A Magyar Kerékpárosklub Kecskeméti Területi Szervezete (MK Kecskemét) a közelmúltban egy városházi egyeztetésen vett részt, ahol a konkrét problémák mellett a döntéshozók felé általános elvárásokat is megfogalmaztak, illetve kihangsúlyozták a kerékpározás fontosságát, egyúttal felhívták a figyelmet arra, hogy a beruházásoknál a kerékpáros közlekedés szempontjaira mindig legyenek tekintettel, hiszen szinte nincs olyan beruházás, ahol ennek az alapvető és fenntartható közlekedési módnak ne lenne valamilyen szerepe, kapcsolódása.
A város részéről Dr. Fekete Gábor alpolgármester, illetve a Közterületfenntartási és Beruházási Osztályról Horváth András osztályvezető, mellette pedig Szűcs Edit beruházási és Kasza Gábor közterületfenntartási csoporvezető volt ott a megbeszélésen. Bevezető gondolatként az MK Kecskemét aktivistái felvázolták, hogy a kerékpáros fejlesztésekkel az autós közlekedők helyzetén is segíteni lehet, hiszen többen kapnak kedvet kerékpározni, ezáltal kevesebben kényszerülnek autóba, így kényelmesebben elférnénk a város útjain.
Jelenleg viszont rengeteg probléma, rossz kialakítás nehezíti a bringások helyzetét, ráadásul nem csak a régebbi, „örökölt” infrastruktúraelemeknél, hanem a közelmúltbeli fejlesztések esetében is. A kerékpárosklub szerint ennek iskolapéldája, ami az Izsáki út négysávosításával megvalósult, rengeteg sebből vérzik a felújított kerékpárút.
Hiába néz ki szebben, használni nem jó az Izsáki út bringaútját
A már folytatásos regénynek is beillő tárgyalássorozatot a KecsUP Hírek nyomon követte, így írtunk arról, amikor az MK Kecskemét a problémajelzéseiről a beruházó Építési és Közlekedési Minisztériummal egyeztetett, majd az üzemeltetéssel megbízott önkormányzati illetékeseket kereste fel, és tartottak helyszíni bejárást. Emellett mi magunk is próbáltuk értelmezni a Boldogasszony téren átvezetett nyomvonalat, de csak még több kérdőjel merült fel bennünk.
Az egyik krónikus probléma az átvezetések (a Nagykörúttól a Hullám vendéglő kereszteződésig szám szerint 26 db) szintkülönbséggel történő kialakítása, ami a kényelmetlenségérzet mellett defektet okozhat, a bringás derekának sem esik jól, és hát a babakocsit toló szülők, vagy épp a mozgássérültek életét sem könnyíti meg. Korábban volt ígéret ezek lecsiszolására, ami végül nem történt meg, most egy újabb ígéret szerint egy helyen megtörténik a lecsiszolás, gyűjtik a tapasztalatokat, és ennek folyományaként történhet meg a többi átvezetésnél is a beavatkozás. A Beruházási Osztály ezzel együtt arra is ígéretet tett, hogy a jövőben nem fognak a beruházóktól, tervezőktől szinteltéréses átvezetést kérni.
Az MK Kecskemét egyébként nem csak itt, hanem a kórházi körforgalom és a katonatelepi kerékpárút esetében is kéri az átvezetések nullszintre hozását.
A Boldogasszony téren létrejött új vonalvezetés a kerékpárosklub szerint balesetveszélyes, emellett olyan értelmetlen kerülőre kényszeríti a kerékpárosokat, amit többségük nem tart be, hanem a régi vonalvezetés szerint fog továbbra is közlekedni, az újonnan telepített buszmegálló várakozói között szlalomozva. Az MK Kecskemét javaslata szerint a buszváró egy méterrel előbbre hozása és a mögöttes bokrok hátrébb telepítése lehetővé tenné a kerékpárút buszváró mögötti elvezetését, de a város közterületfenntartási szakemberei ezt nem tartják kivitelezhetőnek.
A négysávosítás kellemetlen árukapcsolása, hogy a kereszteződés átalakítása során a Nagykörút menti kerékpárút a Katona Gimnázium épülete mellett, még a kereszteződés előtt megszakad, és egy oszlop állja el a kerékpárral közlekedni kívánók útját. A kerékpárosklub a kerékpározás ellehetetlenülése miatt ezzel kapcsolatban a Jogi Osztálytól állásfoglalást kér.
