A szerda este megjelent Magyar Közlönyből kiderült, hogy Kecskemét önkormányzatának a 2025. évi helyi iparűzési adóból (HIPA) származó többletbevétele alapján nem kell befizetnie egyetlen forintot sem a központi költségvetésbe.
Tavaly ilyenkor ugyanis 1,07 milliárd forint „pluszadót” vetett ki Nagy Márton (Fidesz) nemzetgazdasági miniszter a HIPA-többlet jogcímén Kecskemétre, és az ország 3155 önkormányzata közül – különböző mértékben – még 854-re. Például Győr sarca akkor 1,7 milliárd forint volt, Komáromé 1,3 milliárd forint, a Kecskemét mellett fekvő Városföld esetében pedig ez az összeg 17 millió forint, míg Szentkirályé 6,3 millió forint. Az Orbán-kormány 2025-ben összesen 92 milliárd forintot kívánt beszedni az önkormányzatoktól a helyi iparűzési adó többlete alapján a Területfejlesztési Alap feltöltésére, amit Navracsics Tibor miniszter egy újonnan indított fejlesztési tervvel, a Versenyképes Járások Programmal indokolt.
A Kármán András pénzügyminiszter által jegyzett friss rendelet értelmében ez a HIPA-többlet most helyben marad több nagyváros esetében is, így például Budapestnek, Debrecennek, Szegednek, Győrnek, Kecskemétnek vagy Miskolcnak nem kell fizetnie, náluk a kötelezettség összege 0 forint. Ugyanakkor számos településnek jelentős összeget kell befizetnie, így például Szolnoknak 120 millió forintot, Kisvárdának 151 milliót, Bács-Kiskun vármegyéből Bajának 7 millió forintot, Lajosmizsének 12 millió forintot, a legtöbbet pedig Tiszakécskének, mintegy 40 millió forintot. A megye településeinek többsége azonban ezt a pluszadót elkerülte. (A teljes lista itt tekinthető meg.)
Az indoklás szerint mindez egy matematikai számítás miatt alakult így. A törvény ugyanis előírja, hogy a tárgyévi és az előző évi HIPA-bevétel különbözetéből le kell vonni a tárgyévi és az előző évi szolidaritási hozzájárulás különbözetét. Ha az így kapott eredmény nulla vagy negatív, akkor az önkormányzatnak nem kell további befizetést teljesítenie.
Kecskemétnek, más jó néhány várossal karöltve, ezért nem kell HIPA-többletet fizetnie, ami viszont nem jelenti azt, hogy megúszta volna – legalábbis erre az évre nézve – a szolidaritási hozzájárulás (adó) címén jelentkező, a választás óta immár a fideszes városvezetésnek is nyíltan fájó befizetést.
A szolidaritási hozzájárulást még az Orbán-kormány vezette be 2017-ben, amellyel az egyre durvább területi különbségeket akarták kiegyenlíteni. Ennek mértékét a települések iparűzési adóerő-képességéhez köti a törvény, amely évente változik és növekszik. Kecskemét 2020-ban 1,4 milliárd forintot fizetett be, amely 2026-ra 7,6 milliárd forintra nőtt. A rendszert idővel egyre több kritika érte, ugyanis a beszedett szolidaritási adó felhasználását nem lehetett pontosan nyomon követni, vagyis nem volt egyértelmű, hogy mely településekhez és milyen célokra került visszaosztásra, miközben a központi elvonások mértéke folyamatosan emelkedett.
A legutóbbi – viharos hangulatú – júniusi kecskeméti közgyűlésen már az is megtörtént, hogy ebben a rendszerszintű ügyben együtt szavazott a városvezető Fidesz és a helyi ellenzék, a Szövetség, miután megállapodtak abban: az önkormányzat kérelmet nyújt be a szolidaritási hozzájárulás megfizetésével kapcsolatos feladatokat ellátó minisztériumhoz a 2026-ra megállapított szolidaritási hozzájárulás fennmaradó, 3,8 milliárd forintos összegének elengedésére.
Csőszi Attila szerint ezekre lehetne fordítani a HIPA-többletből itt maradt egymilliárd forintot
A tiszás kecskeméti országgyűlési képviselő, Csőszi Attila szerint a Kecskeméten maradó, mintegy egymilliárd forintos HIPA-többletet a város régóta halogatott fejlesztéseire kellene fordítani. A politikus emlékeztetett: tavaly az Orbán-kormány még több mint egymilliárd forintot vont el a várostól, míg most a TISZA-kormány döntése értelmében ez az összeg helyben maradhat. „Szeretnék pár ötletet adni a kecskeméti polgármesternek és a fideszes képviselőknek, hogy ezt az 1 milliárdot milyen fejlesztésekre fordíthatnák” – írta a közösségi oldalán.
