A Patrióták nem akarnak európai hadsereget – merre megy az EU? – a KecsUP tudósítása Strasbourgból

• „Totalitárius demokrácia” felé halad az Európai Unió a Patrióták Európáért frakciójának francia politikusa szerint. Ezzel szemben áll az a nézet, amely szerint a második világháborúból kilábaló – nyugati – nemzetállamok intézményes együttműködése nemcsak egy hosszú európai béketerv alapját teremtette meg, hanem mára a világ legnagyobb demokratikus parlamentjét is létrehozta – ezt vallják az európai bal- és jobbközépen álló európai parlamenti képviselők.
• Az Európai Parlament elnöke (Roberta Metsola) korábban úgy nyilatkozott, hogy az európaiak egyértelművé tették: „erősebb Parlamentet szeretnének, amely nagyobb szerepet játszik az Unió alakításában, és amelyet választott képviselőik nagyobb demokratikus ellenőrzéssel látnak el”. A magyar választók előtt elsősorban a lejárató plakátokról ismert Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig azt mondta: „Az uniós intézmények közötti erős, hatékony és átlátható együttműködés elengedhetetlen a demokráciánkhoz”. Utóbbi kapcsán – főként az európai szélsőbaloldali- és szélsőjobboldali frakciók képviselői szerint – akár az az érzésünk támadhat, hogy a mindenkori Bizottság valamit elhallgat, mert valójában jóval több jogot és döntési pozíciót szeretne magának, az egyenrangú partnerség helyett.
• Nem új keletű vita ez az EU-ról a Parlament és a Bizottság között – annak ismeretében főleg, hogy időközben cserélődtek a politikusok és frakciók, és radikálisabb lett a szóhasználat. Most annak kapcsán került ismét napirendre a kérdés, hogy az EP elfogadta jelentését „az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás felülvizsgálatáról”, jelezve: nagyobb átláthatóságra, bizalomra és jobb párbeszédre van szükség.

A vitára hétfő késő este került sor Strasbourgban, majd a jelentéstervezetről szerdán szavaztak a képviselők. Az eseményeket a helyszínen követtük nyomon.

Már létezik közös alap az unió további működéséhez

A felszólalók között voltak, akik hasonló destruktív jelzőkkel és hangnemben támadták Ursula von der Leyent, melyekkel gyakran találkozik a magyar olvasó a kormánypárti sajtóban. Azok viszont, akik inkább a megoldások irányába terelték a vitát, a kritika mellett védelmükbe vették az EU intézményrendszerét mint közös alapot, amely jelenlegi állapotában és minden kihívás ellenére, mégis olyan keretet teremt, amelyben Európa története során először békés körülmények között működik.

Az Európai Bizottság főtárgyalója, Maroš Šefčovič tudatosan erre hívta fel a figyelmet: ennek a keretmegállapodásnak az a célja, hogy megfeleljen a 21. század kívánalmainak. Hatékonyabban és valódi egységben lehessen dolgozni Európában, valamint az unió relevánsabbá és érdekesebbé váljon az állampolgárok szemében – mondta.

Az osztrák Lukas Mandl is hasonló hangon szólt: óriási teljesítményként értékelte, hogy az 1979 óta közvetlen választás útján működő Európai Parlament valódi demokráciát jelent az európaiak életében. Emlékeztetett, ugyanebben az évben került hatalomra Iránban a ma is fennálló rezsim, amely csak az utóbbi hetekben tízezreket ölt meg kegyetlenül. Hangsúlyozta: bízik abban, hogy az EP tovább fog létezni a békés, demokratikus világban, mint az iráni elnyomó rezsim.

A szocialisták is úgy látják, van mire építeni. A német Bernd Lange (S&D), az EP tárgyalófelügyelője a következőket mondta: „Döntő lépést tettünk előre a parlamenti felügyelet terén. Ez a megállapodás felhatalmazza a parlamenti bizottságokat a részletes információkhoz való időben történő hozzáférésre és az érdemi eszmecserére a Bizottsággal, javítva ezzel a jogalkotás hatékony ellenőrzésére és alakítására való képességüket. Ezenkívül a Parlament most megerősített jogokkal rendelkezik, biztosítva a valódi befolyást a kereskedelmi és nemzetközi tárgyalások minden szakaszában. Ez erősíti a demokratikus elszámoltathatóságot és az átláthatóságot a külpolitikában, biztosítva, hogy az az európai polgárok érdekeit és értékeit szolgálja.”

Totalitárius vagy demokratikus úton haladunk?

A részben Orbán Viktor közreműködésével 2024-ben tető alá hozott új frakció, a Patrióták Európáért (PfE) belga politikusa (Annemans) a szubszidiaritás elvét kérte számon, és azt is hangsúlyozta, hogy erősíteni kell az Európai Unió Tanácsának szerepét (ennek keretében az egyes uniós országok nemzeti miniszterei találkoznak, hogy uniós jogszabályokat tárgyaljanak meg és fogadjanak el – a szerk.), valamint a tagállamok tiltakozási lehetőségeit. Szerinte egyesek a Tanácsot el akarják tüntetni, és vannak olyan hangok is, amelyek pusztán az EP tanácsadó testületévé akarják leminősíteni – így próbálva lépésről lépésre megvalósítani az Európa Egyesült Államokat.

