Laczó Adrienn, Szabó Bence ügyvédje volt a legújabb, április 2-ai KecsUP Est vendége. A jogász és egykori bíró az eseményen a magyar igazságszolgáltatás rendszeréről, Szabó Bence volt NNI-nyomozó, valamint az ukrán pénzszállítók ügyéről beszélt, de vázolta azt is, mi lehet a kecskeméti egyetemi alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak a sorsa az Optima-kötvényekre költött 127,5 milliárd forint miatt. A szakemberrel Alter Róbert, a KecsUP Hírek lapigazgatója beszélgetett.
Laczó Adrienn, ügyvéd és egykori bíró volt az április 2-ai KecsUP Est vendége az Aranyhomok Hotelben. A szakember több aktuális közéleti ügy részleteinek ismertetése mellett beszélt a magyar igazságszolgáltatás helyzetéről is, valamint arról, miért döntött úgy, hogy lemond a bírói tisztségéről. Emellett kitért a Kecskemét mellett az egész országot lázban tartó 127,5 milliárd forintos egyetemi alapítványi ügy lehetséges következményeire is.
Nem volt több ideje erre a rendszerre
„Majdnem 30 évet töltöttem az igazságszolgáltatásban, tehát a döntésem nem egyik napról a másikra született meg. Az viszont az utolsó pillanatban jutott eszembe, hogy kiteszem a Facebookra, de nem azért tettem ezt, ami utána következett”
– osztotta meg a bírói tisztségéről való lemondásának részleteit Laczó Adrienn. Elmondta, igazából csak arra gondolt, hogy nem lesz kedve még három év elteltével is arról magyarázkodni, hogy ő már nem bíró, ezért ahelyett, hogy mindig csak kicsit tépkedné a ragtapaszt a sebéről, inkább egyben húzta le azt.
1 / 24
Laczó Adrienn ügyvéd volt az április 2-ai KecsUP Est vendége
Hozzátette, egy nagyon érzékeny időpontban történt a lemondása, amikor az volt a téma a hírekben, hogy az igazságügyi kormányzat gyakorlatilag megzsarolta a bíróságokat, és egy négyoldalú megállapodás aláírásába hajszolta bele az Országos Bírói Tanácsot, amit a bírók nagyon nagy felháborodással fogadtak. „Az ügyben aztán aláírásgyűjtés és demonstráció is volt, amit őszintén szólva ki is használtam, mert azt gondoltam, hogy rámutathatok azokra a problémákra, amiket a rendszeren belül a legtöbben látnak, de nem tudnak neki hangot adni. És úgy gondoltam, hogy kívülről fel tudom hangosítani ezeket a tapasztalatokat” – osztotta meg Laczó Adrienn, hozzátéve: azóta eszerint próbál eljárni.
Persze nem volt mindig ilyen bátor, hiszen mint sok másik kollégája, ő is sokáig gondolkodott úgy, hogy nem áll fel, mondván, ő volt ott előbb, majd egyszer megszűnik a fennálló helyzet. Aztán persze kénytelen volt felismerni, hogy olyan nagy a baj, hogy a megtisztulás borzasztó hosszú ideig fog tartani, amire neki már nincs ideje és elegendő idegsejtje sem.
A kérdésre, hogy döntését végül szakmai vagy lelkiismereti okokból hozta-e meg, elmondta, a lemondás kizárólag lelkiismereti okokra vezethető vissza. „Önállóan hoztam meg az ítéleteimet, senki nem volt, aki felemelte a telefont, hogy elmondja, mit kellene csinálni” – mondta. Azonban sok egyéb területen elindult egy negatív folyamat, ami növelte az igazságügyi kormányzattól való függőséget, és amelyek azt eredményezték, hogy már nem lehetett jól és függetlenül működni.
„Elérték, hogy olyan emberek kerültek vezető pozícióba, akiknek esze ágában sem volt a kormányzatnak nem tetsző döntéseket hozni”
– világított rá. Éppen ezért szerinte jelenleg nagyon sok a jobb sorsra érdemes kolléga az igazságszolgáltatás területén, akiknek azért áll meg egy bizonyos szinten a karrierje, mert nem állnak/álltak be a fősodorba.
