„Ha már sok pénzbe kerül, akkor legalább sokan használják” – jelentette ki a helyi buszközlekedés kapcsán Homoki Tamás, a témáért felelős alpolgármester a júniusi közgyűlésen. A Kecskeméti Közlekedési Központ (KeKo) Kft. 2020. január 1-jével indult el, a cég tevékenységét és a szolgáltatás színvonalát nézték át és értékelték a képviselő-testületi ülésen. A KeKo által készített beszámoló szerint 2023-ban az eladott bérletek száma 151 ezer volt, tavaly már 227 ezer. De a növekedésnek ára van, az önkormányzatnak évről-évre egyre nagyobb támogatást kell nyújtania a helyi közlekedési társaságnak: 2022-ben még 2,1 milliárdot, 2023-ban 2,3 milliárdot, múlt évben pedig már 2,9 milliárdot.
Ritkán látni számokat arról, hogy hányan használják a kecskeméti buszokat, mennyien vásárolnak bérletet – a KecsUP-nak pedig végképp szinte nulla esélye van adatokhoz férnie, miután a KeKo nekünk még a jó hírekről sem nyilatkozik, noha önkormányzati többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságként a sajtótörvény értelmében köteles lenne elősegíteni a médiatartalom-szolgáltató tájékoztatási feladatának elvégzését.
De a június 26-ai közgyűlésen kijött egy beszámoló a kecskeméti közösségi közlekedéssel kapcsolatban, amely egyrészt összegzi a KeKo 2020. január 1-jei elindulásától 2024. december 31-ig terjedő időszakot, másrészt közöl jópár statisztikát az utasforgalomról is.
„A közösségi közlekedés 2019. évi átszervezése jó döntés volt. A COVID-19 okozta pandémiás helyzetet követően jelentősen visszaállt, sőt növekedett a közösségi közlekedés irányába megnyilvánuló kereslet, amely a bemutatott számos intézkedés eredménye, és egyben megmutatja azt is, hogy a továbbiakban is fontos hasonló intézkedések, fejlesztések bevezetése” – két mondatban így szól az összegzés a 25 oldalas, dr. Homoki Tamás alpolgármester által jegyzett előterjesztés végén.
A KeKo-t 2019-ben alapították, mert a városvezetés (és érezhetően a lakosság is) elégedetlen volt a DAKK-kal és elhatározták, hogy megpróbálkoznak egy saját céggel ellátni a tömegközlekedés megszervezését. 2018-ban az önkormányzatnak már több mint 1 milliárd forintot kellett térítés gyanánt fizetnie az állami szolgáltatónak, miközben – mint azt az alpolgármester 2021-ben a Baonnak elmondta – a buszok ugyanannyit futottak, a színvonal nem nőtt, sőt, a panaszok csak sokasodtak.
A (közösségi) közlekedés iránt érdeklődőknek a közgyűlésre készült anyag egyébként kifejezetten érdekes lehet, mert jól kitűnik belőle, hogy a város közlekedési cége – amely tehát a buszközlekedést tervezi, szervezi és a sofőröket adó Inter Tan-Kertől megrendeli – valóban sok utasbarát lépést tett. Csak pár példa: elindították a Facebook-oldalukat (ahol viszont már régóta korlátozzák a hozzászólásokat), bevezették az okostelefonon megvásárolható mobiljegyet, indítottak iskolabuszokat, Hetényegyházán pedig kisbuszos gyűjtőjáratot, a helyi bérleteket elfogadják sok távolsági buszon (és a Hetényen keresztül Lajosmizse felé közlekedő vonaton), a közgyűlés döntése értelmében 2024 áprilisától a diákok 100 forintért válthatnak havi vagy 30 napos buszbérletet, a 148-as vonalán délelőttönként rugalmas útvonalon indulnak igényvezérelt járatok a Vasútállomás és a Déli iparterület között. Voltak aztán kevésbé népszerű intézkedések is, mint a járatok sokak által kritizált átszámozása, ezzel mi is sokat foglalkoztunk (például itt és itt és itt).
A KeKo működését eleinte nagyban nehezítette, hogy szinte elindulásával egyidőben (két és fél hónappal később) berobbant a Covid-járvány, veszélyhelyzetet hirdettek ki. 2020-ban összességében 17 százalékkal kevesebb menetjegyet értékesítettek, mint a járvány előtti 2019-es évben. A pandémia járatritkításokat vont maga után, és kezdetben sokan nem is mertek busszal utazni.
Jó hír, hogy kevesebb lett a teljesen kimaradt járatok száma, ez tartósan tíz alatt van évente.
