Közelebb lépni a többségi társadalomhoz és beszélgetni – a Cifra-LMBTQ tagjait kérdeztük a választások utáni várakozásaikról

A Cifra-LMBTQ közösség 2015 óta létezik. Céljuk, hogy a Kecskeméten és környéken élő queer embereknek egy megtartó közeget biztosítsanak és hogy érzékenyítsék a társadalmat. Sokféle foglalkozást és képzést tartottak már: volt LMBTQ jogi összeülés, asszertív kommunikáció tréning, valamint az általuk készített Merengő nevű kártyajátékot is többször használták, hogy kontrollált körülmények között folytassanak beszélgetést az LMBTQ témákról.

Természetesen nem mindig komoly a hangulat: van, hogy csak simán összeülnek egy kocsmában vagy étteremben, és fesztelenül csacsognak egymással. Összetartó és szoros a kapcsolat a csoport tagjai között. A több mint száz tagból hárman vettek részt az interjún: Bérces Dóra, Fejes Eszter és Péter.

Dóra a queer kifejezést szereti magára használni. A queer tükörfordításban angolul a "furcsa" szót jelenti, az LMBTQ közösséghez tartozó emberek használják magukra. Tanyán él, de ettől még a kecskeméti közösség stabil tagja. Péter egy LMBTQ ember, aki már többször is élt külföldön, és nemrég költözött vissza Kecskemétre. Támogató tagként csatlakozott a Cifra-LMBTQ Közösséghez. Eszter a közösség egyik alapító tagja, célja, hogy az LMBTQ emberek vidéken is láthatóak legyenek. Jelenleg egy családi vállalkozásban dolgozik. Ő maga is queernek nevezi magát, mivel nem szereti az címkézést, de gyűjtőnévként szeret a közösség részeként nyilatkozni magáról.

Először arról kérdeztük őket, hogyan élték meg az elmúlt tizenhat évet, milyen ítélkezés, megkülönböztetés vagy diszkrimináció érte őket.

Dóra sokat tapasztalt megkülönböztetést. Eleinte nagyon megviselte mindez, de idővel hozzászokott, hogy "ő az a fajta, akit nem szeretnek ezért vagy azért". Nagy törésként élte meg, amikor a Pride-ot betiltották, és megjelent, hogy az LMBTQ tartalmak megjelenítése veszélyes a gyerekekre. Mint elmondta, mérges és frusztrált lett ettől. Próbálta magát függetleníteni a külső hangoktól, ezektől az üzenetektől, de nem mindig sikerül, mert az a természetük, hogy észrevétlenül bekúsznak az ember bőre alá, a tudatába. Most érzi igazán az elmúlt évek súlyát. Azt is hozzátette, hogy a közösség egyes tagjaira biztosan máshogy hatott ez az elmúlt pár év, attól függően, hogy mi az orientációjuk, identitásuk és korosztályuk.

Dóra egy transz fiú anyukája, és nagy megpróbáltatás volt számukra ez az időszak.

"Marhára nem mindegy, hogy melegként élsz egy boldog párkapcsolatban, nem akartok összeházasodni, nem akartok gyereket vállalni - persze jön a nyomasztás mindenhonnan, de alapvetően van mozgástered. Teljesen más helyzet, amikor queerként szeretnél gyereket vállalni, szeretnél összeházasodni, cigány vagy, gyerek, fiatalkorú vagy, aki egyedül kell, hogy megbirkózzon ezzel a dologgal, hiszen hivatalosan nincs erre mondjuk segítség […]. Azt gondolom, hogy a közösségünk különféle tagjai nagyon különböző intenzitással élték meg ezeket a nehézségeket" - mondta Dóra.



Fotó: Budapest Pride Facebook-oldal -

Péternek meghatározó élményt jelentett egy tanórán elhangzott mondat a tanárától.

"Középiskolában felkaptam a fejemet, amikor – ez a kétezres években volt – elhangzott, hogy a szexualitása miatt senkit nem lehet bántalmazni, vagy negatívan megkülönböztetni. Akkor még nem fogtam fel, de visszagondolva ez nagyon jól esett."

