Kivágták a galagonyát, fagyalt és kis facsemetéket a Melinda-parkban lévő erdő egy jelentős részén - lakossági panaszokra hivatkozva. Ezzel Kecskemét volt erdészeti szakirányítója, Szabó Lajos szerint több év munkáját tették tönkre. Az ügyben megkerestük Sipos Lászlót, a városrész fideszes önkormányzati képviselőjét és a Kecskeméti Városüzemeltetési Nonprofit Kft.-t is.
Aki mostanában ellátogat a Melinda parkba, azt láthatja, hogy a városközpont felőli oldalon - a közösségi ház mellett és annak környezetében - jó részen eltűnt az aljnövényzet, a cserjeszint a fák alól. Közelebbről megvizsgálva a területet látszanak is a kivágott bokrok, facsemeték csonkjai. Mi történhetett?
Amit eddig is lehetett tudni:
- mint arról annak idején mi is beszámoltunk, a Melinda parkban 2024 őszén jónéhány fát kivágtak, főleg idős nyárfákat és akácokat (ezzel egyidőben más kecskeméti véderdőkben is történtek fakitermelések, ezekkel kapcsolatban Szabó Lajos erdőmérnök, Kecskemét volt erdészeti szakirányítója akkor elmondta: időszerű volt a fahasználati beavatkozás a lakóövezet mellett található erdőkben, mert az elmúlt évek aszályos időjárása más erdőkhöz hasonlóan ezeknek is rontotta az egészségi állapotát, sok fa kiszáradt);
- idén márciusban viszont közösségi faültetés itt is volt, szintén Szabó Lajos irányításával, az alsószéktói nyugdíjasklub és a helyi óvodások aktív részvételével; fiatal, őshonos facsemeték kerültek a földbe, többek között sajmeggy, nagylevelű hárs, mezei juhar, vadalma és szil; nagyjából pont ugyanazon a területen, ahol nemrég kivágták a növényeket.
Most így néz ki a terület:
1 / 27
Fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek
Kivágták az aljnövényzetet a Melinda-parkban lévő kiserdőben
Aki rendszeresen járt az elmúlt években a parkba futni, gyalogolni, emlékezhet rá, hogy egész burjánzó aljnövényzet alakult ki a kiserdőben. Ennek most vége, és mint utánajártunk, a jelek szerint marad is ilyen „kitakarított“, átlátható az erdő.
Lehet mondani, hogy ízlés kérdése, kinek melyik formájában tetszik, de ennyivel nem lehet a témát elintézni, hiszen manapság egy városi környezetben minden talpalatnyi zöldterületet meg kellene becsülni, pláne, ha erdőről van szó. És nem árt a város lakóinak arról is tudniuk, mi miért történik. Ezért megkerestük:
- Szabó Lajost, Kecskeméti korábbi erdészeti szakirányítóját,
- Sipos Lászlót, a városrész fideszes önkormányzati képviselőjét és
- a Kecskeméti Városüzemeltetési Nonprofit Kft.-t (KVÜ).
„Ez nem más, mint az erdei életközösség folyamatos csonkítása“
Szabó Lajos ma már nem felelős erdészeti szakirányítója a Kecskeméti városi erdőknek, mint megtudtuk, nem hosszabbította meg vele szerződést az önkormányzat. Erről nem kívánt nyilatkozni, de a Melinda parkban történtekről van véleménye.
“Az elmúlt négy évben városunk közgyűlése által egyhangúan elfogadott modern szemléletű erdőkezelési koncepció alapján egy sikeres erdőkezelés valósult meg a városi erdőkben. Olyan fakitermelési és faültetési beavatkozások történtek, amelyek növelték az erdők biodiverzitását, ellenállóképességét, javították a városi erdők korszerkezetét, fafajösszetételét az ökológiai szempontok figyelembe vételével. Ezek a folyamatos erdőborítással történő erdőkezelés első nagy lépései voltak. Látványosan javult az erdő természetvédelmi állapota“ - mondta el a szakember. Hozzátette: természetesen néhány területen az idős, kiszáradt fák által okozott veszélyhelyzet megszüntetése volt az elsődleges szempont a fakitermelés tervezésekor.
Fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek
„A konkrét erdőkezelési munkákkal párhuzamosan olyan közvetlen lakossági kommunikáció is megvalósult, amely korábban hiányzott. Iskolákkal, óvodákkal fenntarthatóságra nevelő erdőpedagógiai programot is megvalósítottam, korábban ez sem volt. A helyi sajtó és az erdészeti hatóság is támogatta munkámat látva, hogy itt egy jövőbe mutató komplex szakmai tevékenység indult be, mely hosszú távon javítja a városi erdők állapotát, a helyben lakók életterét. Itt a klímavátozás kihívásaira konkrét intézkedések valósulnak meg” - mondta el elöljáróban az erdőmérnök.