A bírói függetlenség témaköre kapcsán kiemelte, hogy a nálunk jobban működő demokráciákban sem lehet azt teljes mértékben felfedezni, hiszen akármilyen is a rendszer, az valamilyen szinten összeköttetésben fog állni legalább a végrehajtó hatalommal, illetve a szervezeteket irányító személyeket is valamilyen szinten a végrehajtó hatalom fogja kinevezni. De más országokban a „beleszólás” itt meg is áll.
„Ehhez képest nálunk ez úgy működik, hogy az igazságszolgáltatásnak két csúcsvezetője van, az egyik a Kúria, a másik pedig az Országos Bírósági Hivatal elnöke. És mindkettőt az Országgyűlés választja kétharmaddal, ami nagyon szuper lehetne, ha nem tudnánk, hogy Magyarországon 16 éve a kétharmad azt jelenti, hogy egyetlen párt dönti el, ki legyen az igazságszolgáltatás csúcsvezetője” – hívta fel a figyelmet Laczó Adrienn, aki ezután részleteiben is beszámolt az irányító személyek választásának folyamatáról.
Szabó Bencével statuáltak volna példát
Az est folyamán több, jelenleg aktuális közéleti téma is szóba került, többek között Szabó Bence, egykori nyomozó kiállása és az azt követő büntetőügye. Ezt egyrészt röviden összefoglalta Laczó Adrienn, majd rátért a védence elleni nyomozás kapcsán megfogalmazott aggályokra. Elmondta, Szabó Bence úgy ment bele az egész történetbe, hogy nem tudta, milyen lesz a fogadtatása.
„Amit biztosan tudott viszont, hogy ha ő ezt a történetet a nyilvánosság elé tárja, akkor azt a munkát, amit a hivatásaként egész életében végzett, egészen biztosan feladja. Emellett fennállt annak is a lehetősége, hogy büntetőeljárás indul ellene, amit szintén vállalt”
– osztotta meg az ügyvéd, hozzátéve: a volt nyomozó ugyanis azt mondta, hogy abban a szervezetben, ahol egy ilyen eset megtörténhet, nem tudja tovább csinálni. Az egyedüli dolog, amiért hezitált, az az volt, hogy a kollégáit nem akarta bajba sodorni.
Laczó Adrienn ezután megosztotta azt, amit jelenleg tudni lehet arról a bizonyos nyomozásról, ami után Szabó Bence úgy döntött, hogy feláll. „Különböző módokon kerültek a csapathoz ügyek, ennek egyike az e-mail csatornán érkező bejelentések voltak. A rendszer az volt, hogy a beérkező leveleket a csapat mindig megvizsgálta, ami után nagyon sok olyan személyt kapcsoltak le, akinek az adathordozóin ilyen jellegű tartalmak voltak fellelhetők” – vázolta az ügyvéd. Tehát a csapatnál működik egy olyan e-mail cím, amire ha beérkezik egy bejelentés, az egyenesen náluk landol, nem megy végig a rendőrség különböző csatornáin. Azaz egyenesben kapják meg a levelet, és azután maguk dönthetik el, hogy kezdenek-e vele valamit, vagy nem. „Ez egy kiskapu, ez kifejezetten ennek az osztálynak a privilégiuma.”
Az ügyvéd ezután kihangsúlyozta, hogy az osztály nyomozói csak úgy tudnak elkezdeni dolgozni, hogyha kimennek a helyszínre és lefoglalnak minden eszközt. Utána kielemzik azokat, hogy van-e rajtuk pedofil vagy gyerekpornográf tartalom. Laczó Adrienn szerint pontosan ezt használta ki az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), hogy hozzáférjenek a két tiszás informatikus gépeihez, adathordozóihoz. Ám hogy milyen céllal, azt nem igazán lehet tudni.