Az internet megjelenésével egyre inkább utána tudott nézni az identitásának, végre meg tudta élni, hogy nem abszurd vagy abnormális az, hogy queerként létezik. Számára pont emiatt volt megdöbbentő a 2012-es alkotmánymódosítás, amikor az alaptörvényben betiltották az azonos neműek házasságát. Ettől függetlenül elment a Pride-ra is, és kellemes csalódás érte, mivel rosszabbra számított. Alapvetően jól élte meg ezeket az éveket. Nem sokkal ezek után kiköltözött külföldre, ahol a queer emberek sorsa stabilabb volt. Visszatérésekor Magyarországra egyenesen bántalmazónak érezte a kormány kommunikációját, viselkedését a lakossággal, különös tekintettel az LMBTQ emberekre.

Eszter akkor kezdett nyitni az LMBTQ világ felé, amikor azt már démonizálták Magyarországon. 2015-ben jött rá, hogy queer. Ambivalens élmény volt számára: egyrészt megtalálta a helyét a világban, másrészt viszont akkor kezdték el csorbítani a magyar queer emberek jogait. Nagyon megszenvedte a változásokat.

"Valószínűleg nekem nem volt meg ez a hosszú életútszerű hozzászokás. Én jöttem a nagy szabadságból, mert soha semmi nem volt úgymond megtiltva, vagy nem voltak korlátok megfogalmazva, és aztán megtaláltam az identitásomat és ezzel együtt mintha bezártam volna magam, és így egyre szűkült ez a tér."



Dóra a Kossuth téren tartott buliban nemcsak ünnepelt, hanem volt, hogy sírt is / fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek -

Úgy véli, a Cifra Közösség az egyik volt alapító tag kapcsolatai segítségével pozícionálta magát Kecskeméten belül. Az Ifjúsági Otthonnal tudtak kötni egy együttműködési megállapodást, így havonta egyszer használhatták a termeket. A 2018-as választások környékén ez viszont megváltozott, ugyanis nagyon megerősödött az LMBTQ ellenes retorika. A Hírös Agórával ezek után nem tudták meghosszabbítani az együttműködési megállapodást, azóta is keresnek egy állandó helyet. A tehetetlenség érzése erősen meghatározó volt számára.

"A Hírös Agórával kapcsolatban azt az információt kaptuk, hogy hivatalos indoklás a meghosszabbítás elhalasztására nem volt. Nem hivatalos forrásból viszont úgy tudjuk, hogy volt egy belső határozat, amely kitiltott minden szivárványos dolgot az intézményből. Olyan komolyan vették ezt, hogy megváltoztatták az intézmény egyik társasjátékának a nevét is, pusztán azért, mert szerepelt benne a 'szivárvány' szó."

A közösség tagjaival beszéltünk arról is, ki hogyan élte meg a választást.

Dóra nagyon örült az eredményeknek. Négy éve is nagyon bizakodó volt, ami csalódáshoz vezetett. A mostani választáshoz való viszonyulását ez nagyban befolyásolta, lejjebb vitte az elvárásait. Amikor azon az éjszakán kiderült, hogy a Tisza Párt kétharmaddal nyert, leírhatatlanul boldognak érezte magát. A barátaival volt, és mindannyian zokogás szélére kerültek, eufóriát éreztek. A munkahelyét viszont hidegzuhanyként élte meg.

"Néma csend, mintha egy sima, rendes hétfő lenne. A főnököm is szólt, hogy fogjam magam vissza. […] Nagyon rossz érzés volt, hogy ott vagyunk egy munkahelyen többen, és egy szó nem hangzik el erről."

Nem várt ünneplést, és nem is kárörvendeni akart Dóra. Egyszerűen szerette volna egy-két mondat erejéig kibeszélni a témát, esetleg adni egy kézfogást vagy ölelést. Május 9-en volt Budapesten a Kossuth téren tartott buliban, mint elmondta, jó volt megélni az érzést közösségben. Nemcsak ünnepelt, volt, hogy sírt is.

