Csőszi Attila, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyeit vizsgáló bizottság elnöke a szerdai, első ülés előtti sajtótájékoztatón elmondta: számára különösen fontos az MNB-botrány kecskeméti szála, az NJEA-botrány feltárása. Kifejtette, a cinizmus és a gőgösség a kecskeméti érintetteknél is ugyanúgy megjelent, ahogyan az országos szereplőknél, ő pedig elnökként minden érintett meghallgatását indítványozni fogja, de erről a bizottság egészének kell majd döntenie. Csőszi hangsúlyozta, elsősorban a pénz útját követik és a politikai felelősöket keresik majd, nem boszorkányüldözésre készülnek. Balla Szilárd parlamenti tudósítása.
Augusztus 26-án, szerdán a Parlamentben tartották meg az MNB ügyeit vizsgáló bizottság első ülését, előtte pedig Csőszi Attila elnök sajtótájékoztatót tartott. A kecskeméti országgyűlési képviselő részletesen ismertette, hogy mik a vizsgálóbizottság feladatai:
- feltárják a tényeket,
- bemutatják, hogyan, milyen jogszabályi keretek között kezdődött a botrány,
- kik az ügy politikai felelősei,
- kik húzták belőle a legnagyobb hasznot és
- hol úszott el a legnagyobb közvagyon.
Hirdetés
Csőszi Attila elnök, aki az esetet mint korábban többször, most is a történelem legnagyobb bankrablásának nevezte, már a sajtótájékoztatón leszögezte, hogy a bizottság nem veszi és nem is veheti át a nyomozószervek munkáját, egyúttal semmiféle együttműködés sem lesz köztük: a bizottság a pénz útját fogja követni. Az elnök nem zárta ki azt sem, hogy valakit többször is meghallgassanak, ha az szükséges.
Elmondta azt is, hogy a behívottak köréről a vizsgálóbizottság egésze fog dönteni. A munkatervben van kronológiai sorrend, a bizottság kormánypárti tagjai (dr. Sopov Ildikó Éva, Weigand István, Csőszi Attila) azt javasolják, hogy ott kezdjék, milyen jogszabályi környezet tette lehetővé ezt a sosem látott vagyonvesztést, illetve milyen egyéb dolgok történtek az alapítványok létrehozásának időpontjában.
Hirdetés
Csőszi egyúttal beszélt arról is, hogy szimbolikus helyszínei is vannak az MNB vagyonvesztésnek, például a kecskeméti Neumann János Egyetem vagy a 20 milliárd forintból felújított, balatonakarattyai oktatási központ. Az elnök azt mondta, hogy a bizottság kihelyezett üléseket is fog majd tartani. Arra a kérdésünkre, hogy Kecskeméten lesz-e ilyen, azt felelte:
Minden bizonnyal.
A KecsUP Hírek arra is kíváncsi volt, hogy behívhatják-e meghallgatásra Szemereyné Pataki Klaudiát, aki az NJEA (Neumann János Egyetemért Alapítvány) felügyelő bizottsági tagja volt egészen addig, amíg a Tisza Párt nem hozott egy olyan törvényt, amely ezt a tagságot megszüntette.
„Különösen fontos számomra a kecskeméti szál“ - kezdte a válaszát Csőszi Attila, majd felsorolta, hogy milyen pozíciókban voltak az NJEA-botrány kirobannásának időpontjában különböző politikusok (Gaál József, Szemereyné Pataki Klaudia, Lezsák Sándor), illetve a polgármester férje, Szemerey Szabolcs.
Hirdetés
„Szemereyné Pataki Klaudia már nem tagja a felügyelőbizottságnak a Tisza törvényének köszönhetően, de az összes többi ember még a pozíciójában ül. A gőgösség, a cinizmus ugyanúgy megjelent, mint az ügy összes többi szereplőjénél. Természetesen minden érintett meghallgatását indítványozni fogom, aki ebben az ügyben főszereplő, de erről a bizottság fog dönteni. Bátran ki merem jelenteni, hogy nekünk meg kell hallgatnunk a kecskeméti polgármestert, és még másokat is, akik a kuratóriumban vagy a felügyelőbizottságban ülnek“ - válaszolt a képviselő.
Csőszi Attila egy kérdésre felelve ismertette azt is, mi történik akkor, ha valaki nem jelenik meg a bizottság ülésén, nem adja át a bizottság számára a kért dokumentumokat, vagy hamis dokumentumokat nyújt be. Az elnök ismertette, hogy szerdán lépett hatályba egy törvény, amely meglehetősen megerősítte a bizottság jogköreit.
Ha hamisnak bizonyulnak a beadott dokumentumok, annak nagyon komoly büntetési tételei vannak - jelentette ki Csőszi. Ha ezt valaki szándékosan teszi, akkor 2 évig terjedő, ha pedig bűncselekményt próbál ezzel elrejteni, akkor az adott személyre 3 év szabadságvesztés is kiszabható. A képviselő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem boszorkányüldözésre készülnek, „céljuk a lehető legtöbb tény megismerése, feltárása“.
Hirdetés
A Magyar Narancs megkérdezte, mi történik akkor, ha például a Matolcsy-család (Matolcsy György és Matolcsy Ádám, az eddig ismert információk szerint az MNB-botrány legfőbb érintettjei) Dubajban tartózkodik akkor, amikor be kellene fáradniuk a vizsgálóbizottság ülésére. „Mindenre készülünk“ - felelte a kérdésre röviden Csőszi Attila.
A vizsgálóbizottság mandátuma 2026. december 31-ig tart, addig kell elkészíteniük a jelentést. A jelentés a képviselő tájékoztatása szerint összegzi a bizottság tevékenységét és javaslatokat fogalmaz meg ahhoz, hogy a jegybanki pénz soha többé ne veszítse el közpénz jellegét, a kezelése pedig átlátható legyen. Az utolsó szakaszban a bizottság tagjai szakértőket is meghallgathatnak és bevonhatnak.
A vizsgálóbizottság első ülése
A 11 órási sajtótéjékoztatót követően 13 órakor kezdődött meg a bizottság első ülése. Az ülésen részt vett Csőszi Attila (Tisza) elnök, Tuzson Bence (Fidesz) alelnök, illetve Sopov Ildikó Éva (Tisza), Weigand István (Tisza) és Hargitai János (KDNP) tagok. Egyedüliként nem jelent meg Apáti István (Mi Hazánk) alelnök, párttársa, Novák Előd képviselő azonban annak ellenére jelen volt, hogy nem tagja a bizottságnak. Novák még javaslatokat is próbált tenni, azonban az elnök közölte vele, hogy ilyet nem tehet.
Hirdetés
Tuzson Bence alelnök igen megkésve, 40 perccel az ülés előtt adott be hosszú módosítási javaslatokat (ezt technikai problémákkal magyarázta meg), ezt az ellenzéki Novák Előd obstrukciónak nevezte. Érdemi javaslatai közül mindet leszavazták, a hosszú egyeztetést követően a munkatervet több mint egy órával az ülés kezdetét követően fogadták el.
Az MNB ügyeit vizsgáló bizottság első ülése. - Hraskó István/KecsUP Hírek
Nagyon úgy tűnt, hogy Hargitai és Tuzson a bizottságot szerették volna hátráltatni, azonban végül minden napirendi pontot elfogadtak. A következő ülésre szeptember 3-án kerül sor.
Hirdetés