„Sajnos a városban több területen is a fűkaszálások áldozataivá váltak elültetett facsemeték, volt már erre példa. A Melinda parkerdő egy közösségi tér, melynek jelentős részén játszótér, közösségi rendezvények megtartására alkalmas rendezvénytér van kialakítva. Ez rendszeresen kaszált, felgereblyézett aljzattal rendelkező, rendezett állapotban tartott terület. Az erdőként nyilvántartott részben történtek az erdészeti beavatkozások, facsemete ültetések. A facsemetéket a helyi gondnok meg is locsolta - köszönet érte! Itt az erdő megújítása, az élőhelyfejlesztés és egy változatos erdőpedagógiai bemutatóerdő kialakítása céljából nem engedtem az aljnövényzet - cserjék, lágyszárúak, facsemeték - lekaszálását” - mondta el a szakember.
„A lakossági beszélgetések során érzékeltem, hogy ez nem mindenkinek a tetszését nyerte el, de a nagy többség elfogadja a hiteles szakember véleményét. Úgy vélem, az emberek egy részénél a környezetükben lévő területeken azt tartják rendezett állapotnak, ami egységesen le van vágva, amikor az erdő alján nincs aljnövényzet. A városi erdőknél ez folyamatosan problémaként merül fel (Szabó Lajos ebben a két évvel ezelőtt megjelent cikkünkben is beszélt már erről a gondolkodásmódról). Csak ez nem más, mint az erdei életközösség folyamatos csonkítása, egyfajta degradáció, hiszen ezzel gátoljuk a természetes erdőmegújulási folyamatokat, vagy éppen a mesterséges módszerekkel segített erőmegújulást. A Melinda parkban most gyakorlatilag ez történt. A néhány éve nem kaszált területen végre megjelent természetes úton a galagonya, fagyal és mesterségesen facsemetéket ültettünk, de most ezek egy része le lett vágva. Sajnálatos, hogy több év munkája lett tönkre téve néhány perc alatt - figyelmetlenségből, vagy nem hozzáértésből - az érintett területen. Ez a mostani aszályos időjárásban különösen nagy kár” - hangsúlyozta az erdőmérnök szakember.
Fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek
Szabó Lajos kiemelte azt is: nemcsak a növényekről van szó, hanem az egész erdei életközösség sérül ilyen esetekben, a biológiai sokféleség, diverzitás szenved súlyos károkat, ha eltávolítják a cserjeszintet és megbolygatják az erdőt.
„Az, hogy a növényzet kusza és sűrű, még nem jelenthet problémát. Sőt, az a természetes állapot, amely elősegíti az erdő megújulását és erre itt szükség is van, mert megindult az idősebb fák pusztulási folyamata. Valahogy az emberek szemléletén kellene változtatni, hogy ne azt az állapotot lássák szépnek, amikor az erdő alját lekaszálják, hanem meglássák a szépséget az énekes madarainknak, sünöknek, az életközösség egyéb tagjainak élőhelyet biztosító, a városi klímát javító gazdag cserjeszinttel rendelkező erdőállapotban”
- jelentette ki Szabó Lajos.
Szerinte a tanulság az, hogy az erdőkezelés egy hosszú távon gondolkodást, következetes, állandó odafigyelést, szakértelmet, ökológiai szemléletet, türelmet igényel.
„Hiteles szakemberre folyamatosan szükség van, akit érdemes lenne megbecsülni… Jelenleg egy többéves úttörő jellegű, jövőbe mutató szakmai folyamat van veszélyben. Együttműködésre van szükség!” - fogalmazott.
Ezen a folton megmaradt az aljnövényzet - körülbelül az egész terület így nézett ki korábban / fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek
„Egy igazi erdőt kintebb kell csinálni!“
Szeleifalu önkormányzati képviselője, Sipos László (Fidesz-KDNP) nem tagadja: ő ellene volt annak, hogy a Melinda park fás részein emberi beavatkozás nélkül, szabadon nőhessen az aljnövényzet, szerinte ez “szörnyű állapotokat” teremtett. Éppen ezért támogatta a kiserdő - ahogy fogalmazott - kitisztítását, és kérte is a Városüzemeltetési Kft.-től, hogy legyen “átláthatóbb, normálisabb”. De kijelentette: a lakosságtól is olyan jelzéseket kapott, hogy ilyen “kitakarított” formájában jobban tetszik nekik a terület.
