Nem verték nagy dobra, de a város honlapjára – legalábbis néhány napra – felkerült az egykori KTE-pályán megépítendő lakópark úgynevezett telepítési tanulmányterve. Egy olvasónk szólt erről, mi pedig átnéztük az 54 oldalas dokumentumot, és megírtuk belőle az eddig nem ismert érdekes információkat.
Olvasónk elmondta: gyakran szokta nézni a város hivatalos honlapját, a Polgármesteri Hivatal által üzemeltetett kecskemet.hu-t, mivel régóta vár egy beadványa ügyében döntésre. Így vette észre véletlenül a következő hirdetményt: „Településrendezési szerződést megalapozó telepítési tanulmányterv véleményezése a Kecskemét, Kuruc körúton Aegopolis Lakópark létesítéséére irányuló településfejlesztési szándék kapcsán”.
Nem a címlapon volt az anyag, sőt: jól kell ismerni ahhoz a honlap „bugyrait”, hogy valaki egyáltalán ráakadjon. Célirányosan öt kattintással lehetett eljutni hozzá, több alkalommal akár tucatnyi menüpont között kiválasztva a megfelelőt. Valószínűleg aki nem nyomoz tudatosan egy ilyen jellegű dokumentum után, észre sem veszi (egyébként ez az elérési út: Városháza => Önkormányzat => Várostervezés => Településtervezés => Nyilvánosság).
Mivel olvasónk látta korábbi cikkeinket, riportjainkat a tervezett lakóparkról, gondolta, érdekes lehet számunkra a dokumentum, így múlt héten szólt szerkesztőségünknek. Mi pedig letöltöttük, és elkezdtük feldolgozni a terjedelmes anyagot.
Utána jött a meglepetés: pár nappal később visszamentünk az olvasónktól kapott linkre, de a cím alatt már csak ez volt olvasható:
„A kért oldal nem található.”
Ha most a leírt menüútvonalon megyünk végig, akkor már csak korábbi anyagokat látunk (pirossal odaírtuk a hirdetmény kiadásának dátumát).
1 / 2
Új galéria
Magyarán leszedték az Aegopolis Lakóparkról szóló tömörített fájlt, amely három pdf-et tartalmazott. Ez azért érdekes és némiképp furcsa, mert korábbi hasonló dokumentációk – telepítési tanulmányterv véleményezése ügyében – fent sorakoznak a leírt menüpontban. Igaz, azokat a polgármester jegyzi, és arról szólnak, hogy az elkészült tanulmánytervekhez írásos észrevételeket és javaslatokat lehet tenni elektronikus úton.
Az Aegopolis Lakópark esetében viszont Öveges László főépítész véleménye, feljegyzése volt fenn. A vonatkozó 419/2021-es kormányrendelet szerint ugyanis az ő feladata arról nyilatkozni, a telepítési tanulmányterv összhangban áll-e a városi településfejlesztési és településrendezési céljaival, valamint a településrendezési szerződés tervezete összhangban áll-e a területrendezési szabályokkal, a zöldinfrastruktúra ellátottság követelményeivel (a főépítész véleményét cikkünk végén közöljük). A tanulmánytervet a kormányrendelet szerint ezt követően a település polgármestere véleményezteti a partnerekkel, erre legalább 15 napos határidőt kell biztosítani.
A tanulmánytervet tehát még egyszer biztosan fel kell majd tenni a Polgármesteri Hivatal oldalára, és emailben lehet majd küldeni hozzá észrevételeket, javaslatokat. Ha ezt kiszúrjuk, akkor szólunk majd olvasóinknak.
A kormányrendelet szerint az önkormányzati főépítész feljegyzését és a partnerek véleményét a település képviselő-testületének a településrendezési szerződés megkötése előtt érdemben vizsgálnia kell.
„Pezsgő központ” létrehozása a beruházó célja
Az 54 oldalas telepítési tanulmánytervet egy győri tervezőiroda, a Design Plan Zrt. készítette (a településtervező és a kerttervező is győri vállalkozó-cég volt), az építtető – mint korábban megírtuk – a Green Mall Projekt Kft. nevű társaság.
Arról is beszámoltunk, hogy a régi KTE pálya területén egy lakópark épül (nyolc tömbben, 4-5 szintes épületekben összesen 392 lakással), de lesznek a területen üzletek, éttermek, edzőtermek is. A tervek szerint a két zóna jól el fog különülni egymástól, a terepszinten helyezik el a kereskedelmi-szolgáltató egységeket, míg efölött lesznek a lakások.
