Kopping Rita és Siposné Bodrozsán Alexandra azt mondták, hogy a Demokratikus Koalícióval való zakításuk nem a választás után kezdődött. Kopping Rita már április 4-én, saját döntéséből lépett ki a pártból, miután szembement Dobrev Klárával, míg Siposné Bodrozsán Alexandra a DK vezetésének, szerinte méltatlan és alaptalan vádjai után kérte kizárását a pártból. Mivel erre nem került sor, május 1-jén ő is kilépett. Ezzel 2014 után lényegében megszűnt a Gyurcsány Ferenc által gründolt párt kecskeméti képviselete. Hogy van-e tovább Kecskeméten DK, és merre tovább – erről is beszélt a két önkormányzati képviselő a KecsUP Híreknek.
Cikksorozatunkban azt járjuk körül, hogy abban a bizonytalan ideig tartó átmeneti politikai állapotban, ami kialakult április 12-e után, milyen felfogásban és céllal vesznek részt a helyi közéletben a különböző politikusok és csoportosulásaik. Nem felesleges ezt közelebbről is megvizsgálni, már csak azért sem, mert választóként nem árt tisztában lenni azzal, hogy mit várhatunk – és mit nem várhatunk már el – a még 2024-ben megválasztott kecskeméti képviselőktől és a politikai szervezeteiktől.
Az első részben összefoglaljuk az elmúlt években történt máig elvezető főbb helyi politikai sarokpontokat a teljesség igénye nélkül. És beszámolunk arról, hogy Kopping Rita és Siposné Bodrozsán Alexandra kilépésével a DK helyi története miért ért a végéhez. A következő cikkeinkben írunk a szocialistákról, a Kutyapártról, a Mi Hazánkról, a Fideszről, valamint a tőle távolodó KDNP-ről, és természetesen – a ma még inkább mozgalmár – Tisza Párt előtt álló útválasztásról.
Hirdetés
2026. április 12-e az addig megszokottat úgyszólván kettévágta
És egyúttal szakadékkal választja el egymástól azt, ami addig volt, attól, ami a változtatók szándéka szerint ezután lesz. Utóbbiról még rendszerszerűt korai volna mondani. A régi rend helyére még új nem épült. Ezért is van az most, hogy szétzilált állapotba kerültek a régi – kecskeméti – politikusok és a köréjük szerveződött, mára egyre fogyatkozó csoportjaik.
A NER megszűnése a fideszes városvezetők helyi közös terét is szétrombolja, rámutatva a politikai helynélküliségükre – a helyi ellenzéki önkormányzati képviselők ábécésorrendjét pedig a NER már korábban szétkuszálta.
A Tisza Párt ugyan – minden korábbi győztes szereplőnél nagyobb mértékű felhatalmazással van – államhatalmi pozícióban, de a lokális terekben ugyanakkor kívül van a formális intézményes pozíciókon. Szervezeti szempontból viszont még ennél is sokkal nagyobb kihívás a tiszások számára, hogy egy bürokratikus párttá szerveződjenek vagy inkább az erős személyek köré szerveződő mozgalmi formát válasszák.
Hirdetés
Volt egy pillanat 2022-ben, amikor még minden másnak tűnt, mint ami bekövetkezett
A Fidesz–KDNP végzetes vereséget szenvedett a vidéki Magyarországon – még annál is jóval nagyobbat, mint amelyet 2022-ben már átélt az Orbán Viktorral szemben közösen induló, ötpárti ellenzéki összefogás (MSZP, Jobbik, DK, LMP, Momentum). Az óellenzéket akkor a Fidesz temette maga alá, Orbán állampártját végül az abból ki- és előlépő Magyar Péter, aki köré nem feltétlenül a kiforrott program mentén sorakoztak fel pillanatok alatt százezrek, hanem a változás reményében, még ha az tele is van a politikában homályos ígéretekkel. A gyors mi-tudat kialakulása pedig már ahhoz elegendő volt, hogy a 2024-es EP-választáson elért Tisza siker, visszafordíthatatlanul lezárja a hosszú, küzdelmes, és sikertelen korábbi ellenzéki próbálkozások sorozatát a NER megdöntésre.
Volt egy pillanat azonban, amikor úgy tűnt, mozdulatlanságba áll a magyar politikai rendszer.
„Nem szükségszerű, hogy egy ellenzéknek csak az lehet a célja, hogy korszakdöntő lesz. Már csak azért sem, mert lehet, hogy nem alkalmas erre a feladatra. És mert lehet, hogy az emberek támogatják a korszakot, kialakul egy elkötelezettség iránta”
Hirdetés
– ezt G. Fodor Gábor, ismert NER-politológus nyilatkozta néhány héttel még azután, hogy a 2022 es országgyűlési választáson a Fidesz tönkre verte az ötpárti összefogást, aki akkor lényegében meghirdette a lojális vagy egyenesen a Fidesz által létrehozott belső ellenzék programját. Nem ismeretlen felállás ez, egyik szélsőséges példája Putyin Oroszországa, ahol bevett gyakorlat, hogy végül csak azok indulhatnak el a választáson, akik érdemben nem jelentenek kockázatot Vlagyimir Vlagyimirovics több évtizedes uralmára. G. Fodor ennél jóval puhább politikai keretek között ajánlott alkut a maroknyira csökkent ellenzéknek, ugyanis, mint mondta, ha ésszel kritizálnak, még akár kormányzati szerepet is kaphatnak idővel, ha megszorulna az Orbán-kormány.
2022-ben G. Fodor Gábor tehát komolyan arról beszélt, hogy miért éri meg a Fidesz udvari ellenzékének lenni. Erre végül nem került sor a jól ismert fejlemények ismeretében.
Siposné Bodrozsán Alexandra (ül) és Kopping Rita önkormányzati képviselők 2026 májusban - KecsUP Hírek / Bálint Levente
Hirdetés
A helyzet lokális furcsaságát azonban az adja, hogy miközben a Tisza – minden előző fideszes győzelemnél nagyobb mértékben – megnyerte a választást 2026-ban, a településeken továbbra is a régi struktúrák mentén és a régi politikai szereplőkkel zajlik a közélet. És ez még egy ideig minden bizonnyal így is marad – hacsak az új, kétharmados parlamenti többség el nem határozza magát egy előrehozott általános önkormányzati választás mellett.
Hogy erre sor kerül-e 2029 előtt, abban biztosan szerepet játszik majd az is, hogy a Tisza Pártnak formálisan nincsenek helyi alapszervezetei, városi elnökei, önkormányzati képviselői, de még egy helyi, összefogó e-mail-címe sem, ahová kérdéssel lehetne fordulni helyi ügyekben. Vagyis a Tisza Párt nem egy klasszikus értelemben vett, hagyományos politikai (tömeg)párt. Helyette egy kiterjedt, laza hálózat és mozgalmi jellegű csoportok („szigetek”) színes kavalkádja, amelyek vagy politizálnak, vagy nem. És még ma sem dőlt el, hogy ezek a politikai csoportok valaha egy hagyományos párttá szerveződnek-e. De erről nem most és nem itt lesz szó.
A teljesebb képhez nem árt visszapörgetnünk a fontosabb pillanatokat.