„Tehát utolsó aljas módon, egy névtelen bejelentés tevődött a három tiszás informatikus srác ellen gyermekpornográfia vádjával, majd rászorították Szabó Bence osztályát a kiszállásra. Amit egyébként nem lettek volna kötelesek megtenni, ám felsőbb utasításra végül mégis kimentek anélkül, hogy háttérnyomozást végeztek volna”
– világított rá az ügyvéd. Hozzátette, mindent le is foglaltak, majd a minden egyenesen az AH asztalán landolt, ahogyan azt többek között a Gundalf-féle beszélgetésből tudjuk.
Laczó Adrienn szerint összességében ez nem egy normális keretek között zajló nyomozás volt, hiszen
- egyrészt az AH gyakorlatilag minden nyomozati cselekménynél ott volt, és mindenről azonnal valós időben értesült;
- az AH felsővezetése gyakorlatilag megrendelte, hogy mi legyen a következő lépése a nyomozóknak;
- a számítógépen talált képekről készített részletes jelentés nem kerülhetett bele a nyomozati iratba hónapokon keresztül.
Amin azonban megcsúsztak – ez egyébként Laczó Adrienn szerint az egész rendszer egyik legnagyobb hibája -, hogy a lojalitás szempontja bőven megelőzte a hozzáértés szempontját. „De nekünk annyiban jó volt, hogy ebben az elbaltázott kémsztoriban sem az annyira hozzáértő emberek ücsörögtek, így nem mérték fel azt, vagy nem számítottak rá, hogy ez a Gundalf nevű srác folyamatosan minden beszervezési kísérletről tájékoztatja az ő felsőbb kapcsolatát, ráadásul képernyőképek formájában” – közölte az ügyvéd.
S hogy ez utóbbi miért érdekes? Mert az Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) gyermekpornográfiát vizsgáló nyomozócsoportja csak egy dolgot keres a számítógépeken és az adathordozókon, mégpedig a képfájlokat. „Képfájl formájában pedig gyakorlatilag Gundalf teljes levelezése megtalálható volt a számítógépeken, ezért össze lehetett rakni az időrendet, hogy az események hogyan zajlottak, és Bence ezekből jelentést is készített.”
Ez volt az a pont, amikor Szabó Bence azt mondta, hogy egyszerűen elképesztő az, hogy gyakorlatilag az a hivatal, aminek a teljes demokratikus berendezkedést kellene védenie – és abba az ellenzéki pártok is beleértendők –, a teljes rendszert arra használja, hogy bedöntsön egy politikai pártot. S hogy erről a nyilvánosságnak értesülnie kell.
Ezután az ügy kipattanásának körülményeiről Laczó Adrienn áttért a következményekre. Elmondta, az még rendben lett volna, ha a felvétel megjelenése után az NNI-nél kinyomozzák, hogy mi történt, hiszen az ügyben érzékeny és minősített adatok is jelen voltak – de az hogy még azon az éjszakán házkutatást rendeznek védence lakásában és a munkaállomásán, illetve a gépkocsijában, majd hajnalban megérkeznek a Központi Nyomozó Főügyészségre, ahol azonnal gyanúsítottként hallgatják ki, az már nagyon nincs rendben.
„Hiszen ez nem egy tettenérés volt, így a nyomozásnak egy felderítési szakasszal kellett volna kezdődnie, aminek a végén gyanúsítják csak meg Bencét, ha van egyáltalán annyi bizonyíték, hogy ez megtörténhessen. Ezután kellett volna közölni ezt vele, majd az ügynek át kellett volna mennie a vizsgálati szakaszba, ahol azt készre állítják, majd vádat emelnek ellene. Csakhogy esetében fizikai lehetetlenség volt, hogy bármilyen bizonyítékot összegyűjtöttek volna, tanút sem hallgattak ki”
– osztotta meg a történtekkel kapcsolatos problémákat a szakember. Itt meg is jegyezte, hogy Szabó Bence ráadásul még az eljáráson kívül egy kedélyes beszélgetés keretében el is mondta, hogy igen, ő volt az, aki a felvételen szerepel, de ennél tovább nem jutottak.
