A Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) 2025-ös mérlegével kapcsolatban a könyvvizsgáló megtagadta a véleményadást – írta a HVG. A lap szerint ennek oka, hogy nem tudta megfelelően felmérni a jegybanki Pallas Athéné alapítványnak nyújtott, 127,5 milliárd forintos ügylet kockázatát.
A HVG beszámolója szerint a kecskeméti egyetemet fenntartó alapítvány papíron mintegy 160 milliárd forintos vagyonnal rendelkezik, ennek azonban több mint 70 százalékát egy 113,5 milliárd forintos, 2031-ben lejáró kötvénykövetelés adja. Ez annak az ügyletnek a következménye, amely során az NJEA 2021-ben az államtól kampuszépítésre kapott 144 milliárd forintból 127,5 milliárdot kölcsönadott az MNB-hez kötődő Pallas Athéné alapítvány vagyonkezelőjének, az Optima Zrt.-nek. A HVG felidézi, hogy az Optima alacsony, évi 2,5 százalékos kamatozású kötvényeket bocsátott ki, amelyek az NJEA mérlegében szerepelnek. A lap azt írja, hogy a könyvvizsgáló szerint azonban ezek elszámolása és kockázata nem megnyugtatóan tisztázott.
Csőszi Attila: „A tudásvárosunk örökre elveszett, és ez bizony történelmi bűn”
A cikk megjelenése után reagált Csőszi Attila, a Tisza Párt kecskeméti országgyűlési képviselője, aki egyben az MNB-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság elnöke is. A politikus egy videóüzenetet tett közzé a félig elkészült egyetemi kampusz előtt.
Csőszi felidézte: a HVG szerint a könyvvizsgáló azért nem adott véleményt az alapítvány mérlegéről, mert nem tudta egyértelműen felmérni az Optimának adott 127,5 milliárd forintos ügylet kockázatát. Hozzátette, időközben megjelent a Pallas Athéné alapítvány 2025-ös mérlege is, amely szerinte azt mutatja, hogy az eredetileg 266 milliárd forintos vagyon 2025 végére 25 milliárd forintra csökkent. A képviselő szerint a HVG cikke alapján felmerül, hogy a kecskeméti alapítvány nem akarta a teljes veszteséget megjeleníteni a könyveiben.
„Ekkora mértékű vagyonvesztést nem mertek Kecskeméten bevallani és beállítani a könyvekbe, hiszen az igazi politikai atombomba lett volna egyébként is ezzel az üggyel kapcsolatban forrongó városunkban”
– fogalmazott Csőszi.
A politikus szerint az NJEA ügyében a helyzetet a kuratórium vezetése és a városvezetés persze másképp látja, akik azt állítják, hogy a vagyon továbbra is megvan. Csőszi úgy véli, a felelősséget minden érintett igyekszik elhárítani. Hozzáteszi a kormánypárti politikus „Szemereyné Pataki Klaudia polgármester még a saját fideszes pártársai elől is elhallgatta a probléma igazi súlyosságát.”
Szerinte ugyanakkor a legnagyobb veszteség nem pusztán a pénzügyi kérdés, hanem az, hogy Kecskemét elveszítette egy nagyobb városfejlesztési elképzelés lehetőségét.
„A tudásvárosunk örökre elveszett, és ez bizony történelmi bűn” – mondta.
Csőszi emlékeztet, hogy a korábbi tervek alapján a kampusz környezetében több száz lakás, egy nagy rendezvényközpont, közparkok, sétálóutcák, valamint közlekedési fejlesztések valósulhattak volna meg.
„Nagy valószínűséggel a beruházás által például csökkenhettek volna az albérletárak Kecskeméten. De nem” – fogalmazott, hozzátéve, szerinte az egyetem vezetése, a városvezetés és a hozzájuk köthető szereplők úgy döntöttek, hogy inkább tőzsdei befektetésekbe kerül a közvagyon. „Nekünk pedig maradt a szellemváros” – mondta.
Csőszi Attila / Fotó: Hraskó István/KecsUP Hírek
A Tisza Párt képviselője arról is beszélt, hogy választási ígéretének megfelelően kiemelt figyelemmel követi majd az MNB-ügy kivizsgálását. Mint mondta, azóta megválasztották az ügyet vizsgáló parlamenti bizottság elnökének, így lehetősége lesz arra, hogy kérdéseket tegyen fel az érintetteknek. „A kecskemétiek évek óta válaszokat várnak. Az ügy főszereplői azonban csak mellé beszéltek” – fogalmazott. Hozzátette: a parlamenti vizsgálóbizottság előtt erre nem lesz lehetőségük.
„Ígérem nektek, hogy fel fogom tenni, fel fogjuk tenni a szükséges kérdéseket, és ők bizony válaszolni fognak. Nem leszünk többé következmények nélküli ország, és Kecskemét sem lesz végre következmények nélküli város”
– jelentette ki. Arra nem tért ki a képviselő, hogy pontosan mikor kezdődik a vizsgálóbizottság munkája, de az közismert, hogy a bizottságnak december 31-ig kell elkészítenie a jelentést, amelyet az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni.
Csőszi végül arra is kitért, hogy szerinte az esetleges későbbi lemondások vagy személycserék nem jelenthetnek automatikus mentesülést a felelősség alól. Ezzel arra utalhatott, hogy időközben Szemereyné Pataki Klaudia lemondott az NJEA felügyelőbizottsági tagságáról, miután a jogszabályi változások miatt összeférhetetlenné vált a két tisztsége. A fideszes polgármester havi 3 millió forintos fizetést kap városvezetőként, emellett az egyetemet fenntartó alapítványtól a lemondásáig havi bruttó 1,6 millió forintos jövedelemben részesült.
„Ha időközben valaki lemond, vagy lemondatják kuratóriumi tagságáról, vagy felügyelőbizottsági tagságáról, az nem fogja mentesíteni a felelősség alól” – mondta.