„A tervezés során az elsődleges cél a kor szellemének és igényeinek megfelelő életkörülmények megteremtése, korszerű és fenntartható műszaki megoldásokkal, igényes épített környezettel, értékteremtéssel” – fogalmaz a tanulmányterv. További szándékuk „egy olyan pezsgő központ létrehozása, ami bár részben funkcióváltással, de a területet újra életre kelti – közösségi terek, üzletek, szolgáltatások, parkolók – létrehozásával, melyek segítik az itt lakók mindennapjait”. Máshol úgy írják, a fejlesztések „a városközpont kiterjedését eredményezik”. Azt már mi jegyezzük meg: ahhoz, hogy ez teljes egészében igaz legyen, az immár tizenöt éve tervezett, eddig kapavágás nélkül hárommilliárd forintot felemésztő intermodális csomópontnak is el kellene készülnie.
Úgy számolnak, a lakásokban mintegy 1000-1500 fő lakik majd, akik a telken belül tudják majd elintézni a napi bevásárlásaikat.
„A tervezett épületegyüttes mind munkahelyteremtési szempontból, mind pedig adóbevételi szempontból kifejezetten értékes beruházásnak minősül, mely a Városvezetés és az állampolgárok számára egyaránt vonzó előnyökkel járna” – ecsetelik tovább az Aegopolis Lakópark előnyeit a tervezők.
Itt említik meg, hogy „új, értéket képviselő márkák, üzletek jelenhetnek meg, melyekre az előzetes felmérések szerint igény mutatkozik”. Konkrét márka nincs megnevezve, annyival egészítik ki a megállapítást, hogy a város „kiskereskedelmi ellátottsága közepesnek mondható”, „több olyan hazai és nemzetközi piaci szereplő van, amelyek kifejezetten hiányoznak Kecskemét életéből, mivel nem áll rendelkezésre az igényeiknek megfelelő üzletterület, illetve bevásárlóközpont”.
A tervezők a beruházás indokoltságánál hivatkoznak Kecskemét településfejlesztési stratégiájára, amely megállapítja: a történelmi városterületen (a nagykörúton belül rész mellett ide sorolják a Máriavárost, Árpádvárost, Bethlenvárost, Mezeivárost is) „lassú, de egyértelmű elöregedési folyamat zajlik”, így jelenleg nem képes népességének megújítására, „ez is indokolja a városrehabilitációs akciók és a belvárosi épületállomány megújítását, a belvárosi élet vonzóbbá tételét”.
De a beruházás szerintük azért is szükséges, mert segítené, hogy a Rákóczi út betöltse azt a városképileg fontos szerepet, amelyet régen szántak neki („palotás sugárútnak” álmodták meg, de soha nem lett valódi reprezentatív felvonulási út).
- A tanulmánytervből kiderül, hogy az ingatlan nagy részén a megengedett legnagyobb épületmagasság 16 méter.
Zöldfelületek: privát lebegő kert, zártkörű kondipálya
„A kert kialakításának elképzelése, hogy minél inkább természetközeli megjelenése legyen, minél kevésbé tűnjön emberi kéz alkotásának, inkább olyan érzést keltsen, hogy szép természeti környezetbe épült a lakópark. Előképnek a Kiskunsági Nemzeti Park homokbuckavidékét tekintettük” – írják a zöldfelületekről.
Sokakat érdeklő kérdés, hogy a korábbi focipálya mennyire lesz beépítve, mekkora hangsúlyt helyeznek zöldfelületek kialakítására és ezek bárki előtt nyitottak lesznek-e, vagy csak a lakóparkban élők élvezhetik? Nos, úgy néz ki, is-is.
A tanulmánytervből az olvasható ki, hogy a kert kétszintes lesz, az épületek körül parkot alakítanak ki, az emeleti részeken „a lakóegységek szabad életterét biztosító” tetőkertet. A két szint kertje karakterében nem fog elkülönülni egymástól, mindkét területen kanyargó sétányok lesznek, mellettük szabálytalan díszfű és évelőcsoportok, fák és facsoportok.
A tanulmányterv többször megemlíti, hogy a kereskedelmi és lakó funkciók elválasztására született meg egy „lebegő kert” ötlete.
- „Ez a privát zöldfelület a lakópark közösségének élhetőségét, a humánusabb környezet megteremtését kívánja szolgálni” – írják.
- Máshol pedig ezt: „az intenzíven növényesített, tereptől elemelt zöld lemez (…), a ‘lebegő kert’ csak az itt élők privát tulajdona, erre a felületre a kereskedelmi és szolgáltató zónába érkező vendégek nem juthatnak fel”.
Tehát ebből az olvasható ki, hogy lesz a lakóparkon belül bárki számára látogatható zöldfelület, de csak alul lehet majd sétálni, esetleg futni, talán kutyát is sétáltatni.
A tetőkerti (tehát privát) részen lesz