További konkrét problémák és kérések
- A megyei könyvtár épülete előtt a korábbi kapacitáshoz képest csökkent az elhelyezhető kerékpáros száma, ezért bővítést szeretne a kerékpárosklub, illetve néhány támasz áttelepítését, ami a gyalogos közlekedés útjában van jelenleg;
- Tervben van a 445. számú főút és az 5. számú főút között az elkerülő mellett kerékpárút létesítése, de az MK Kecskemét véleménye szerint szerencsésebb lenne ezt a Műkertvároson át elvezetni;
- A hetényegyházi elkerülőbe bekötése során megépített felüljárón nincs kerékpáros átvezetés – ez kihagyott ziccer, a Nyíri útig, de akár Méntelekkel is remek kerékpáros hálózati összeköttetés jöhetett volna létre;
- Az évtizedekkel ezelőtt létesített kadafalvi felüljárón szintén gond a kerékpárosok biztonságos közlekedése – a kerékpárosklub továbbra is javasolja egy konzolos létesítmény megvalósítását;
- A Noszlopy téri buszpályaudvaron fedett, nagy kapacitású kerékpártároló megépítése szükséges az MK Kecskemét szerint – ehhez a MÁV/Volán csoport felé kell az igényükkel fordulni;
- Hetényegyháza – Miklóstelep, Kadafalva, és Katonatelep buszváróihoz (lehetőleg fedett) bringatámaszok telepítését szorgalmazzák. A Városháza megjelent vezetői jelezték, hogy már létesültek ilyen támaszok, és szándékuk szerint a jövőben is várhatók ilyen fejlesztések.
- A Főtéren megfontolásra ajánlják a kerékpáros forgalom Nagytemplom melletti elvezetését – a városházi álláspont szerint átgondolt távlati terv mentén kell vizsgálni ezt a kérdést, mert a Petőfi Sándor utca és Rákóczi út közötti rész komplex rendezése több fázisban történhet majd meg.
A kerékpárosklubnak egyébként volt egy 2018-as kezdeményezése a Dobó körút – Deák tér közlekedésének átalakítására, most az akkor született konkrét javaslatcsomagot újból az illetékesek figyelmébe ajánlják. - A meglévő kerékpáros hálózat állapota igen rossz, a kerékpárutak erősen leromlott állapotban vannak. Ezeket néhány éves távlatban sorra fel kellene újítani, ehhez forrást biztosítani. Az MK Kecskemét a felújítási sorrendről javaslatot készít – előzetes véleményük alapján a Ceglédi és Szolnoki kerékpáros infrastruktúra felújítása a legsürgetőbb (utóbbira EU-pályázati lehetőség keretében támogatási kérelmet nyújt be a város), de mostoha körülmények fogadják a bringásokat például az Arborétum melletti kerékpárúton is.
A kerékpárosklub általános javaslatai
A Magyar Kerékpárosklub Kecskeméti Területi Szervezete folyamatos párbeszédet, szakmai egyeztetést, mindennek pedig jól kitalált működési keretét képzeli el a városházi kapcsolattartásban.
- Tervezési szakaszban szeretnének hozzászólni a különféle útügyi beruházásokhoz, hogy meg lehessen előzni azokat a hibákat, amelyek egy új kerékpáros fejlesztés esetén is megkeserítik a közlekedők életét;
- Kezdeményezik, hogy a város közlekedésre fordított költségvetési pénzeinek legalább 1 százalékát dedikáltan kerékpáros közlekedésre használjuk;
- A meglévő infrastruktúra, városüzemeltetés, napi gondok kezelésére létesüljön aktív kapcsolat;
- A városházi politikai döntéshozók között legyen egy deklarált felelőse a kerékpáros ügyeknek;
- A fenntartható fejlődésre fordítható uniós források ne az autós közlekedés segítésére (alig látható kerékpáros érintettséggel) legyenek elköltve, hanem a kerékpározást, a közösségi közlekedést, a megújuló energiaforrások felhasználását támogassák! A többsávosítások, kereszteződések áteresztő képességének növelése csak a forgalom növekedését, a pluszban létrejövő kapacitások újabb túltelítődését hozzák magukkal;
- A mikromobilitás terjedése főként a kerékpáros infrastruktúrát fogja használni, ezért is érdemes nagyobb hangsúlyt helyezni a biztonságos, kényelmes, a haladást segítő kialakítások létrehozására;
Az egyeztetés végén úgy álltak fel az asztaltól, hogy szándékaik szerint ezek a megbeszélések rendszeressé válnak, és legközelebb nyár végén, augusztusban kerül sor majd a következő találkozóra.