Péter elvárásai alapvetően nem voltak magasak, ezért szintúgy nagyon örült az eredmények, felszabadítónak érezte a rendszerváltást. Magyar Péter ünnepi beszédének azon részénél, ahol a megkülönböztetések megszüntetését emelte ki, ő és a barátai is elsírták magukat. Azonban neki sem ennyivel végződött az élménye.

"Nyilván van az az utóhatás, hogy azért körülöttem is sokan vannak, akik nagyon nem boldogok az eredményekkel. Rettenetesen félnek olyan következményektől, amikről én azt gondolom, hogy ostobaság és csak a kormánypropaganda terjesztette ezeket - mint például a besorozás -, ez a disszonancia, ez a kettős érzés nehéz."

Eszter számára is disszonáns érzés volt az egészet megélni. A 2022-es választás nagy töréspontot jelentett az életében, és emiatt ő is szkeptikusan várt az eredményekre. Még most sem tud teljesen boldog lenni, fél, hogy valahogy keresztbe tesznek még a közösségnek. De azért igyekszik pozitívabban gondolkodni.

Fotó: Pexels -

"Valószínűleg nekem ez a rendszerváltozás nem eufóriával járt együtt, inkább csendes megnyugvási pillanatokkal. Majd szépen minden kocka a helyére kerül, és utólag biztos, hogy úgy fogok visszatekinteni rá, hogy 'de jó, de jó'. Jelenleg viszont még mindig ez a fajta – nem tudok mást szót találni rá – távolságtartás van bennem az egésszel kapcsolatban."

Interjúalanyainkat kérdeztük arról is, mit gondolnak Magyar Péter politikájáról.

Dóra sok politikai elemzőt hallgat mostanában, és ebből tudja, hogy szerinte nem ért a politikához. Inkább hallgat a megérzéseire, megfigyeli, hogy mi sugárzik a miniszterelnökből.

"Nekem azt súgják az ösztöneim, hogy jót akar, és hogy azok az emberek, akik körülötte vannak, ők is jót akarnak. Az a módszer, ahogy körbejárta az országot, összegyűjtötte az embereket, mindenhova elment, mindent megnézett, személyes kapcsolatot épített ki az emberekkel, nekem jót jelent."

Az is pozitív számára, hogy nők is megjelentek a parlamentben, és hogy Magyar Péter nem elsősorban politikusokkal, hanem tapasztalt szakemberekkel veszi körbe magát. Dóra számára a kormányfő által hirdetett összetartás, a „legyünk egy nemzet” gondolat a legfontosabb: bármit is gondoljanak a magyar állampolgárok, ugyanúgy azt kell érezniük, hogy egy fedél alá tartoznak, és együtt építik az országot a többi lakossal. Úgy gondolja, talán most fog először ez igazán működni.

Péter szintúgy nagyon reményekkel van tele. Ugyanúgy fontosnak találja, hogy tapasztalt szakemberek vannak a parlamentben. Fordulópontként tekint a magyar történelem ezen pillanatára.

"Én úgy gondolom, hogy a volt keleti blokkon belül Magyarország most egy hatalmas lehetőséget kap, hogy jogilag, intézményileg, viselkedésben, és kommunikációban akár az élre törjön."

Bérces Dóra / fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek

Az LMBTQ közösségre vonatkozó részre is próbál bizalommal tekinteni, de már felkészítette magát lelkileg a csalódásra. Viszont nem roskad magába, ugyanúgy szeretne menni tüntetésekre, és a civil szférában is tevékenykedne. Az alkotmánymódosítással, avagy a melegházasság legalizálásával kapcsolatban bizonytalan, egyenlő esélyt lát arra, hogy megtörténik, de arra is, hogy nem.

Eszternek két elvárása van. Az egyik az, hogy a melegséget a pedofiliával összemosó gyermekvédelmi törvényt megszüntessék. "Egy jól működő és a gyermekeket valóban védő törvényre nagyon nagy szükség van és jelenleg a remény is erős, hogy ez össze fog jönni. De az LMBTQ embereket ki kell szedni ebből, egy ilyen törvényben nem szerepelhet nevesített veszélyforrásként a közösségünk."

