„Ha már sok pénzbe kerül, akkor legalább sokan használják” – jelentette ki a helyi buszközlekedés kapcsán Homoki Tamás, a témáért felelős alpolgármester a júniusi közgyűlésen. A Kecskeméti Közlekedési Központ (KeKo) Kft. 2020. január 1-jével indult el, a cég tevékenységét és a szolgáltatás színvonalát nézték át és értékelték a képviselő-testületi ülésen. A KeKo által készített beszámoló szerint 2023-ban az eladott bérletek száma 151 ezer volt, tavaly már 227 ezer. De a növekedésnek ára van, az önkormányzatnak évről-évre egyre nagyobb támogatást kell nyújtania a helyi közlekedési társaságnak: 2022-ben még 2,1 milliárdot, 2023-ban 2,3 milliárdot, múlt évben pedig már 2,9 milliárdot.
Ritkán látni számokat arról, hogy hányan használják a kecskeméti buszokat, mennyien vásárolnak bérletet – a KecsUP-nak pedig végképp szinte nulla esélye van adatokhoz férnie, miután a KeKo nekünk még a jó hírekről sem nyilatkozik, noha önkormányzati többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságként a sajtótörvény értelmében köteles lenne elősegíteni a médiatartalom-szolgáltató tájékoztatási feladatának elvégzését.
De a június 26-ai közgyűlésen kijött egy beszámoló a kecskeméti közösségi közlekedéssel kapcsolatban, amely egyrészt összegzi a KeKo 2020. január 1-jei elindulásától 2024. december 31-ig terjedő időszakot, másrészt közöl jópár statisztikát az utasforgalomról is.
„A közösségi közlekedés 2019. évi átszervezése jó döntés volt. A COVID-19 okozta pandémiás helyzetet követően jelentősen visszaállt, sőt növekedett a közösségi közlekedés irányába megnyilvánuló kereslet, amely a bemutatott számos intézkedés eredménye, és egyben megmutatja azt is, hogy a továbbiakban is fontos hasonló intézkedések, fejlesztések bevezetése” – két mondatban így szól az összegzés a 25 oldalas, dr. Homoki Tamás alpolgármester által jegyzett előterjesztés végén.
A KeKo-t 2019-ben alapították, mert a városvezetés (és érezhetően a lakosság is) elégedetlen volt a DAKK-kal és elhatározták, hogy megpróbálkoznak egy saját céggel ellátni a tömegközlekedés megszervezését. 2018-ban az önkormányzatnak már több mint 1 milliárd forintot kellett térítés gyanánt fizetnie az állami szolgáltatónak, miközben – mint azt az alpolgármester 2021-ben a Baonnak elmondta – a buszok ugyanannyit futottak, a színvonal nem nőtt, sőt, a panaszok csak sokasodtak.
A (közösségi) közlekedés iránt érdeklődőknek a közgyűlésre készült anyag egyébként kifejezetten érdekes lehet, mert jól kitűnik belőle, hogy a város közlekedési cége – amely tehát a buszközlekedést tervezi, szervezi és a sofőröket adó Inter Tan-Kertől megrendeli – valóban sok utasbarát lépést tett. Csak pár példa: elindították a Facebook-oldalukat (ahol viszont már régóta korlátozzák a hozzászólásokat), bevezették az okostelefonon megvásárolható mobiljegyet, indítottak iskolabuszokat, Hetényegyházán pedig kisbuszos gyűjtőjáratot, a helyi bérleteket elfogadják sok távolsági buszon (és a Hetényen keresztül Lajosmizse felé közlekedő vonaton), a közgyűlés döntése értelmében 2024 áprilisától a diákok 100 forintért válthatnak havi vagy 30 napos buszbérletet, a 148-as vonalán délelőttönként rugalmas útvonalon indulnak igényvezérelt járatok a Vasútállomás és a Déli iparterület között. Voltak aztán kevésbé népszerű intézkedések is, mint a járatok sokak által kritizált átszámozása, ezzel mi is sokat foglalkoztunk (például itt és itt és itt).
