„Hivatali visszaélés gyanúja miatt van folyamatban lévő eljárás Cseh Tamás ügyében” címmel megjelent cikkünk miatt a kormányhivatal és a Fidesz korábbi (végül alulmaradó) képviselő-jelöltje is pert indított a KecsUP ellen. A Cseh Tamás által indított pert már elsőfokon megnyertük (a felperes nem adott be felülvizsgálati kérelmet), a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal által indított sajtó-helyreigazítási perben azonban az első- és másodfokú ítélet után a Kúria döntött a KecsUP javára. A Kúria döntése értelmében az alperes (KecsUP Hírek) a maga részéről mint sajtószerv mindent megtett egy közérdekű ügyben a valóság feltárása körében. Balla Szilárd írása.
A kormányhivatal és a Cseh Tamás által kifogásolt cikkünk még a választási kampány előtt, januárban született. Ekkor még nem volt hivatalos, de a Fidesz-közeli kecskeméti sajtó már tényként kezelte, hogy Cseh Tamás, a Kecskeméti Járási Hivatal vezetője lesz a korábbi kormánypárt képviselőjelöltje - cikkünk megjelenését követően két nappal jelentette be, hogy az országgyűlési választásokig fizetés nélküli szabadságra megy. A Bács 02. választókerületben végül Molnár János (Tisza Párt) 56,76%-ot, Cseh Tamás (Fidesz-KDNP) pedig 35,38%-ot szerzett.
Cseh Tamás, a Fidesz jelöltje Bács-Kiskun 2-es választókerületben is nagy örömmel vitte ki a kismotorokat a bölcsiknek / forrás: Cseh Tamás (már megszűnt) hivatalos Facebook-oldala -
Hirdetés
A Cseh Tamás által indított pert már elsőfokon a KecsUP Hírek nyerte, a felperes pedig nem adott be felülvizsgálati kérelmet, így az hamar lezárult. Érdekesség, hogy a kormányhivatal keresete lényegében ugyanazokat a pontokat tartalmazta mint a képviselőjelölté, azonban abban a perben első- és másodfokon is a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal javára billent a mérleg.
Vitatott cikkünkben egyébként megkerestük a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatalt és a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészséget is, válaszukat teljes terjedelmében közöltük. Minden érintett számára biztosítottuk a megszólalás lehetőségét, a válaszokat összevártuk, egymásnak ellentétes véleményeket is megjelenítettünk - a Kúria ezt végül figyelembe is vette.
Az igazunkban bízva az sem volt elhanyagolható körülmény, hogy szerintünk politikai indíttatástól sem voltak mentesek az indított perek: egy választási kampányt megelőzően írtuk a cikket, Cseh Tamás pedig a kampányban is felhasználta azt, hogy perben áll velünk, állandóan próbálta hitelteleníteni portálunkat, kérdéseinkre sem személyesen, sem írásban nem válaszolt (a KecsUP hiteltelenítését célzó videóit linkelni már nem lehet, a korábbi képviselő-jelölt eltávolította politikai tartalmait).
Hirdetés
A másodfokú döntést követően felülvizsgálati kérelmet adtunk be, a Kúria pedig augusztusban alaposnak találta azt.
A Kúria döntése értelmében az alperes (KecsUP Hírek) a maga részéről mint sajtószerv mindent megtett egy közérdekű ügyben a valóság feltárása körében, változtatás nélkül közölte a felperes válaszát, így további helyreigazításra nem kötelezhető. Hozzátették: az alperes helyesen hivatkozott arra, hogy az érintett személy cáfolatának helyet biztosító (vagy a válaszadás lehetőségét felkínáló médiatartalom-szolgáltató) a sajtószabadság által védett alkotmányos küldetését teljesíti, és az Alaptörvényben rögzített feladatainak ellátásáért senki nem marasztalható el.
A Kúria megállapította, hogy jelen esetben az alperes mint sajtószerv a szakmai szabályok betartásával, vagyis a felperes előzetes megkeresésével, majd válaszának közlésével mindent megtett annak érdekében, hogy a valóságnak megfelelően tájékoztassa az olvasó közönséget. Ennek érdekében minden érintettet megkeresett, bemutatta azok álláspontját. A közügyeket érintő vitában a sajtó feladata az eltérő álláspontok bemutatása. Ennek a követelménynek a jelen esetben az alperes megfelelt.
Hirdetés
„Amennyiben a sajtószerv egy konkrét ügyben a különböző, vagy akár ellentétes álláspontoknak egyaránt helyt ad, a felperest a közlés előtt kellő határidő biztosításával előzetesen megkeresi, majd annak konkrét válaszát teljes terjedelmében közli, utóbb külön helyreigazítás közzétételére nem kötelezhető a felperes álláspontjának ismételt közlése céljából“ - írta a döntés elvi tartalmáról a Kúria.
