Hogyan tovább a gazdáknak? Mit lehet még a Homokhátságon termeszteni?

„Hatalmas a vízhiány és ez tragikusan érint minket is“ - mondta el a KecsUP-nak Kujáni László. A kecskeméti gazda talfájai tanyáján és földjein főként meggyet, kajszit, őszibarackot és szőlőt termel, őt kérdeztük a kriminálisan aszályos nyár után is, milyennek látja a jelent és a közeljövőt.

A most 74 éves Kujáni Lászlónak már a szülei is gazdálkodtak a második világháború előtt, majd a kommunizmus alatt is. László Kalocsán járt mezőgazdasági technikumba, majd Mosonmagyaróvárra egyetemre, ott ismerkedett meg a feleségével. Éppen ötven éve szerezte meg a diplomáját.

1979-ben mindketten a Halasi úti növényvédő állomáson helyezkedtek el, 1981-ben Kecskemétre is költöztek és azóta itt élnek. Nejével mindketten elvégezték a növényvédelmi szakmérnöki képzést, Laci bácsi ezt követően a talajerő-gazdálkozási szakmérnökit is. Munkája mellett mindig gazdálkodott - eleinte téeszektől bérelt földet, gyümölcsöst, majd amikor lehetett, vásárolt is területet.

Korábban szétszórva helyezkedtek el az ültetvényei: például Orgoványon és Bócsán szőlő, Izsákon alma, Alsólajoson őszibarack, Nyárlőrincen kajszi. Lakiteleken pedig üvegházban termeltek, hogy az alacsony hivatali fizetést kiegészítsék.

„Tisztességesen el akartam tartani a családomat, és abban az időben fizikailag is jól bírtam ezt a sok munkát“ - emlékezik vissza.

Kujáni László / fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek

1999-ben vette meg a talfájai tanyát és akörül 15 hektár földet, hogy egy helyen tudjon gazdálkodni. Ide két kedvenc gyümölcsét ültette, meggyet és kajszit - de van egy kis szilva és őszibarack is, nem messze pedig 14 hektár szőlő. Összesen 40 hektáron gazdálkodik, 90 százalékán kertészeti termelést folytat, a maradékán van szántó.

Családi vállalkozásként egy szaktanácsadó céget is elindítottak az Unióba való belépés után, ebben felesége mellett két lánya is dolgozik. Rengeteg előadást, növényvédős tanfolyamokat tartanak, emellett a pályázatokban segítik a gazdákat.

„Gyermekeim eleinte nem akartak mezőgazdasággal foglalkozni, ezt kerek-perec meg is mondták. Aztán csak megszerették és itt kötöttek ki, mert van szépség a mezőgazdaságban. Igaz, régen több szép volt benne, mint most. Jelenleg hatalmas nehézségek vannak“ - jelentette ki Laci bácsi.



• A cikk további részében először arról lesz szó, hogy az Oroszország ellen az Európai Unió által 2014-ben bevezetett embargó hogyan érintette a kecskeméti gazdát.
• Kujáni László arról is részletesen beszélt a KecsUP-nak, hogy mekkora kihívás manapság szezonmunkásokat találni, akik leszedik a meggyet.
• A gyümölcsösben - hiába a csepegtető öntözés - tömegével száradtak ki a fák. Laci bácsi próbálkozott az árasztással is, traktor vontatta lajtos kocsival hordta a vizet a sorok közé, és rakosgatta ide-oda a slagot. De egyedül kevés volt erre a fárasztó feladatra, és mindez óriási mennyiségű vizet is igényelt volna.
• A gazda sorolta a nehézségeket. Tavaly egy közepes adottságú szántóföldjén az őszi árpa hektáronként 2 tonna termést adott - ami azt jelenti, hogy a költségek felét tudta fedezni belőle. Idén úgy döntött, nem vállalja a rizikót, ide szudáni füvet vetett. A legnagyobb része ki sem kelt...
• A nagy kérdés, hogy miként lehet ezekhez az időjárási körülményekhez, nagyfokú csapadékhiányhoz alkalmazkodni? Kujáni Lászlónak kitért erre is, és elmondta, szerinte mely növényfajtákkal érdemes még próbálkozni.
• Őszintén beszélt arról, mi a baj multikkal, és szót ejtett a tavaszi fagyokról is, amelyek szintén óriási veszélyt jelentenek a gyümölcsösökre és szőlőültetvényekre.
• A nehézségek ellenére Kujáni László nem adja fel, amíg bírja, hetvenen jóval túl is tovább viszi gazdaságát.