Már több újságkihordó is megtagadta a kormányközeli Bors különszámának kézbesítését, miután a bíróság ideiglenesen megtiltotta a lap terjesztését. Összefoglaljuk a legfontosabbakat az ügyben.
Egy bács-kiskun megyei kézbesítő, Jánosi Mária, aki két faluban, Tataházán és Mátételkén hordja szét a reklámújságokat az RTL Híradónak azt mondta:
„Én ezt nem vagyok hajlandó kivinni, mert nem fogom hazugsággal tömni a két falu lakosságát.”
Más kihordók is hasonló döntést hoztak:
„Én nem kívánok jogi csűrcsavarok alanya lenni, úgy döntöttem, nem viszem ki a Borsot. Ha a cég nem fizeti ki, nem halok éhen, írd és mondd, szaros nettó kettő forint negyven fillért bukok minden egyes ki nem kézbesített példányon” – írta az újságkihordó a 24.hu-nak.
A bírósági tiltás ellenére a lapot továbbra is osztogatják kormánypárti rendezvényeken, és a Mediaworks sem állította le a terjesztést. Magyar Péter milliárdos kártérítési pert helyezett kilátásba, míg Polyák Gábor médiajogász szerint a kiadó jogsértést követ el.
A Fővárosi Törvényszék kiemelte az ideiglenes tiltással kapcsolatban, hogy „a Bors a kiadvány közzétételét megelőzően nem kereste meg a Tisza Pártot a témával kapcsolatosan, annak ellenére sem, hogy a 16 oldalas kiadvány kizárólag a Tisza Párt állítólagos adópolitikai terveivel foglalkozik. Emellett a Bors a Tisza álláspontját sem jelenítette meg a kiadványban”.
A döntés után mind a Bors, mind Kocsis Máté (Fidesz) azt közölte, hogy a végzést hozó törvényszéki bíró „neve és budapesti címe megegyezik a Tisza-aktivisták kiszivárgott listáján található nőével.” (Az adatlopás ügyében már nyomoznak.) A kormánypárti lap szerint Magyar Péter „újabb példátlan támadást intézett a szólás- és sajtószabadság ellen.” Mint írták, a szerkesztőség és a lapot kiadó Mediaworks „tiltakozik a politikai nyomásgyakorlás, az Alaptörvényben biztosított jogok durva megsértése ellen”.
„A Fővárosi Törvényszék határozottan visszautasít minden olyan megnyilvánulást, amelyben bíráit – a nyilvánosság által nem ismert, azonosíthatatlan forrású és adattartalmú, az adatok keletkezésének és kezelésének módjáról semmiféle transzparens leírással nem bíró »listá(k)ra hivatkoz(gat)va« – elfogultsággal vádolják! Az ilyen eljárások alkalmasak arra, hogy aláássák a bíróságokba vetett közbizalmat”
– olvasható a közleményben.
Az ügyben megszólalt a Magyar Bírói Egyesület is, mely a Bors TISZA-csomag 2025. évi 1. lapszáma kapcsán hozott Fővárosi Törvényszék intézkedése kapcsán tett nyilatkozatot.
A következőket emelik ki:
„A bíróság határozata nem vélemény, nem sugallat, nem kampányeszköz. A bíróság határozatai jogszabályokon alapulnak, jogszabályban meghatározott módon megtámadhatóak, az arra jogosultak szabályozott formában kérhetik a számukra sérelmes döntések felülvizsgálatát. A bíróságok döntései mindenkire nézve kötelező érvényűek, az Alaptörvény XV. Cikke rögzíti: A törvény előtt mindenki egyenlő.
Amennyiben bárki úgy véli, hogy egy jogszabályok alapján, az ügy törvényes bírája által meghozott döntés rá nem vonatkozik, azzal az ország jogrendjét kérdőjelezi meg. Ha a bíróság döntéseinek kötelező ereje attól függne, hogy az érintettek elfogadják-e azokat, az a közös szabályaink érvényét vonná kétségbe, és kiüresítené az Alaptörvény alapelveit.A bírósági döntések kötelező erejének megkérdőjelezése, nevetségessé tétele vagy bagatellizálása nem csupán az igazságszolgáltatás tekintélyét sérti, hanem közös érdekeinket és a közélet tisztaságát is mérgezi.„
Ha Kecskeméten vagy Bács-Kiskun megyében tudomása van további, hasonló esetről, kérjük, ossza meg velünk, és írjon szerkesztőségünknek a [email protected] e-mail-címre.
