„Most a szigetek arra várnak, hogy iránymutatást kapjanak a működésükhöz”, ha már a várakozásokkal ellentétben nem abba az irányba szerveződik a Tisza, hogy a mintegy háromezer Tisza Szigetre és harmincezernyi mozgalmárra építve, akik segítették Magyar Pétert a kampányban, valódi – választókerületi és városi pártszervezetekből álló, belsőleg intézményesített professzionális – pártot hozzanak létre. Mint azt írtuk a „Kormányon vannak, helyben mégsem szólhatnak bele a közgyűlésbe – merre tartanak a kecskeméti Tisza Szigetek?” cikkünkben, nem párttagokat toboroznak, sőt, éppen ellenkezőleg.
A régiós koordinátorok kiválasztásával és egy országos koordinátor kinevezésével próbálják rendezettebbé tenni a Szigetek működését, miközben a szabályzatukat is átdolgozzák. Egy kezdetek óta aktív kecskeméti tag szerint azonban egyelőre úgy tűnik, a központ nem nagyon szeretné, ha a Szigetek önállóan politizálnának: inkább karitatív tevékenységeket és központilag szervezett önkéntes munkákat várnak tőlük, például szórólap- és újságterjesztést vagy pultozást.
Politikai körkép cikksorozatunk 4. részében Kecskemét és vidéke Tisza Szigeteiről írunk, akik az elmúlt 2 évben sok száz, és ezer önkéntessel járták be Bács-Kiskun zegzugos falvait, felrázták az embereket, és maguk mellé állítottak olyan egykori fideszes fellegvárakat, mint Kecskemét. A Fideszt végül kirúgták az addig megingathatatlan hatalmából, de ezzel nem ért véget a történet. A csaknem két éven át kampányoló helyi tiszások ugyanis a településeken egyelőre nem tudnak részt venni a képviselő-testületi munkában. Ha nem lesz előrehozott önkormányzati választás, ez 2029 őszéig nem is változik. De hogyan élik meg mindezt helyben a Tisza Szigetek tagjai? Merre tovább a választási győzelem után?
A KecsUP Híreknek nyilatkozó kecskeméti, ágasegyházi és szabadszállási tiszás aktivisták őszintén beszéltek a belső kihívásoktól sem mentes helyzetükről. Elmondták, mit vártak a választási győzelem után, és mi az, amit az elmúlt fél évben nem kaptak meg. Arról is beszéltek, hogyan képzelik el a helyüket a Tisza politikai szervezetében. Nemcsak számos történetet osztottak meg velünk, hanem többen konkrét javaslatokat is megfogalmaztak arra, hogyan lehetne szerintük új lendületet adni a Szigeteknek.
Molnár János azután küldött hosszú választ a kérdéseinkre, hogy a kecskeméti és az észak-bács-kiskuni Tisza Szigetek választások utáni helyzetét jártuk körül. Az országgyűlési képviselő kiemelte:
– A legfontosabb talán az, hogy a TISZA Szigetekre továbbra is nagy szükség van, hiszen ezek a közösségek a TISZA egyik legfontosabb alapját jelentik. Az ország különböző részein természetesen nem teljesen egyformán működnek, és én is látom, hogy a választások után sokan keresik a helyüket az új helyzetben. A saját körzetemben igyekszem a Szigetekkel és a tagjaikkal folyamatos kapcsolatot tartani, mert a munkájukra a jövőben is számítunk”.
– Azt is látni kell, hogy egy választási kampányhoz képest most nyugodtabb időszakot élünk. Ez sokaknak szokatlan, különösen azoknak, akik az elmúlt időszakban rendkívül sokat dolgoztak. A választások után természetes, hogy az intenzitás és a feladatok is változnak.