Elmondása szerint amikor annak idején a Melinda park lakosság számára történő kialakítása, utána pedig - a külső felén - a játszótér létesítése elindult, akkor is visszavágták a fák közötti cserjéket, magoncokat. Sipos Lászlónak ezért nem is tetszett, amikor Szabó Lajos elképzelései érvényesültek.
„Egy igazi erdőt kintebb, például a Csalánosi parkerdőben kell csinálni, nem itt, a belvároshoz közel. Hát hogy néz ki a futópálya mellett egy ilyen dzsumbuj? Nem mernek odamenni az emberek, főleg, ha sötét van”
- célzott Sipos László a korábbi állapotokra. Szerinte most a Melinda park „gyönyörűen ki lett takarítva, olyan méltó látványt kapott, ami egy belváros melletti, igazi parkerdőhöz illik”, és tudomása szerint a jövőben is így fog maradni a terület.
A képviselő arról is beszélt, hogy a korábban elültetett facsemeték közül nagyon sok elszáradt, ezért azt kérte a Kecskeméti Városüzemeltetési Nonprofit Kft.-től (KVÜ), hogy ezeket pótolják, ami pedig megmaradt, arról gondoskodjanak megfelelően. Sipos László szerint érdemes lenne a korhánközi vasúti baleset emlékműve felé eső részen is hasonló munkálatokat végezni, hogy az is átláthatóbb legyen.
Átlátható lett / fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek
Mint a képviselőtől megtudtuk, a közösségi ház építése miatt elszállított kondigépek hamarosan visszakerülnek majd a parkba (a házhoz közeli részre), és lesz egy vagy két újabb eszköz is, igaz, ez már a költségvetéstől függ.
A parkot funkciók szerint felosztották
A Városüzemeltetési Kft. megkeresésünkre azt közölte: Sipos László képviselő lakossági jelzések alapján Burszki Darinka főkertész segítségét kérte, „hogy a futópálya környezete rendezettebb, átláthatóbb, biztonságosabb területté váljon”.
„A parkban megjelentek a hajléktalanok, akik életvitelszerűen élnek a sűrű növényzet között, jelenlétük köztisztasági és közbiztonsági problémákat hozott magával. A képviselő úr kérésére koncepcióterv készült a Melinda park további kialakítására és fenntartására. A parkot funkciók szerint felosztottuk; a futópályán belüli területek átlátható ligeterdők lettek, a futópályán kívüli erdőrészletet pedig termeszétközeli erdőként hagytuk meg. A tervek alapján tereprendezést végeztünk. A futópálya felületét felújítottuk és újramulcsoztuk. Az esti-éjszakai futók számára fényt biztosító lámpatestek körül gallyazást végeztünk. Eltávolítottuk továbbá a száraz fákat, visszanyestük az aljnövényzetet, azonban az életerős sarjak egy részét meghagytuk, hogy majd idővel át tudják venni az idősebb fák helyét, ezzel biztosítva az örökerdő fennmaradását. A futópályán túl telepített ökologikus kiserdő háborítatlan marad” - közölte a KVÜ.
Azért maradtak még facsemeték a kiserdőben / fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek -
A városi erdők, köztük a kérdéses terület is, idén szeptemberben kerültek a KVÜ kezelésébe. Mint a cég hangsúlyozta, a klímavédelmi erdők nagy jelentőséggel bírnak az elsivatagosodás késleltetésében és a város élhetősége szempontjából, ezért kiemelt figyelmet szentelnek ezen területek védelmére, esetleges bővítésére.
Megkérdeztük, milyen tervek vannak a jövőben a szóban forgó zöldterülettel, ezentúl rendszeres lesz a visszavágás?
„A zöldfelületet a most kialakítottak szerint fogjuk fenntartani. A sportolók biztonsága érdekében a futópálya környezete ligetes, átlátható kialakítású marad. A klímaerdő funkcióját így is betölti, mert a fák szolgáltatják a legnagyobb ökológiai értéket. Terveink között szerepel, hogy időközönként hagyjuk felnőni az aljnövényzetet, ezzel oldjuk meg a természetes ifjulást; az erdőben mindig lesz csemete, fiatal fa, középkorú és idős egyed. A természetközeli erdőrészben háborítatlanul biztosítjuk a növény- és állattársulások fennmaradását és a hármas szintezettséget (gyepszint, cserjeszint, lombkoronaszint)“ - tájékoztatott a KVÜ.
