Miért épül mintegy két kilométer hosszan bel- és csapadékvíz-védelmi rendszer egy olyan településen, ahol már évek óta éppen a víz hiánya jelenti a legnagyobb problémát? Erre a kérdésre keresik a választ az ingatlantulajdonosok Ágasegyházán, ahol több mint 100 millió forintos európai uniós támogatásból ásnak a korábbi füves útszegélyek helyén mély, beton gyeprácskővel kirakott szikkasztóárkokat. Az árkok több helyen közvetlenül a lakóingatlanok, a járdák, a saját költségen kialakított kocsibejárók, valamint az iskola és a játszótér mellett futnak hosszan. A helyiek szerint emiatt a mindennapi közlekedés és a parkolás is nehezebbé vált. Azt is kifogásolják, hogy a kivitelezés során átalakult a már megszokott falusias utcák képe, amely érinti a parkosított területeket, és egyes lakóházak környezetét. Az önkormányzat szerint ezzel a belvízvédelmi készültséggel érintett helyek szűnnek meg.
Az Iskola és a Rózsa utca sarkán lévő Kádár-kockában él feleségével Fényszárosi Károly, a házuk oldalában nemcsak a virágoskertet, hanem a sövénysort is kivágták, majd gyeprácskővel bélelt árokrendszert ástak ki.
„Volt öt fánk itt, két nagyobb, volt köztük füge- és tiszafa is. Mindet kivágták. Fölháborító. Miközben eső sincs. Ha esik, nincs olyan, hogy megtartsa a föld, mert gyorsan elissza a homok a vizet. És az árok miatt, ami körbeöleli a házat, most már parkolni sem lehet” – mondja Fényszárosi Károly, akit elmondása szerint a polgármester „bevándorlónak” minősített, mert tiltakozni mert az ésszerűtlen beruházás ellen. A család egyébként több mint 30 éve költözött el a Vajdaságból Ágasegyházára, miután kitört a délszláv háború.
Az árok előtt itt fák és zöld növények voltak az Iskola és a Rózsa utca sarkán lévő ház előtt / a képen Nagy Tibor képviselő / Fotó: KecsUP Hírek / Falusi Norbert
A helyiek szerint nincs mit elvezetni
Ágasegyháza a Kiskunsági-homokháton fekszik, a táj ma már hivatalosan is félsivatagos térségnek számít. A talajvíz az elmúlt évtizedekben kritikus mélységbe süllyedt, a homokos talaj pedig a lehulló kevés esőt rendkívül gyorsan elnyeli. A településen sem a belvíz, sem – egy-egy intenzív nyári zivatarral érkező – villámárvíz nem okoz gondot. Az igazi kihívás sokkal inkább a tartós vízhiány.
A helyiek szerint legfeljebb egy-két mélyebben fekvő ponton gyűlik össze időnként a csapadékvíz, mint például az Univer élelmiszerboltnál, de az is pillanatok alatt elillan a löszös-homokos talajban. Ezért is fogadják sokan értetlenül a beruházást.
Miért van erre az árokrendszerre szükség? – szegezték a kérdést nekünk is többen ottjártunkkor.
„Vagy már tíz éve nem okoz gondot a belvíz, hiszen tulajdonképpen nincs víz”
– mondja egy férfi a Mathiász utcában, aki szintén értetlenségének adott hangot amiatt, hogy miért ásták fel keresztül-kasul a településüket. Hozzáteszi, hogy mindezt tetézi, hogy ebből az utcából szoktak indulni a falunapon a lovasszekerek, itt állítanak fel sátrakat is, de most ezt a füves területet is felásták.
Mathiász utca / Fotó: KecsUP Hírek / Falusi Norbert
A beruházás ráadásul nemcsak a célja miatt váltott ki vitát. Több lakos kifogásolta, hogy az önkormányzat a munkálatok megkezdése előtt sem írásban, sem lakossági fórum keretében nem tájékoztatta a településen élőket egy olyan fejlesztésről, amely közvetlenül érinti ingatlanjaikat és mindennapi életüket.
Ennek adott hangot Nagy Tibor és két másik képviselő, Kárász István és Erdélyi Barnabás, akik már évek óta ádáz politikai harcukat vívják Füredi János polgármesterrel. Nagy 2024-ben polgármesterjelöltként indult, de a besúgásoktól, kicsinyes bosszúktól, horrorsztoriktól hangos faluban egyelőre nem akadt kihívója Füredinek. A polgármester egyébként igen sajátosan gondolkodik a demokráciáról is, ugyanis a törvényekkel szemben nemcsak a vagyonnyilatkozatokat nem adta ki képviselői kérésre, hanem még összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot is aláíratott a képviselőkkel a csapadékvíz-gazdálkodással kapcsolatos uniós pályázathoz kötődő közbeszerzési eljáráson induló vállalkozók kiválasztásakor. Ezt végül Nagyék nem írták alá, így el kellett hagyniuk a képviselő-testületi üléstermet is.
Mit tartalmaz a pályázat?
A munkára két vállalkozó adott be értékelhető ajánlatot még 2025-ben, végül a nyertes a Balázs-Balázs Kft. és a Bács-Bau System Kft. közös ajánlata lett, akik 98 millió + ÁFA forintért végzik a kivitelezési munkálatokat. Az önkormányzat ugyanakkor a támogatási szerződés szerint 201 116 001 forintot nyert el, amelyet még 2022. december 9-én ítéltek oda. A projekt céljaként azt fogalmazták meg, hogy az önkormányzati, illetve a Magyar Közút üzemeltetésében lévő közlekedési célú úthálózatot, valamint az önkormányzati és magántulajdonban lévő ingatlanokat megóvják a belvízproblémák által okozott károktól.
Mindezt azzal indokolták, hogy „2010–2011 (!) csapadékos időjárása a települést veszélyeztette, hisz csapadékvíz-elvezető rendszer nem épült ki”. A korábbi szikkasztó jellegű árkok pedig feltöltődtek, amelyeket még a 2000-es évek előtt ástak, és így azok már nem biztosították a megfelelő vízelvezetést. A pályázatban azt is rögzítették, hogy „az utak, a járdák, a közterületek biztonságos és akadálytalan használatát gátolta az így felgyülemlő esővíz, ezenfelül a magántulajdonú ingatlanokat is veszélyeztette”. És mindezt összekapcsolták a térségre jellemző, klímaváltozás okozta szárazság problémájával, miszerint ha megépülnek ezek az árkok, a lehulló csapadékvizet helyben tarthatják.
1 / 22
Ágasegyháza csapadékvíz-rendszer / Fotó: Falusi Norbert / KecsUP Hírek
A projekt keretében így mintegy két kilométer hosszan épülnek bel- és csapadékvíz-védelmi létesítmények, valamint két helyszínen kisebb szikkasztó tározókat alakítanak ki. Vagyis így volt eredetileg, de erre még később visszatérünk. A közbeszerzési dokumentáció szerint a kivitelezés során 1494 folyóméter gyepesített mederburkolat, 391 folyóméter mederburkoló elem, 828 négyzetméter térburkolat, 177 fedlap és 18 víznyelő készül el. Emellett 1753 köbméter földet termelnek ki, 658 köbméter talajjavító réteget építenek be, valamint 1629 köbméter földet szállítanak el.