A hatóság ezután gyűjtötte be a begyűjthető adathordozókat, ami Laczó Adrienn szerint egyrészt nagyon sokáig tartott, de nem annyira, hogy azokat legyen idő ki is elemezni. Tehát a hatóság kezében maximum bizonyítékokat hordozó adathordozók voltak ekkor.
„Ennek ellenére az eszközöket valaki berakta egy dobozba és elvitte, majd a következő mozdulattal meggyanúsították Szabó Bencét hivatali visszaéréssel. Ami azonban nem állja meg a helyét, hiszen hogy ezt rá alkalmazzák, ahhoz kellett volna egy jogtalan haszonszerzési vagy jogtalan előnyszerzési célzat. Ám ahhoz, hogy ezt bizonyítani lehessen, nyomozni kellett volna, az meg nem történt meg” – hangsúlyozta az ügyvéd, hozzátéve: ez ellen panaszt is nyújtottak be, de választ még arra nem kaptak.
Végül Laczó Adrienn kijelentette, szerinte a Szabó Bence elleni nyomozás nemcsak a volt nyomozó egykori csapatának szól, hanem minden más hivatalos szervnek is. Hogy ne ugráljanak, mert elveszítik az állásukat és vissza kell fizetniük azonnal mondjuk a munkáltatói kölcsönüket, illetve még büntetőeljárás elé is nézhetnek.
Az ukrán pénzszállítók ügye
„Amikor lemondtam, szinte azonnal csatlakozhattam Dr. Horváth Lóránt ügyvédi irodájához. Elsősorban gazdasági bűncselekményeket viszünk, de vannak kisebb ügyeink is. A színvonal nagyon jó. És szerintem erről az irodáról mostanra már nagyon sokan tudják, hogy nem egy rendszernek kedves társaság, ami nem független attól, hogy az ukrán pénzszállítók ügye hozzánk került”
– kanyarodott rá a KecsUP Est következő témájára Laczó Adrienn. Megjegyezte, tudja, hogy az jelent meg sok helyen tényként a kormányoldalon, hogy az ügy elnyerése úgy történt, hogy az ukrán nagykövet szólt Magyar Péternek, Magyar Péter meg nekik, de ez nem így történt. „Az érintett ukrán bank ugyanis szólt a saját ügyvédi irodájának, akivel partnerségben állt, majd ők szóltak egy magyar civil joggal foglalkozó ügyvédi társaságnak, akik minket ajánlottak. És ez még azon a pénteken történt, amikor igazából nem lehetett tudni semmit” – avatta be az esemény résztvevőit az ügy hátterébe. (Aminek részleteit EZEN A LINKEN érheti el.)
Majd amikor először találkoztak ukrán ügyfeleikkel személyesen, megkérdezték tőlük, hogy miért Magyarországon keresztül szállítottak, amikor köztudomású, hogy van némi feszültség az ukrán meg a magyar vezetés között. „Erre válaszul azt mondták, hogy mert eszükbe se jutott, hogy ne így tegyenek, hiszen 2022 óta mindig így szállítanak, és mindig a legnagyobb készségességet tapasztalták a magyar hatóságok részéről, soha semmi probléma nem volt eddig. Amúgy meg ez a legrövidebb út, tehát nem akartak saját maguknak kerülőt csinálni, hogyha nem muszáj. És úgy is tűnt, hogy nem muszáj. Azóta persze – és ezzel nem árulok el nagy titkot – kerülnek” – jegyezte meg Laczó Adrienn.
Ezután elmondta, ők abban a pillanatban kapcsolódtak be a történetbe, amikor az ukrán fél már egy fél napja nem tudott semmit a szállítmányról, telefont nem kaptak, semmilyen hírük nem volt, csak egy GPS jel, ami egyhelyben állást mutatott. És azt, hogy aztán a kocsi valamiért behajtott Budapestre, és hogy a TEK épülete környékén parkol órák óta.