A másik elvárása, hogy a transznemű embereknek újra rendelkezésére álljon a nevük és nemük megváltoztatását lehetővé tevő jogi - és minél hamarabb a befogadó társadalmi - környezet.

"Ezeknek azonnal meg kell történnie, ez nagyon fontos, emberi életek múlnak rajta" - jelentette ki.

A többivel kapcsolatban – mint például az örökbefogadás kérdése – azt reméli, hogy a független szakirodalom ki fogja mutatni, hogy ezeknek a legalizálása nagyon sok ember javára lenne, azaz megérné ezeket a lépéseket megtenni.

Egy kérdésünk Magyar Péter kampányolására vonatkozott, amely során nem fordított különösebb figyelmet az LMBTQ kérdésre. Ez egy szándékos, taktikai döntés volt, vagy csak egyszerűen nem foglalkoztatta a téma? - vetettük fel.

Dóra szerint szándékos volt, habár ettől függetlenül volt hiányérzete.

"Hallottam azokat a hangokat, akik azt mondták, hogy ez egy taktikai döntés volt, és el is magyarázták, hogy miért, és ezzel egyet tudtam érteni" - fogalmazott.

Dóra teljesen érthetőnek találja az okát is: logikus, hogy nem jó húzás azonnal szembe menni mindazzal, amit az Orbán-kormány propagandisztikus módon hirdetett tizenhat éven keresztül. Azt is felhozta viszont, hogy az egyik nemzeti konzultáció eredménye arra utalt: a lakosság többségét abszolút nem foglalkoztatja vagy zavarja a melegség, és lehet, hogy csak a hangos kisebbséget sikerült felhergelniük. Dóra Gyurkó Szilvia gyermekjogi aktivista (már gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár - a szerk.) egy írását is említette, amely szerint nincsen érdemi ellenérv az azonos nemű párok által kezdeményezett örökbefogadással szemben.

Ehhez Péter hozzáfűzte azt a meglátását, hogy voltak országok, mint például Észtország, ahol az azonos neműek házasságának támogatottsága csak ugyanakkora vagy esetleg alacsonyabb is volt, mint Magyarországon, és mégis legalizálták. A homofób lobbi eleinte hangos és ijesztő volt, de idővel elhaltak, mivel politikai eszközként a témát már nem tudták felhasználni, ugyanis betiltani egy már meglevő törvényben garantált szabadságjogot rettenetesen nehéz lett volna. Ebből adódóan Péter úgy gondolja, hogy Magyarországnak is minél hamarabb meg kellene hoznia ezt a döntést.

Eszter a téma kapcsán elmesélte, hogy az eddigi tapasztalatai alapján nem ítélkeztek róla ellenségesen, még akkor sem, ha kiderült, hogy a párja nő. Lehet, hogy felhúzták a szemöldöküket, vagy megbámulták, de a nap végén ugyanúgy emberként kezelték. Elismeri, hogy talán csak nagyon szerencsés volt, de véleménye szerint az emberek sokkal semlegesebben kezelik ezt a témát, mint ahogy az ábrázolva van a közmédiai platformokon.

Péter megjegyezte, hogy sokat foglalkozott a témával, de információ hiányában nem tudja, hogy pontosan mit gondoljon.

"Volt egy-két elszólása Magyar Péternek, hogy jobban támogatja azt, ha egy azonos nemű pár fogad örökbe egy gyereket, minthogy egy gyermekvédelmi intézményben legyen - ez mondjuk bizakodásra ad okot. Bódis Kriszta személye egy nagyon fontos bizottságban, amely a szociális ügyeket, az egészségügyet és az oktatást köti össze, szintén nagyon bizakodásra ad okot. Más LMBTQ-támogató ember is ott ül miniszterként, és ki tudja, talán még van konkrétan LMBTQ miniszterünk is. Szóval nekem ez egy nagy kérdőjel, és szeretnék bizakodni, de ahogy mondtam, azért óvatos vagyok."

Eszter szerint is taktikai volt Magyar Péter kampányolása LMBTQ-témakörben.

