Most a szigetek arra várnak, hogy iránymutatást kapjanak a működésükhöz. Erre találták ki – igaz, meglehetősen későn – azt a pályázatot, amelynek keretében régiós koordinátorokat választanak ki. A munkájukat egy országos koordinátor fogja majd össze. Közben a szigetek működési szabályzatát is átdolgozzák, és sok minden másra is ígéretet kaptunk. Utána majd meglátjuk, merre halad tovább a történet. Addig viszont én személy szerint úgy látom, hogy nem kifejezetten szeretnék, ha a szigetek politizálnának. Lehetnek karitatív tevékenységek, illetve minimális, a Tisza által központilag szervezett önkéntes munkák, például újság- vagy szórólapterjesztés, esetleg pultozás. Utóbbi arra is szolgálhat, hogy az adott képviselő összegyűjtse és megismerje a helyi információkat – több képviselőnek is volt már erre vonatkozó kérdőíve
– mesélte a meglátásait a KecsUP Híreknek egy kezdetek óta aktív, az egyik kecskeméti Tisza Szigetben részt vevő, neve – elhallgatását kérő – tag.
A két kecskeméti országgyűlési egyéni választókerület Tisza Szigetei már a kezdetektől ambivalensen viszonyulnak egymáshoz, és konkurensként tekintenek a másikra. A kampány ezt természetesen elfedte, hiszen a szigetekbe tömörülő emberek nagyon fegyelmezetten kampányoltak. „Az akkor nagyon hierarchikus volt, de ez nem Tisza-sajátosság. Aki részt vett már kampányban, az tudja, hogy ilyenkor nincs demokrácia” – osztotta meg egy másik kecskeméti önkéntes, aki szintén segíti a Tisza mozgalmát.
„Új szakasz kezdődik a Tisza Szigetek életében, ehhez pedig olyan embereket keresünk, akik szívesen vállalnának nagyobb szerepet a közösségek következő időszakának építésében”
– így kezdődött az a felhívás, amely a Tisza Szigetek tagjainak és szimpatizánsainak kiküldött szeptemberi hírlevélben jelent meg. Nem párttagokat toboroznak, sőt, éppen ellenkezőleg. A pályázati kiírás is azt jelzi, hogy nem történt meg a jelenleg 28 vagy 29 tagú Tisza Párt megnyitása a Tisza Szigetek tagjai előtt. Akik jelentkeztek a felhívásra, tisztában voltak azzal, hogy a feladatuk a párt mellett működő szigetek koordinálása, a kapcsolattartás, a pártvezetés akaratának közvetítése a szigetek felé, valamint a mozgalmi aktivisták véleményének visszacsatolása a pártvezetésnek. Ebből az is következik, hogy a kiválasztott vezetők nem válnak automatikusan a pártvezetés tagjaivá.
Választási plakátjait írta alá a szimpatizánsok között Csőszi Attila és Molnár János a választás után / Fotó: KecsUP Hírek
Jelen állás szerint tehát a várakozásokkal ellentétben nem abba az irányba szerveződik a Tisza, hogy a mintegy háromezer Tisza Szigetre és harmincezernyi mozgalmárra építve valódi, választókerületi és városi pártszervezetekből álló, belsőleg intézményesített, professzionális pártot hozzanak létre. A döntés hátterében – ahogyan erről egyre többen, köztük Körösényi András is kiváló elemző cikkében írt – nem pusztán az áll, hogy a Tisza Párt ezzel is meg kívánja különböztetni magát korábbi vetélytársaitól, a Fidesztől, az MSZP-től vagy akár a 2018-as Jobbiktól.
De akkor mi az oka?
Politikai körkép cikksorozatunk mostani részében Kecskemét és vidéke Tisza Szigeteiről írunk. Alig két év alatt több tízezer önkéntessel járták be az ország zegzugos falvait is, felrázták az embereket, és maguk mellé állítottak olyan egykori fideszes fellegvárakat, mint Kecskemét és Bács-Kiskun megye. A Fideszt végül kirúgták az addig megingathatatlan hatalmából, de ezzel nem ért véget a történet.
Amit most látunk, az egy politikai kísérlet (ez nem idegen a politikában), amelynek a végkimenetele egyelőre korántsem egyértelmű. Egyszerre látjuk egy demokratikus-civil mozgalom körvonalait a Tisza körül, miközben a szerveződés mégis egy erős, karizmatikus vezető köré épül. Ez már önmagában is ambivalens helyzetet teremt. És az is kérdés, hogy milyen közös értékek és politikai témák mentén tudnak majd összekapcsolódni a Szigetek, ha egyáltalán létrejön egy ilyen ideológiailag egységesebb közösség. Vagy a mozgalom elsősorban addig marad egyben, amíg a Fidesz-rendszer lebontása közös célt és legitimációt ad neki?
Ez a folyamat még hosszú ideig eltarthat, később azonban megjelenhet egy új, a jelenlegi parlamenti ellenzéken kívülről érkező erő, amely már más kihívások elé állítja a Tisza mozgalmat. Mindez egyelőre inkább elméleti felvetés, de éppen ezért érdemes figyelnie a független sajtónak arra, ami most a szemünk előtt zajlik. Ebben a cikkünkben ezért igyekeztünk a kevésbé látható politikai terekbe bepillantani.
Orbán Viktor pártjának bukása nemcsak a Fidesz végét jelentheti, viszont már elhozta a korábbi ellenzék végét. Voltak pártok, amelyek már a tavaszi választás előtt önként kiszálltak a hazai közéletből – ilyen az LMP, a Momentum és a szocialisták –, míg mások az érdektelenség következtében tűntek el, miután vállalták a választási indulást. Ide tartozik a DK és a Jobbik is. Róluk itt, a Szétesett a régi politikai rend, de még nincs új – így tűnt el a DK Kecskeméten, valamint a Bezártak az ellenzéki politikai irodák Kecskeméten – a szocialisták és a zöldek végül feloldódtak a Szövetségben című cikkeinkben írtunk. Körbenéztünk a Magyar Kétfarkú Kutya Párt háza táján is. A párt a létezése során először valóban akarta a hatalmat, ez azonban akár a végzetét is jelentheti. Erről szól a A Kutyapárt kérlelhetetlen volt, most úgy érzik, hogy meghaltak, mégis túlélték című cikkünk. Cikksorozatunk következő két részében az egyre mélyülő válsággal küzdő Fidesszel, valamint a Fideszből kiábrándult szavazókra építő Mi Hazánkkal foglalkozunk, így adva teljes képet a kecskeméti pártpolitikáról.
