- Többen is fontolgatják, hogy kilépnek a kecskeméti Fidesz–KDNP-frakcióból – mondták fideszes önkormányzati képviselők a KecsUP Híreknek.
- Lehet-e még egységes jobboldal Orbán Viktor rendszerének veresége után, vagy a régi fideszeseknek el kell fogadniuk a mozaikjobboldal modelljét?
- Hogyan élik meg a kecskeméti fideszesek, hogy több mint húsz év után elveszítették társadalmi legitimációjukat?
- Mennyiben járult hozzá ehhez Szemereyné Pataki Klaudia polgármester folyamatosan romló politikai megítélése, valamint a legutóbb kirobbant botrány, Fekete Gábor szociálisbérlakás-ügye?
- Mindezek mellett az egyik legfontosabb kérdés a Fidesz számára, hogy van-e olyan új politikai témája, amellyel megállíthatja folyamatosan fogyatkozó táborának további csökkenését?
Arra voltunk kíváncsiak, hogyan látják a kecskeméti fideszes politikusok az elmúlt éveket és a választási kampányt, milyen esélyt látnak pártjuk megújulására, és mit várnak el vezető politikusaiktól. Arról is érdeklődtünk, hogyan próbálják kezelni a helyi Fideszre egyre inkább ráégő botrányokat, köztük az NJEA, valamint a szociálisbérlakás ügyeket.
A választások óta négy kecskeméti Fidesz–KDNP-s önkormányzati képviselővel folytattunk háttérbeszélgetést, hogy jobban megértsük, szerintük milyen okok vezettek pártjuk erodálódásához. Mindannyian jelezték, hogy egyelőre csak nevük elhallgatása mellett vállalják a beszélgetést. Fontos hangsúlyoznunk, hogy az újságírói szakmai alapelveket betartva a beszélgetéseken elmondottak jelentős részét nem hozhatjuk nyilvánosságra. Az elhangzottak főbb irányai és tanulságai ugyanakkor így is sokat elárulhatnak olvasóinknak a volt kormánypártok állapotáról. A tudomásunkra jutott információk megerősítése érdekében hivatalos megkereséssel fordultunk a kecskeméti Fidesz vezetéséhez.
Politikai körkép cikksorozatunk 5. részében az egyre mélyülő belső válsággal küzdő kecskeméti Fidesz–KDNP helyzetét mutatjuk be. Legutóbb a Tisza Szigetek belső világával foglalkoztunk, a korábbi részekben pedig a Fidesz egykori ellenzéki pártjainak kecskeméti történetét tekintettük át – azokét, amelyek a NER-rel együtt tűntek el (ITT és ITT, valamint ITT). A 6. részben a Mi Hazánkkal foglalkozunk.
Többről van szó, mint egy választási vereségről
A Fidesz–KDNP április 12-én éppen ott szenvedte el a legnagyobb vereséget, ahol közel két évtizeden keresztül a legerősebb volt: a vidéki egyéni választókerületekben, így többek között Bács-Kiskunban. A megye 2006 óta a Fidesz egyik, ha nem a legerősebb bázisának számított. Hiába nyertek a szocialisták húsz évvel ezelőtt országos választást, a Fidesz az akkor még tíz bács-kiskuni választókerületből kilencet megszerzett, majd 2010-től egészen 2022-ig mindig mindben győzött.

Fidesz plakát a földön április 13-án Kecskeméten, a választás másnapján - KecsUP Hírek / Falusi Norbert
2026-ban tehát akkorát bukott Orbán csapata a Kecskemét központú óriásmegyében, amekkorára még a legelszántabb ellenzéki szavazók sem számítottak: mind a hat választókerületben tiszás országgyűlési képviselőt választottak. Olyan rutinos politikusok szorultak ki a Parlamentből, mint a már szinte örökös képviselőnek vélt Lezsák Sándor, Font Sándor vagy Bányai Gábor. A fideszes politikusokat különösen az sokkolta, hogy a Tisza Párt a hat körzetből ötben is 50 százalék fölötti eredményt ért el.
Többről van tehát szó, mint egyszeri választási vereségről: megbukott a NER rendszere, és vele együtt véget ért az Orbán-rendszer is. Mindez valamiféle magyarázatot kívánna, legalábbis a tábor felé. Erre egyedül Stumpf István, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere tett kísérletet, de ezt a fajta őszintébb megnyilvánulást gyorsan le is tekerték.



