – Berlin és az EU is „lítiumalkut” kötött Belgráddal, hogy biztosítsák az elektromos járművek nyersanyagellátását. A megállapodás az európai autógyártók számára azért előnyös, mert kizárólagos hozzáférést kapnának a szerb lítiumhoz és a kontinens egyik legnagyobb lítiumlelőhelyéhez.
Boszniára a svájci Arcore AG bányászati óriáscég figyelt fel, amely a lítium kitermelésére készül a Majevica-hegy mélyéből, ami komoly aggodalmakat kelt a helyiekben. Nem kormányzati szervezetek és aktivisták egy csoportja ezért petíciót nyújtott be a Boszniai Szerb Köztársaság egyik államalakulatának – annak is szerb parlamentjéhez –, a hegy bányászati tevékenységtől való megóvása érdekében. Az Arcore becslései szerint a Majevica-hegyre tervezett, mintegy 25 négyzetkilométeres bányászati területen 1,5 millió tonna lítium-karbonát, 14 millió tonna bórsav, 35 millió tonna kálium és 94 millió tonna bányászati terület található. A cég az ásványlelőhelyeket 50 éven keresztül felszíni bányászattal aknázná ki.
