Kecskeméti céget fülelt le az EU csalás elleni hivatala

0
atlatszo.hu

Minden valószínűség szerint a kecskeméti székhelyű Opticon cégcsoporthoz kapcsolódó távközlési cégek csorgatták vissza alvállalkozóikon keresztül maguknak két, összesen 3,7 milliárdos értékű vidéki szélessávú internet-fejlesztési projekt költségvetésének közel felét az uniós csaláselleni hivatal szerint – írja az Átlátszó.

Az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) a múlt héten publikált 2018-as éves beszámolójának magyar szempontból legérdekesebb része egy uniós pénzekkel elkövetett konkrét hazai csalási ügy néhány soros összefoglalója. Az OLAF ugyanis – nemzeti büntetőeljárások megindítására fel nem jogosított, a tagállami hatóságokkal való együttműködéstől függő szervezetként – általában nem publikálja a konkrét ügyekben tett megállapításait.

Így aztán mindig vannak olyan, az OLAF által feltárt ügyek, amelyeket a tagállami hatóságok vagy az ügy szereplői nem, vagy az OLAF szerepét nem említve hoztak nyilvánosságra, így a közvélemény nem is tud az OLAF megállapításairól.

A mostani beszámolóban is egy ilyen ügy szerepel: a szervezetnek az uniós adófizetők pénzére utazó csalók által kidolgozott komplex szisztémák elleni harcát bemutató 2.2. fejezetben, a beszámoló 16. oldalán a „Kamucégek és nem valós ügyletek” alfejezetben a példák közt az alábbi leírást találjuk:

“In another case, OLAF received allegations concerning two closely related companies which had received European Regional Development Funds in order to implement two projects aimed at developing circular broadband networks in rural Hungary. The total value of the two projects, including the ERDF grant and the contributions of the two companies was approximately EUR 12 million. OLAF investigators discovered that both beneficiaries subcontracted 100% of the works to the same general construction company. This contractor further subcontracted both jobs through a complex chain involving four layers. OLAF established that this complex chain was used to disguise the transfer of EUR 4.9 million back to one of the original beneficiaries in Hungary through a third party in another Member State. In this way, the two beneficiaries created artificial circumstances in order to increase the project value and to receive undue EU funding. OLAF recommended that the European Commission Directorate-General for Regional and Urban Policy recover the misused amount of roughly EUR 3.6 million. OLAF issued a judicial recommendation to the competent national authorities to initiate criminal proceedings.”

Mindez magyarul körülbelül az alábbiak szerint hangzik:

„Egy másik ügyben az OLAF-hoz bejelentés érkezett két, egymással szoros kapcsolatban álló cégről, amelyek Magyarországon vidéki szélessávú hálózati fejlesztésekre kaptak az Európai Regionális Fejlesztési Alapból támogatást. A két projekt együttes értéke – az ERFA támogatását és a két cég hozzájárulásait is beszámítva – hozzávetőleg 12 millió euró volt. Az OLAF vizsgálói felfedték, hogy mindkét kedvezményezett ugyanazon építőipari fővállalkozónak szervezte ki a munkálatok 100%-át. Ez a szerződéses partner aztán mindkét munkát négy szerződési szint kialakítása mellett újabb cégekhez szervezte ki. Az OLAF megállapította, hogy az összetett szerződési lánc – a projekt értékének megemelésére és EU-s forrás jogosulatlan igénybevételére irányulva – azt szolgálta, hogy az elleplezze, hogy egy másik uniós tagállamban működő harmadik fél az egyik eredeti kedvezményezett számára 4,9 millió eurót utalt vissza. Az OLAF javasolta az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága számára, hogy intézkedjen hozzávetőleg 3,6 millió euró jogellenesen felhasznált összeg visszakövetelése érdekében. Az OLAF javaslatot tett a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok számára, hogy azok indítsanak büntetőeljárást az ügyben.”

