Egy különleges ősbemutató volt az idei első premier a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban

A Szabó Borbála Száz karácsony című drámájából készült előadást szeptember 21-én, a magyar dráma napján láthatta először a közönség Kovács Lehel rendezésében, a Ruszt József Stúdiószínházban. Száz karácsony története pereg le előttünk egy család életén keresztül telis-tele fájdalommal, örömmel, küzdéssel, kudarccal, ki tudja honnan merített erővel és gyarlóságokkal.

Egy család nappalija, terített asztal, karácsony – így csöppenünk bele a Koncz család életébe 1923. december 25-én. A helyszín mindvégig változatlan, miközben szereplők érkeznek és eltűnnek, átélnek nagyon sok örömöt és bánatot, küzdenek, féltenek és szeretnek. Miközben újra és újra felkerül az asztalra a töltött káposzta és a bejgli, elrobog velünk száz esztendő.

Szabó Borbála drámája egy teljes évszázadot ölel fel a magyar történelem lenyomataival együtt. A mű eredetileg Budapest egyesítésének 150. évfordulójára kiírt drámapályázatra született, bekerült a legjobb nyolc közé, és helyet kapott az évfordulóra megjelent antológiában. Szabó Borbála elküldte a szöveget Cseke Péternek, a kecskeméti teátrum direktorának, akinek annyira megtetszett a történet, hogy nem volt kérdés: ebből előadásnak kell születnie a hírös város teátrumában.

A Száz karácsony nemcsak egy család krónikája, hanem a történelem lenyomata is. 1923-tól 2023-ig vezet végig bennünket, miközben a szereplők életén keresztül felvillannak a huszadik század sorsfordító eseményei: a második világháború, az ’56-os forradalom, a rendszerváltás.

Bár a magyar történelem folyamatosan jelen van, mégsem a klasszikus történelemmesélés a cél.

„- Szabó Borbála talált egy varázslatos megoldást: az idő úgy pereg, hogy észre sem vesszük, mikor cserélődnek ki a kezek, amelyek vezetnek minket. Egy pillanat, és már el is telt száz év. Ez az egyik legfontosabb üzenet: legyünk jelen, ne hagyjuk, hogy az élet úgy rohanjon el mellettünk, hogy észre sem vesszük” – emelte ki Kovács Lehel.

A történet középpontjában egy erős nő áll: Koncz Klára, akit a darabban Märcz Fruzsina alakít. Klára alakjában egyszerre van jelen a megalkuvás és a rendíthetetlen erő.

„- Egy nő, akinek száz év alatt mindenhez alkalmazkodnia kell, de közben mindent humorral és szeretettel kezel. Ez teszi őt igazán központi figurává, aki köré gyűlnek az emberek. Az élet legkomolyabb pillanataiban is képes feloldani a fájdalmat egy mosollyal” – árulta el Märcz Fruzsina.

A darabban a szerző dédnagymamáját Koncz Lajosné Árkossy Lenkét Hajdú Melinda alakítja.

„- A történet elején még fiatal édesanya, és egészen idős nagymama koráig követhetjük végig az életét. Gyönyörű, teljes női sors íve ez, egy olyan asszonyé, aki a családjának szentelte az életét, és mindenféle nehézséggel megküzdve összetartotta őket. Lenkét megformálni nagyon izgalmas kihívás, szép feladat számomra” – fogalmazott az általa alakított karakterrel kapcsolatban Hajdú Melinda.

A gyorsan lepergő száz év színpadra állítása természetesen komoly látványbeli kihívás is volt. A történet egy család nappalijában játszódik, az ünnepi asztal mellett. A szerzőnek volt egy határozott elképzelése a díszletről, de Kovács Lehel végül más vizuális világ mellett döntött.

„- Bori kapukat képzelt el. Egyet, amin belépünk, egyet, amin kilépünk, és egy harmadikat, ahol érkeznek hozzánk az emberek. Én viszont inkább egy erdőt láttam magam előtt. Sötét, bizonytalan helyet, tele izgalommal és kérdésekkel, hogy honnan jövünk és hova megyünk. A hit persze kifényesítheti ezt az erdőt, de a titok megmarad. És mivel karácsonyról van szó, természetesen nem hiányoznak a karácsonyfák sem” – árulta el Kovács Lehel.

A Koncz család történetét Koltai-Nagy Balázs, Hajdú Melinda, Fazakas Géza, Csapó Virág, Magyar Éva, Lakatos Máté, Märcz Fruzsina, Antóci Dorottya, Szabó Dorottya, Pál Attila, Ferenc Bálint és Szegvári Júlia kelti életre. A látványos színpadképet Molnár Anna díszlettervező álmodta meg, a jelmezek pedig Pirityi Emese tervei alapján készültek. A darab dramaturgja Tóth Kata volt, a zenei szerkesztő pedig Krisztik Csaba, akinek a munkáját Szegvári Júlia segítette.

Forrás: Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház