A világon az egyik legsikeresebb oktatási mobilitási program az Erasmus+, mely nem csupán az egyetemisták kiváltsága. A gimnáziumban és szakképzésben tanuló diákok és oktatóik is egyre gyakrabban élnek a lehetőséggel, hogy az EU által finanszírozott ösztöndíjjal külföldön bővítsék tudásukat és tapasztalataikat. Kecskeméten is több iskola kapcsolódott be a programba – így a Kecskeméti Szakképzési Centrum intézményei is. Ám a nemzetközi utazások nemcsak a tanulóknak jelentenek új élményeket, akad helyi döntéshozó–kancellár is, aki szívesen csomagolja be a rövidnadrágját, ha Erasmus útról van szó.
A 2021 és 2025 közötti időszakban összesen 966 tanuló, oktató és munkatárs vett részt külföldi szakmai gyakorlaton, képzésen vagy továbbképzésen az Erasmus+ program keretében. A Kecskeméti Szakképzési Centrum (KSZC) minden tagintézményét bevonta az uniós programba, így a résztvevők számos izgalmas országba juthattak el – többek között Csehországba, Olaszországba, Portugáliába, Máltára, Ciprusra, Írországba, Görögországba, valamint a szomszédos Romániába és Szlovákiába, sőt legutóbb egészen a Karib-térségben fekvő Szent Márton-szigetre is elértek – válaszolta kérdésünkre Ignácz Bence főigazgató.
Az elmúlt években a diákok nemcsak gyönyörű helyekre utaztak, hanem a külföldi útjaikon a nyelvgyakorláson túl gyakorlati munkát is végeztek: volt, aki étteremben vagy tangazdaságban dolgozott, mások a kereskedelem vagy a webáruház-technika területén szereztek új ismereteket, de akadtak olyanok is, akik gyógyszertári asszisztensként vagy rehabilitációs terapeuta képzésen mélyítették el tudásukat. A mobilitási programban szerzett tapasztalataikról a résztvevők disszeminációs rendezvényeken számolnak be társaiknak – legutóbb például tavaly decemberben tartottak ilyet.
Kik vehetnek részt és kik nem?

Az Erasmus+ az Európai Unió 2021–2027-es költségvetési ciklusában kiemelt jelentőségű oktatási program: több mint 26 milliárd eurós keretösszegből támogatja az oktatás, képzés, ifjúság és sport területeit.
Magyarországon az Erasmus+ pályázati programot a Tempus Közalapítvány kezeli, amely nemcsak a felsőoktatás, hanem a köznevelés és a szakképzés mobilitási programjait is koordinálja. A szakképzési szektorban külön alprogram támogatja, hogy a tanulók szakmai gyakorlaton vehessenek részt más uniós országokban, illetve hogy a tanárok tanulmányutak és tapasztalatcserék keretében fejlesszék pedagógiai módszereiket.
A közelmúltban jelentős hazai és uniós figyelmet kapott, hogy az úgynevezett modellváltott egyetemek – vagyis az alapítványi fenntartásba került felsőoktatási intézmények – jogosultsága kérdésessé vált az Erasmus+ programban. Az Európai Bizottság összeférhetetlenségi aggályokra hivatkozva 2022 végén felfüggesztette az ezen intézmények hallgatóinak és oktatóinak mobilitását – köztük például a kecskeméti Neumann János Egyetemét is, amelynek a kuratóriumában (Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, Gaál József alpolgármester) és a felügyelőbizottságában (Szemereyné Pataki Klaudia polgármester) politikusok foglalnak helyet. Bár a magyar kormány válaszként elindította a Pannónia Ösztöndíjprogramot, az Erasmus hálózatát ez az alternatíva aligha tudja pótolni.
Fontos azonban hangsúlyozni: az általános és középfokú magyarországi oktatási intézmények, valamint a szakképző iskolák jogosultak maradtak az Erasmus+ program forrásaira – így a kecskeméti szakképzés résztvevői sem estek el a lehetőségtől.
Az Erasmus+ szakképzési mobilitási program keretében a munkatársak és tanulók különféle időtartamú, célú és létszámú külföldi tapasztalatszerzési lehetőségekben vehetnek részt. A munkatársak számára elérhető például szakmai látogatás (2–60 nap), oktatási vagy képzési tevékenység végzése (2–365 nap), valamint rövidebb kurzusok és képzések (2–10 nap). A tanulók mobilitása több formában is megvalósulhat: lehetőség van szakmai versenyeken való részvételre (1–10 nap), csoportos tanulmányutakra (2–30 nap), valamint rövid (10–89 nap) vagy hosszú távú (90–365 nap, azaz ErasmusPro) tanulási célú mobilitásra is.