A KeKo működését eleinte nagyban nehezítette, hogy szinte elindulásával egyidőben (két és fél hónappal később) berobbant a Covid-járvány, veszélyhelyzetet hirdettek ki. 2020-ban összességében 17 százalékkal kevesebb menetjegyet értékesítettek, mint a járvány előtti 2019-es évben. A pandémia járatritkításokat vont maga után, és kezdetben sokan nem is mertek busszal utazni.
Jó hír, hogy kevesebb lett a teljesen kimaradt járatok száma, ez tartósan tíz alatt van évente.
Az alábbi grafikonokon jól látszódik, hogy valóban emelkedett az eladott bérletek száma. 2023-ban még havi 15 ezer körül mozgott, de volt, hogy a 10 ezret is alig érte el (főleg nyáron, amikor kevesebben vannak a városban).
2024-ben jól látszik egy nagy ugrás április hónapban, ez egyértelműen amiatt lehet, hogy bevezették a 100 forintos diákbérletet. Azóta a bérletek száma – a tanulóknak köszönhetően – többször meghaladta a 20 ezret is.
A KeKo által készített beszámoló szerint 2023-ban az eladott bérletek száma 151 ezer volt, tavaly már 227 ezer. Egyre kevesebben vásárolnak menetjegyet, 2023-ról 2024-re több mint kétszázezerrel kevesebbet adtak el. Az különösen rosszul jár, aki nem előre vált tikettet 300 forintért, hanem a buszon veszi meg 500-ért.
Utasszám alapján is kifejezetten jól fejlődött a KeKo, az alábbi táblázat azt mutatja, összesen hányszor vették igénybe a helyi buszokat Kecskeméten és országosan (Budapest nélkül). Kecskeméten 2019-hez (tehát a Covid előtthöz képest) majd 40 százalékkal magasabb a mutató, míg országosan 10 százalékos csökkenés volt.
Csakhogy mindennek megvan az ára. Az alábbi grafikonon is látszik, évről-évre hogyan kell többet költenie a városnak a szolgáltatásra; 2020-ban 1,7 milliárdról indult a finanszírozás, tavaly már 2,9 milliárdnál járt. 
„A közösségi közlekedési szolgáltatás sehol nem tud a világon önellátó lenni. Ez a fenntartó részéről mindig jelentős anyagi ráfordításokat igényel, de ha már sok pénzbe kerül, akkor legalább sokan használják, olyan módon, hogy ezáltal a város élhetőségét is egyre jobban tudják biztosítani” – mondta a közgyűlésen ezzel kapcsolatban Homoki Tamás, a közösségi közlekedésért felelős alpolgármester.
Király József (Szövetség) a múltba visszatekintve felidézte, hogy hat éve a buszközlekedés átszervezésére megalakult ideiglenes bizottság csapatként működött, voltak benne várospolitikusok és szakértők is, és „letették annak az alapját, ami alapján most működik a közösségi közlekedésünk”. Ugyanakkor nem rejtette véka alá a véleményét, hogy az akkori elvárásaihoz képest „még mindig nem olyan sokan utaznak Kecskeméten” busszal. Hozzátette, a város pedig „mindent megtesz érte”, „hihetetlen módon” megnőtt a buszok által megtett kilométerek száma, a járatsűrűség is. Az ellenzéki frakcióvezető szerint vizsgálni kellene szakemberekkel, hogy miért nem veszik igénybe még többen a buszokat. Király József szerint azon is el kellene gondolkodni, hogy „egy-egy vonalakon mekkora a kihasználtság, vagy esetleg lehet-e valamilyen módon spórolni”.
Homoki Tamás azt is bejelentette a közgyűlésen, hogy – megfogalmazása szerint – hamarosan talán teljes egészében „le tudnak számolni a KeKo előtti múlttal”, és a következő közgyűlésre lesz egy előterjesztés „a bizonyos Volánbuszos-perről”, amit végérvényesen le tudnak zárni. Ennek a lényege – mint azt az Átlátszó 2024-ben megírta -, hogy a Volán a várost perelte be, Kecskemét pedig viszontkeresetet nyújtott be az állami busztársaság ellen; a Volán 1,5 milliárd forintot követel a várostól, az önkormányzat viszont 2 milliárd forintot meghaladó követelést terjesztett elő.