"Gondolom, a számok úgy hozták, hogy nem éri meg ezt a puskaporos témát behozni, mert többet veszít, mint nyer vele. Ettől függetlenül nem esett jól. Meg ez a fél mondat, amit a választások éjszakáján mondott, ott sem tudtam eldönteni, hogy ez most tetszik/szimpatikus, vagy sem. Kicsit visszás volt bennem ez az egész. Innentől kezdve viszont igenis elő fog kerülni az is, hogy mennyi embernek fontos ez a téma."

Rátértünk arra a témára is, hogy mit szóltak Magyar Péter azon beszédéhez, amelyekben a szeretet megbélyegzése ellen szólalt fel. A beszéd aktuális részlete így szól: "Aki szabadon gondolkodhat, szabadon vállalkozhat, szabadon gyakorolhatja a hitét, és akit sem a világnézete, sem a származása, sem a szerelme, sem a politikai véleménye miatt nem érhet hátrány. Minden magyar emberért fogunk dolgozni."

"Ezek panelmondatok ugye, amelyek nem kifejezetten az LMBTQ embereknek szólnak, hanem tágabb körben is értelmezhetőek. Alapvetően jól tudta, hogy hogyan kell megszólítani azt a kisebbséget vagy azokat az embereket, akiket azelőtt nem szólítottak meg, szerintem ebben a beszédben is valószínűleg az volt a célja. Azzal, hogy azt mondom, hogy panelmondat, nem vitatom, hogy ezt ő komolyan gondolja. Úgy vélem, hogy tényleg segíteni akar ezeken az embereken, tényleg egy jó Magyarországot akar csinálni, és abba igenis beletartoznak az LMBTQ emberek is. Reméljük, hogy a későbbiekben majd igenis a zászlójára lesz tűzve, vagy tematikusan ott lesz a megfelelő bizottságokban, hogy hogyan lehetne élhetőbbé tenni Magyarországot az LMBTQ emberek számára is” – válaszolta Eszter.

Fotó: Pexels

Látnak-e esélyt az alanyok arra, hogy legyenek pozitív fejlemények az LMBTQ jogi kérdésekben, mint például a nemi identitás megváltoztatása, vagy az örökbefogadás azonos nemű párok esetén? - ezt is megkérdeztük.

Eszter a kettős elvárást ismételten kihangsúlyozta. Azt is fontosnak találná, hogy a „melegség és megismerés” programok, és queer emberek foglalkozásai szabadon elérhetőek legyenek az iskolákban, ne tabu témaként legyen kezelve a queer lét. Hiszen ha nem az iskolákban, akkor online fognak szétnézni az érdeklődő fiatalok, ahol könnyedén érheti őket negatív benyomás.

Dóra szerint ez nem feltétlenül csak iskolákban lenne hasznos, hanem a felnőttek világában is, mivel sok hamis, furcsa prekoncepció élhet a fejekben, mint például az óvodások átműtése, vagy a melegség ráolvasása másokra.

Végül arra kérdeztünk rá, hogy nem aggódnak-e, hogy a közösség esetleg túl bizakodó az új kormánnyal kapcsolatban. Nem lehet-e, hogy túl sok mindent várnak el, és aztán rosszul élik meg, ha nem minden úgy történik, ahogy szeretnék?

Itt mindenkinek azonos volt a válasza: a közösség sokoldalú, sokféle életkörülményű ember létezik a közösségen belül, azaz lesz olyan, aki csalódni fog, és lesz olyan, aki meg örülni, hogy egyáltalán eddig eljutottunk. Dóra azt is kiemelte, hogy egy nagyvárosi queer és egy borsodi például nem ugyanazt fogja elvárni. A Cifra Közösség is fényévekre van a budapesti LMBTQ közösségektől. Mégis, így is nagy támaszpontja rengeteg környékbeli embernek.

"Kecskeméten ebbe a csoportba járnak környező településekről is 18-20 évesek, mert otthon tényleg nincs hova menni. Nekik egy kecskeméti közösség is nagy szó" – fogalmazta meg Péter.

"Ahogy a Merengő sem rólunk szól, itt is az a lényeg, hogy közelebb lépjünk a többségi társadalomhoz, és beszélgessünk" – összegezte Dóra.

Szerző: Walter Dávid, szerkesztő: Hraskó István