Kecskemét polgármestere is fent van az aHang szégyenlistáján

„Lopnak” néven érhető el az az új aloldal az aHang honlapján, ahol a NER 2010-től napjainkig terjedő időszakának fontos szereplőit vonultatják fel egy arcképcsarnokban. Az elnevezés maga árulkodó, nem az épülünk-szépülünk megközelítést vették alapul, hanem azokat a politikusokat és oligarchákat sorolják fel, akik szerintük a markukban tartják az országot.

A nemzeti szégyenfalra és szégyentérképre felkerült – több ismert megyei szereplő mellett – Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere is.

Mint írják, „Kecskemét jelenlegi fideszes polgármesterének, Szemereyné Pataki Klaudiának a neve az elmúlt évek legnagyobb horderejű korrupciógyanús ügye kapcsán is előkerült”, utalva ezzel a Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) és az MNB-alapítványok körüli botrányra, amelyben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) feljelentése alapján jelenleg is nyomozás zajlik, és amely témában a KecsUP Hírek is számtalan saját cikkel jelentkezett az elmúlt hónapokban.

A civil szervezet arra is emlékezteti az olvasókat, hogy Kecskemét polgármestere eleve csak az elhíresült „Lex Szemereyné”, egy külön, mondhatni személyre szabott jogszabály-módosítással lehet a mai napig az NJEA felügyelőbizottsági tagja, hiszen összeférhetetlenség mutatkozott azzal kapcsolatban, hogy a városi közgyűlés vezetőjeként is jelentős befolyása van az egyetem működésére.

A megyei szégyenlistáról természetesen nem maradhatott le Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Fidesz megyei országgyűlési képviselője sem. Ő az NJEA kuratóriumának tagja, így az MNB-alapítványi ügyben ugyancsak érintett, de az aHang felemlíti a lakiteleki Hungarikum Liget komplexumot (vagy talán már minitelepülést) is, amelybe az elmúlt évtizedek alatt sok-sok milliárdban mérhető közpénz érkezett.

Szerepel még a szégyenlistán Zsigó Róbert, Baja és térségének megyei országgyűlési képviselője is, aki Kecskemét polgármesteréhez hasonlóan egy személyre szabott jogszabályi módosítás érdekében lobbizott – a „Lex Zsigó” egy könyvtárigazgatói pályázat kapcsán a kulturális intézmények vezetőire vonatkozó végzettségi előírásokat írta át.

Font Sándor megyei országggyűlési képviselő egy általa vezetett civil szervezet, a Pálinkafőzők Országos Egyesületének juttatott pályázati források okán, Bányai Gábor ugyancsak Bács-megyei országgyűlési képviselő pedig fiának állami földárveréseken nyertes pályázata miatt került fel az aHang szégyentérképére.

Ugyanakkor a Bács-megyei szégyentérkép egyik legerősebb neve nem politikusé, hanem egy tiszakécskei üzletemberé, akit az aHang jachtos oligarchaként jelöl meg – Szíjj László mindennapos szereplője az országos sajtónak, mintegy szimbolikusan is megjeleníti a politikai hatalom és a kegyeltként kezelt céges birodalmak egészségtelen összefonódását. Duna-csoportjának zászlóshajója a Duna Aszfalt Mélyépítő Zrt., amelynek az állammal történő üzletelése egy-egy közbeszerzési pályázat során a több tíz-, akár százmilliárdos nagyságrendek környékén mozog. Gyakran kell útra magánrepülővel a válogatott külföldi focimeccseit a helyszínen megtekinteni, ilyenkor prominens politikusok is vele tartanak, nyári jachtos kikapcsolódásainak egyikén pedig Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminisztert is lefényképezték már.

A Bács-megyei politikusok és cégtulajdonosok mellett az aHang országos szégyenfalán helyet kapott természetesen számos jól ismert arc és név is, a fajsúlyosabbak közül csak felsorolásszerűen megemlíthetjük Matolcsy Ádámot, Jászai Gellértet, Rogán Antalt, és persze lehagyhatatlan Mészáros Lőrinc is.

A „Lopnak” (amelyhez egy videót is készítettek) nem csupán egy információs gyűjtőhely az aHang közleménye szerint, hanem egy hosszabb távú kampány, amely a választásokig előttünk lévő hónapokban szeretne áttekintést adni arról, hogy miként épül fel, hogyan működik és gazdagodik újra és újra ugyanaz a hatalmi háló, és hogy megmutassa,

„a vezető politikusok és a gazdasági elit már az egész országot behálózták: kis gömböcként mindent befalnak, miközben az átlagemberek, a nagy többség nem jut előre.”

“Politikai felelősségünk van nekünk is. Minden néma perc, minden hallgatás, minden „nem az én dolgom”: egy újabb összekacsintás a hatalommal. Ez ellen indulunk most el! Most eljött az ideje, hogy még többet tegyünk, rendszerszinten mutassuk meg, kik tartják markukban az országot. A Lopnak célja, hogy ne csak hírekben, elszórtan lássuk az ügyeket, hanem összefüggéseiben: nevekkel, arcokkal, kapcsolatokkal. Ez látlelet a kételkedők számára és figyelmeztetés mindannyiunknak” – fogalmazta meg az oldal kapcsán Szalóki Viktor, az aHang politikai igazgatója.

Ahol felhívják a figyelmet arra, hogy az elmúlt másfél évtizedben több mint 60 milliárd eurónyi uniós támogatás érkezett Magyarországra, és hogy ennek jelentős része a gazdasági elit és néhány vezető zsebébe került. Pedig fel lehetett volna ezeket a forrásokat használni jó egészségügyre, korszerű oktatásra, szociális védőhálóra, megfelelő infrastruktúrára is.

Szerintük Orbán Viktornak és kormányának történelmi bűne, hogy másfél évtized alatt lezüllesztették az országot, és sereghajtók lettünk az EU-ban.