A leírás alapján ez egy fontos és valóban kiemelt említést érdemlő vizsgálat, hiszen az OLAF szerint dokumentáltan túláraztak egy 12 millió eurós fejlesztést 4,9 millió euróval, és az uniós vizsgálók az erre létrehozott ötlépcsős céghálón belüli tranzakciókat is fel tudták göngyölíteni. Ez minimum költségvetési csalás, de jobb esetben akár korrupciós bűncselekmények (mindenekelőtt vesztegetés) feltárására is elegendő bizonyíték lehet.

Emellett természetesen a támogatások odaítélése megfelelőségének kérdését is vastagon felveti: majdnem kétszeres árat megítélni és – a jelek szerint – számlák alapján simán befogadni egy projektre azért még nálunk sem mindennapi.

Bár a beszámoló sem az érintett cégeket, sem a konkrét támogatási konstrukciót nem nevesíti, de elég konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy az ügyet más forrásokkal összevetve azonosítani lehessen. Ám ez most jóval nehezebb volt, mint például a 2014-es OLAF-beszámolóban szintén cégnevek nélkül szereplő, az Átlátszó cikksorozata alapján indult Body Map-ügynél.

 most körbeírt csalási vizsgálat ténye ugyanis eddig nem került nyilvánosságra, legalábbis mi OLAF-vizsgálattal érintett magyar internetfejlesztési projektről utoljára 2014-ben, a Lázár János akkori kancelláriaminiszter által emlékezetesen visszavont 2013-as pályázatok kapcsán olvastunk és írtunk. Akkor a pályázat elbírálása előtt három héttel létrehozott, ugyanoda bejelentett cégek aratták (volna) le az uniós támogatásokat. Ez azonban már csak az időmúlás miatt, illetve amiatt sem lehet a 2013-as ügy, mert itt végrehajtott és kifizetett projektekről volt szó.

A „rural Hungary” mint helyszín kiemelése egyértelműen arra utal, hogy itt is, mint az említett korábbi ügynél, a több hullámban már jó ideje ERFA-forrásokból folyó megyei-kistérségi szélessávú internetfejlesztési projektek között kell keresgélnünk. Ezekben már a szocialista kormányok idején is az adott területen internetkapcsolatot biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók voltak a kedvezményezettek.

Az elmúlt évek hasonló támogatási programjaiban odaítélt támogatások a néhány tízmillió forinttól az 1-2 milliárdos nagyságrendig terjedtek. Így jelentősen leszűkítette a kutatás körét, hogy az OLAF által megadott projektösszeg alapján egyértelműen a legnagyobb egyedi helyi internetfejlesztési támogatások között kellett lennie a két csalásgyanúval érintett projektnek.

Mivel az OLAF-vizsgálatok átfutása átlagosan másfél év, a beszámolóban szereplő ügyek pedig minden valószínűség szerint 2018-as lezárásúak, az éppen megvalósítás alatt lévő, 2016-ban indult GINOP 3.4.1-15. „Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése” támogatási konstrukció támogatásai valószínűleg nem lehettek érintettek.

Ennek ellenére tételesen átnéztük ezeket is, de arra jutottunk, hogy még a két legnagyobb projektben sem történt összesen eddig a palyazat.gov.hu adatai alapján annyi kifizetés, amelyből összejöhetne két cég érintettsége mellett a 4,9 millió visszacsorgatott euró.

Így valószínűsítettük, hogy az ügyet a 2013-14-ben odaítélt támogatásokkal rendelkező GOP-3.1.2-12. „Szélessávú körzethálózati fejlesztések” támogatási konstrukcióban találjuk meg, már csak azért is, mert az angol szöveg „developing circular broadband networks” félrefordításgyanús fordulata is erre utalt. Nem is kellett csalódnunk.

Ebben a konstrukcióban ugyanis mindössze kettő egymilliárd forintnál nagyobb támogatási összegű projekt volt. A kecskeméti székhelyű, Körmöczi Béla vállalkozó többségi tulajdonában álló Opticon Telekommunikációs Hálózati Szolgáltató Kft. Somogy megyei fejlesztésének támogatása (1,04 milliárd forint, 100%-os ERFA finanszírozás) és a csongrádi székhelyű Optanet Kft. kaposvári-szigetvári-barcsi fejlesztése (1,67 milliárd forint, 100% ERFA-finanszírozás).

