A heves kezdés után nem csillapodtak a kedélyek a közgyűlésen. Rögtön a második napirendnél újra robbant a bomba. Ekkor tárgyalták azoknak a tanácsadó testületeknek az ügyét, amelyeket az előterjesztés szerint minden választókerületben létrehoznak 21 fővel, elnökeik a megválasztott képviselők, és automatikusan tagjaik az ott élő képviselők, bizottsági tagok. A többi tanácsadót a pénzügyi bizottság választja meg pályáztatás útján. Ezek a testületek javasolhatnak támogatást különböző egyesületeknek, szervezeteknek. Ezekről pedig a polgármester dönt. Ez volt a kiindulási alap. És bár most nem pénzelosztás volt a téma, mégis az ennek okán létrehozandó testületek robbantották ki a vitát.
Az ellenzék már korábban is tiltakozott, mondván, hogy kicsavarják a képviselők kezéből annak a lehetőségét, hogy ők tegyenek javaslatot ezekre a támogatásokra, ahogyan ez eddig működött. Ezt a mozgásterük leszűkítésének tudták be.
Az ellenzék a következő javaslatokkal érkezett a közgyűlésre:
- a tanácsadó testületek álljanak fel, ezek hasznosak lehetnek
- ne csupán a pénzekre tehessenek javaslatot, legyen szélesebb hatáskörük
- ne pályázni kelljen a tagságra, és javasolhasson tagokat a képviselő is
- a tagokat ne a pénzügyi bizottság szavazza meg, hanem a közgyűlés
Dobos József (Szövetség) hozzátette, hogy miért nem dönthet a testület a tagokról? Úgy, ahogy régebben a részönkormányzatok tagjairól. Miért most kell változtatni, amikor már nem csupán fideszes egyéni képviselők vannak? Hogy fog pályázni egy idős ember? Minden képviselőnek megvannak a kapcsolatai egy-egy utcában, akik segítik a munkáját, rájuk is lehet számítani.
A Fidesz védte az előterjesztést
A polgármester szerint éppen azért és így hoznák létre a testületeket, hogy a rendelkezésre álló pénzeket a legdemokratikusabban oszthassák el, erre az ellenzék páros lábbal rúgná szét a demokráciát. Szerinte ma már az idősebbek is facebookoznak, instagramoznak, biztosan el tudnak küldeni pár mondatot írásban, hogy miért akarnak jelentkezni a valamelyik tanácsadó testületbe.
Lévai Jánosné szerint nem kell aggódni, hogy esetleg politikai alapon döntenének a testületek tagjairól, mert őt sem érdekli, hogy milyen pártállású az, aki neki segíti a munkáját.
Leviczky Cirill szerint az ellenzék úgy viselkedik, mintha megnynerte volna a választást. A Fidesz-KDNP nyerte meg, mégha a változásoknak természetesen lettek következményei. Ugyanígy az ellenzéki oldalon is, ott a megkapott felelősséggel kell felelősen bánni.
Dr. Fekete Gábor szerint örvendetes az új megoldás. Egyben feltette a kérdést, hogy milyen demokrácia az, ahol utcabizalmikkal akarnak együttműködni képviselők? A Fidesz a demokrácia őre azzal, hogy úgy hozza létre ezeket a testületeket, hogy azokban az ellenzékiek is ott lehetnek.
Egy szünet után lehiggadt mindenki
A több helyen is keménykedő vita végül úgy zárult, hogy Szeberényi Gyula Tamás alpolgármester azt javasolta, legyen egy rövid szünet, fésüljék össze az javaslatokat, és amit lehet, vállaljon fel a polgármester.
Ennek az lett az eredménye, hogy végül csont nélkül megszavazta a testület az előterjesztést a következőkkel (kiemelve a változás):
- A tanácsadó testületek létrejönnek
- A körzet képviselője ennek az elnöke, tagjai automatikusan az ott élő képviselők és bizottsági tagok
- Tagnak jelentkezni kell (nem pályázni végül), de javaslatot tehet a körzet képviselője is. Utóbbit az ellenzék harcolta ki.
- A tagokról a pénzügyi bizottság szavaz (az ellenzéki javaslat tehát ebben nem ment át)
- Az eredeti javaslattal ellentétben nem muszáj abban a körzetben laki, ahova jelentkezik valaki tanácsadó testületi tagnak. Ez jó lehet például egy civil szervezet vezetőjének, egy iskolaigazgatónak, aki ott lehet a testület tagja, ahol kifejti tevékenységét, és nem ott, ahol lakik.