Hasonlóan érvelt az ECR román (Adrian-George Axinia) politikusa is, aki nem mellesleg a magyarellenes romániai AUR párt tagja. Szerinte azzal, hogy megindult az EU–Mercosur-megállapodás ideiglenes alkalmazása, a von der Leyen-bizottság átlépett egy határt, ami szerinte egyenesen „diktatórikus lépés” volt.

Konkrétabb ügyben szólalt fel az egyik német (Sven Simon) néppárti képviselő: a Parlament kezdeményezési jogának megerősítését kérte. (Ez sokat változott az évek során, korábban még az EP-nek nem volt közvetlen jogalkotás-kezdeményezési joga – a szerk.) Ebben egyébként teljes konszenzus van a szélsőjobbtól a szélsőbaloldalig: minden képviselő jóval több jogot és jogkört szeretne az EP-nek.

Nem szerepel Orbán Viktor szövetségeseinek tervében egy közös európai hadsereg felállítása

A vitában a szavak csatáját minden bizonnyal a francia Virginie Joron, a Patrióták képviselője nyerte meg. Szerinte ugyanis az az út, amelyen jelenleg az EU halad, így írható le: „totalitárius demokrácia felé haladunk”. Úgy véli, az EP-nek nincs valódi joga, a Bizottság elnyomóan viselkedik, az EU gyenge, és gazdaságilag sem teljesít jól.

Váratlanul Joron kapott egy kék kártyás kérdést (az EP-ben ezzel jelzik, ha valaki azonnal szeretne kérdést feltenni a felszólaló képviselőnek) egy lengyel képviselőtől, aki azt kérdezte: támogatna a Patrióta frakció egy közös európai hadsereget? Válaszában kifejtette: a Patrióták logisztikai szinten el tudják képzelni azt, hogy a tagállamok összehangolják hadseregeik együttműködését, de „közös hadsereg létrehozása nem szerepel a Patrióták tervében”.

Az egyetlen magyar felszólaló – a szintén Patrióta frakció tagja – Győri Enikő (Fidesz) volt, aki az otthonról jól ismert toposzokat hozta: béke kell Ukrajnában, gazdasági növekedés kell az EU-ban, mert Európa gazdaságilag romokban van. Ő is kapott egy kék kártyás kérdést (a független Katarína Roth Neveďalovától), aki arra volt kíváncsi, szerinte szükség van-e új keretmegállapodásra az EP és a Bizottság között.

Győri – mint minden más képviselőnek ilyenkor, csak kevés ideje van válaszolni – azt mondta: az uniós intézmények közötti egyensúlyt meg kell őrizni, az alapító atyák elvének tiszteletben tartásával, hogy a tagállamok minél több jogot megtarthassanak. Ez szerinte az útja annak, hogy az EU ne egy föderális berendezkedés felé mozduljon el – válaszolta.

De miről is döntöttek szerdán Strasbourgban?

Az eredmény többnyire azt foglalja magába, amiről a legtöbb képviselő, ha eltérő hangnemben, de végül is beszélt. A tárgyalók által jóváhagyott tervezet szövege tükrözi a hosszú ideje tartó egyeztetéseket, és az Európai Parlament elnöke, valamint az Európai Bizottság elnöke által 2024. október 21-én elfogadott kilenc politikai elvet, amelyek nélkül aligha lehetne működtetni egy ennyire szerteágazó intézményrendszert, mint az EU.

Így tehát rögzítették a Parlament és a Tanács egyenlő bánásmódjának elvét, a Bizottság közvetítő szerepét, valamint – mint az a vitában is elhangzott – a Parlament gyakorolhassa jogalkotási, költségvetési, politikai ellenőrzési és konzultációs feladatait.

A hosszú, néhol nehézkesen olvasható szövegbe bekerült olyan kötelezettségvállalás is, mint az információáramlás javítása, valamint a felelős biztosok fokozott jelenléte plenáris üléseken, bizottságokban és egyéb parlamenti tevékenységekben. Nem utolsósorban az európai parlamenti képviselők jelenlétének fokozása is hangsúlyt kapott, amikor a biztosok részt vesznek az üléseken. Ennek fontosságát jól mutatta a vita is, hiszen a hétfő esti eseményen alig volt jelen képviselő.

A Parlament és a Bizottság közötti keretmegállapodás tehát fontos szabályokat határoz meg a jogalkotási, költségvetési és politikai ügyekben történő együttműködésre. Metsola és von der Leyen elnökök 2024 októberében, röviddel az európai parlamenti választások után, indították el a felülvizsgálati folyamatot, és most ennek a végére került pont. Megjegyzésként: ez a frissített szöveg a 2010-es megállapodásra épül, tükrözve a több mint egy évtizedes gyakorlatot és a változó intézményi igényeket.

Az EU, ha döcögősen is, de megőrizte demokratikus intézményrendszerét, nem vált diktatúrává, és még a legkritikusabb EP-képviselők sem mondták, hogy fel kellene számolni az EU-t. A kérdés most már csak az, hogy a tagállamok vezetői milyen formában és minőségben képesek együttműködni ebben a közös, nagy európai házban – itt Strasbourgban, valamint Brüsszelben.

Az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén való újságírói részvétel pedig az EP erre vonatkozó programja keretében valósulhatott meg, mely minden EU-ban dolgozó újságíró számára rendelkezésre áll. A megjelent tartalom kizárólag a szerző álláspontját tükrözi.