Mindkét fejlesztés Somogy megyében valósult meg, így nyilván össze is függhettek, emellett kapcsolódik a két társaság tulajdonosi köre is (“very closely related companies”), hiszen az Optanet Kft. egyedüli tagja a 2012 szeptembere és 2016 júniusa között az Opticon Holding Group Zrt. volt. A holdingcég többségi tulajdonosa 2012 szeptemberéig maga az Opticon Kft. volt, kisebbségi tulajdonosai között pedig ott volt Körmöczi és egyik fia.

Ezt követően – a holdingcégnek a szintén kecskeméti Vidékháló Kft.-be az Optanettel együtt történt 2016-os beoldavadásig – pedig az a dr. Csontos Barna György vezérigazgató szerepel a cégiratokban minősített többségű befolyással rendelkező részvényesként, aki előtte – nyilvános LinkedIn profiljának tanúsága szerint – 4,5 évig az Opticon Kft.-nél dolgozott vezető beosztásban. Csontos jelenleg a Vidékháló Kft. többségi tulajdonosa.

Első ránézésre a támogatási összegek viszont csak nagyságrendileg stimmelnének: a két projekt együtt 2,7 milliárd forint, ami akkori árakon ­ 310 forintos euróval becsülve –csak kb. 8,7 millió euró uniós támogatás, az uniós pályázati portálon szereplő támogatási adatlapok szerint önrész nélkül. Ám az OLAF utal a támogatott cégek saját ráfordítására is, ami a visszafizetésnek a túlárazáshoz képest figyelembe vett 73%-os aránya alapján hozzávetőleg további egymilliárd forint lehetett.

Ezzel pedig már 3,7 milliárd forintnál, azaz 11,9 millió eurónál vagyunk, ami komoly egyezést mutat azzal, hogy „approximately EUR 12 million”.

Ez túl sok egybeesés az uniós pénzek felhasználásának világában ahhoz, hogy ne legyünk meggyőzve róla: a kecskeméti Opticon cégcsoporthoz kapcsolódó cégek fenti somogyi projektjei akadhattak fenn a beszámolóban említett OLAF-vizsgálaton.

Ezt finoman szólva nem cáfolják a cégekkel azóta bekövetkezett fejlemények sem. A vidéki helyi internetes piacon számottevő szereplőként jelenlevő Opticon még a 2016-os „szuperinternetes” GINOP-támogatásokból is behúzott három projektben: Szolnokon, Siófokon és Kecskeméten összesen 767 millió forint támogatást, míg az Optanet Kft. 2016 júniusi beolvadása óta annak jogutódjaként működő Vidékháló Kft.-nek tíz projektben összesen 2 milliárd 42 millió forintot ítéltek oda.

Ám a közelmúltban a cégcsoport sorsa kedvezőtlen fordulatot vett. Bár az országos sajtó érdeklődését ez csak a tavaszi EP választás lebonyolíthatóságával kapcsolatos önkormányzati működési zavarok kapcsán keltette föl, de a két cég tizenegy vezetőjét a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága idén áprilisban bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt őrizetbe vette, majd a Kecskeméti Járásbíróság előzetes letartóztatásukat is elrendelte.

Hogy kik az érintett vezetők, és mi lenne a sajtóközlések szerint 4,8 milliárd forintos költségvetési kárt okozó csalás, arról eddig nem volt nyilvános információ. Mindenesetre a cégeknek a tulajdonosi körig nyúló közös érintettségét igazolja, hogy a NAV április elején ugyanazon a napon, egymáshoz igen közeli büntetőeljárási ügyszámokon jegyeztetett be zár alá vételt és lefoglalást Körmöcziék opticonos és Csontos vidékhálós üzletrészeire.

Mind a cégeknél, mind a NAV-nál rákérdeztünk arra, hogy folyik-e a két uniós pénzből megvalósult somogyi szélessávú fejlesztés miatt büntetőeljárás a fent megnevezett cégek érintettségével, de a cikk megjelenéséig sehonnan nem kaptak választ.

Bodoky Tamás / Átlátszó